Követelmények

A gyakorlat célja a kémiai laboratóriumi munka alapjainak az elsajátítása, amely magában foglalja az alábbiak megismerését:

• különféle vegyszerek
• alapvető laboratóriumi eszközök
• alapvető laboratóriumi eljárások
• munkavédemi előírások, óvórendszabályok

A gyakorlat heti három óra (KBN005L, KBN-VM02L), illetve négy óra (KTN006); a sikeres munkához legalább egy óra otthoni felkészülés szükséges. A gyakorlat látogatása kötelező. A hiányzást legkésőbb a következő gyakorlati foglalkozáson kell igazolni, az így elmaradt gyakorlatot a gyakorlatvezetővel történő egyeztetés után be kell pótolni. Igazolatlan hiányzás elégtelen kisdolgozat és gyakorlati jegynek minősül, amit pótolni nem lehet.

A gyakorlatokra felkészülten kell érkezni, amely magában foglalja a legkésőbb előző héten kiírt gyakorlatok áttekintését és megértését, a gyakorlathoz tartozó kis kérdések megválaszolását.

A honlapról letölthető gyakorlatok leírását és az eredménylapot kinyomtatott formában hozni kell minden gyakorlatra, ezek nélkül a munka nem kezdhető el.

A gyakorlat kezdetén a felkészülést egy 15 perces, két kérdésből álló dolgozat íratásával ellenőrizzük. A kérdések az elvégzendő gyakorlatra, a gyakorlathoz tartozó kémiai egyenletekre, a balesetvédelmi előírásokra, a laboratóriumi eszközökre vonatkoznak. Elégtelen, vagy (késés miatt) meg nem írt dolgozat után a gyakorlat nem végezhető el, így egyben a gyakorlat is elégtelennek minősül.

A laboratórium veszélyes munkahely, ezért mindenkinek tisztában kell lenni a gyakorlatokhoz kapcsolódó óvórendszabályokkal. A gyakorlatokon mindenkinek gondoskodnia kell az egyéni védőeszközökről:

• köpeny
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• pipettázó gumilabda

Azt a hallgatót, aki szándékosan vagy súlyosan megsérti a balesetvédelmi szabályokat, figyelmeztetés ellenére sem használja a kötelező védőfelszerelést, az adott gyakorlatról elküldjük és ezzel a gyakorlata elégtelennek minősül. A pótlás az igazolt hiányzás szabályai szerint történik.

A foglalkozásokra a kísérlet leírásán és az eredménylapon túl mindenkinek hoznia kell a munkához szükséges egyéni felszereléseket:

• toll
• zsebszámológép
• milliméterpapír (szükség szerint)
• törlőruha (az asztal tisztántartásához)
• olló
• cimke (a szükséges eszközök megjelöléséhez)
• vegyszeres kanál
• csipesz
• gyufa (szükség szerint)

A munkavégzés során a munkaasztalnak tisztának és rendezettnek kell lennie, hogy a baleseti veszélyforrásokat elkerüljük. A laboratóriumot 15 percnél hosszabb időre csak engedéllyel szabad elhagyni. Az esetleg eltört eszközökről tájékoztatni kell az oktatót, vagy a technikust, az eszköz pótlásának a módját az oktató határozza meg, de költsége a hallgatót terheli! Minden sérülést, balesetet jelenteni kell.

A munka végeztével az asztalt le kell takarítani, az eszközöket tisztán, hiánytalanul vissza kell adni a technikusnak, aki az átvételt az eredménylap szignálásával igazolja.

A gyakorlatokat az elvégzett munka és a laboratórium végén leadott eredménylap alapján osztályozzuk.

A gyakorlathoz tartozó kredit megszerzésének a feltétele a gyakorlatok 80%-ának sikeres teljesítése és legalább 2,00 jegyátlag mind a dolgozatokra, mind a gyakorlatokra. A dolgozatokra és a gyakorlatokra kapott jegyek átlagának súlyozott (1/3-2/3 arányban) átlaga alapján a következő jegy adódik:

Tematika

Felkészítő kérdések

Eszközök

Üvegeszközök

Az üvegeszközök előnye, hogy átlátszóak és ellenállnak a kemikáliákkal szemben. Hátrányuk, hogy törékenyek és a hőmérsékleti változásokkal kevésbé ellenállók. Tulajdonságait alapvetően az összetétele határozza meg; a szilíciumdioxidban dús üvegek nagymértékben ellenállnak a kémiai hatásoknak, míg az alkálidús üvegeket a savak, de még a víz is megtámadja. Adalékanyagok befolyásolják az üvegek felhasználhatóságát:

• Igen kevés alkálit tartalmaznak a tűzálló üvegek, melyek kalciumon kívül alumíniumot, cinket és bórt is tartalmazhatnak.
• A fém-gőzöknek ellenálló üvegek (nátrium-gőz lámpa) a szilícium-dioxid mentes alumoborát üvegek.
• A cérium-oxid tartalmú üvegek az ultraibolya fényt elnyelik, míg a kvarc és az alumínium foszfát üvegek jól áteresztik.
• A Röntgen sugarat a lítium-berillium-borát üvegek engedik át, míg az ólomüvegek elnyelik.
• Az üvegek színezésére vas, kobalt, króm és rézoxidokat használnak.

A laboratóriumban használt eszközök alapanyaga:

• Lágyüveg, (thüringiai és jénai) 400-500 °C között lágyulnak, lineáris hőtágulási együtthatójuk általában 85-100 10⁷ /°C.
• Keményüveg, (Pyrex, Ergon, "Geräte 20-as", Durán, Supremax) 500-600 °C környékén lágyulnak, hőtágulási együtthatójuk 30-50 10⁷ /°C.
• Kvarcüveg hőtágulási együtthatója a legkisebb az üvegek között, a gyors hőmérsékletváltozást is jól bírja. Lágyuláspontja magas, kb. 1350 °C-ig alkalmazható, bár 1000 °C fölött jelentős az átkristályosodási sebessége, ami miatt hosszabb ideig nem tehető ki ilyen magas hőmérsékletnek (mikrokristályos szerkezetűvé válása folytán porózus lesz). Savanyú és semleges kémhatású anyagokkal szemben igen ellenálló. A kvarcüveget nagy hőmérsékletváltozásoknak kitett eszközöknél, nagy tisztaságot igénylő kémiai műveleteknél használják. Mivel az ultraibolya fényt átengedi, ultraibolya fényforrásokat és ultraibolya fény vizsgálatára szolgáló berendezések prizmáit, lencséit, küvettáit készítik kvarcból. Kvarcból igen vékony, rugalmas szálak húzhatók, amelyek precíziós műszerek lengő részének felfüggesztésére használhatók.

Az üvegtechnikusok által gázégőn készített eszközök, berendezések anyagai elsősorban a keményüvegek.

Általános használatú üvegeszközök

A kémcsövet nyílt lángon melegíthetjük, ferdén tartva, végét a gázégő lángjának felső harmadába helyezve. Ha a folyadékot hosszabb ideig kell forralni, akkor kémcsőfogóval fogjuk meg a kémcsövet. A kémcsőben lévő folyadékot a kémcső rázogatásával állandó mozgásban tartjuk a lökdösődő forrás elkerülésére, de közben a kémcső száját ne fordítsuk se magunk, se a szomszédos dolgozó felé.

A főzőpohár, az Erlenmeyer-lombik, a talpas lombik és a gömblombik fala vékony, nagyobb hőmérsékletingadozást is kibír. A folyadékot tartalmazó edényt kerámiabetétes dróthálóra, vagy kerámialapra állítva melegítjük. Gömbölyű fenekű lombikot nyílt lángon is melegíthetünk, célszerű azonban az egyenletes felmelegítés biztosítására az égőt állandó mozgásba tartani. Az edényeket felmelegítés előtt kívülről töröljük szárazra. Az erősen felmelegített edényt nem szabad hirtelen vasállvány lapjára helyezni. A forró vizet vagy oldatot - kivéve a forró tömény kénsavat - tartalmazó edényt hűthetjük hideg vízzel.

A kristályosítócsésze általában vastagabb falú és kevésbé hőálló mint pl. a főzőpohár, ezért csak vízfürdőn melegíthetjük. Az óraüveget nem melegíthetjük, nem tűzálló. A vastag falú, öntött üvegedények, pl. folyadéküvegek, porüvegek, üvegkádak nem melegíthetők. Ha a fentebb elmondottakat figyelmen kívül hagyjuk, a helytelen használat következtében eszközünk elrepedhet.

Térfogatmérő üvegeszközök

A folyadékok térfogatának mérésére szolgáló eszközök közül a mérőlombikok betöltésre, a mérőhengerek kiöntésre, a pipetták és büretták kifolyásra vannak hitelesítve. Térfogatuk csak a megadott hőmérsékleten egyezik meg az eszközön feltüntetett értékkel. A térfogatmérő eszközöket nem szabad erősebben felmelegíteni, mert egyrészt kevéssé tűrik a hőmérsékletváltozást, másrészt lehűlve csak hosszú idő után nyerik vissza eredeti térfogatukat. A bemutatottakon kívül számos további üvegeszköz használatos a laboratóriumi gyakorlatban. Ezek többsége, mint pl. a hűtők készülékek - desztilláló berendezés, extraktor, stb. - részeiként szerepelnek. Ezekkel az üvegeszközökkel a gyakorlat során ismerkednek meg.

Porcelán eszközök

A zománcos porceláneszközök hasonló kémiai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az üvegedények. Porcelán tégelyekben, tálakban és csónakokban szilárd halmazállapotú anyagokat is melegíthetünk. A hőmérséklet jóval magasabb lehet, mint üvegedények használatakor. A porcelán tálat az égő mozgatásával, a tégelyt anélkül is melegíthetjük közvetlen lángon. Nagyobb falvastagságuk miatt azonban a porcelánedényeket nem szabad hirtelen felmelegíteni, ill. lehűteni, ezért fokozatosan erősítsük vagy csökkentsük a hevítést. A porcelán mozsár anyagok porítására szolgáló, törővel ellátott, vastag falú, belül többnyire mázatlan eszköz. A szűrésnél használatos Büchner-tölcsér és Witt-féle szűrőlemez valamint az exszikkátorok betétje, kanalak, stb. ugyancsak porcelánból készülnek.

Üveg- és porcelán eszközök tisztítása

Az üvegedények és az üvegből készült laboratóriumi eszközök tisztítása általában vízzel és üvegmosó kefével történik szintetikus mosószeroldat felhasználásával. Makacsabban tapadó szennyeződések - ha súrolással kárt nem okozunk - kefével, súrolószerekkel távolíthatók el. A kefével el nem érhető helyekről valamilyen szemcsés anyag (pl. márványdara), szűrőpapír darabkák és mosófolyadék keverékével való rázogatással távolítható el a szennyezés.

Ha vízzel nem sikerül a szennyeződés eltávolítása, akkor kémiai tisztítással próbálkozhatunk. Amennyiben ismerjük a szennyeződés anyagát, általában könnyen tudunk találni olyan reagenst, amely képes azt oldani. Ha nem ismerjük, akkor kis mennyiségű tömény lúggal, savval vagy királyvízzel próbálkozhatunk. Jó eredményt érhetünk el krómkénsav alkalmazásával, amely egyúttal zsírtalanít is.

Krómkénsavat 20-30 g kálium-dikromátnak 1 liter koncentrált kénsavban történő oldásával készíthetünk. A tisztítandó eszközt egy-két órára feltöltjük krómkénsavval, vagy egy nagyobb edényben krómkénsavba merítjük. A krómkénsav többször felhasználható. Ha színe barnás-vörösből zöldre változik, akkor redukálódott, elvesztette hatóképességét. Megemlítendő, hogy az így tisztított üveg felületén kevés króm(VI)-oxid marad szennyezésként.

A zsírtalanítás egyéb oxidáló oldatokkal, 30 %-os H₂O₂ és tömény kénsav 1:1 arányú elegyével, gyengén lúgos kálium-permanganáttal, vagy 1 liter koncentrált kénsavban oldott 20 g nátrium-nitrit és 5 g nátrium-perklorát 80 °C-os oldatával is elvégezhető.

Az eszközöket tisztítás után többször kiöblítjük csapvízzel, majd kevés desztillált vízzel, a víz lecsorgása után szűrőpapírra állítva állványon vagy szárítószekrényben szárítjuk. Tiszta levegő átszívatásával - különösen ha előzőleg alkohollal vagy acetonnal öblítettük az edényt - meggyorsíthatjuk a szárítást.

Az üvegeszközök és edények falát védőréteggel (pl. paraffin, cerezin) ajánlatos bevonni akkor, ha az üveg és a benne lévő anyag között nemkívánatos kölcsönhatás várható. Igen ellenálló filmet lehet kialakítani üveg felületén teflonból. Politetrafluor-etilén vizes szuszpenzióját a bevonandó felületre porlasztják és három percre 380 °C-ra hevítik. Így a kémiai hatásoknak nagyon jól ellenálló felületet kapnak.

Sok esetben igen előnyös, ha az üvegeszközök belső felületét víztaszítóvá tesszük. Ilyenkor a vizes oldatok belőlük utánfolyás nélkül teljes mennyiségben kiönthetők. A víztaszító, szilanizált felület kialakítása előtt az edény felületét letisztítjuk és megszárítjuk. Ezután metil-klórszilánnal benedvesítjük, majd benzol oldattal átöblítjük, és hagyjuk megszáradni. Végül vízzel alaposan kiöblítjük. A felületen kialakult víztaszító szilikon nem távolítható el szerves oldószerekkel, szappannal, detergenssel, de a híg lúg oldat lassan elroncsolja. A víztaszító réteg legjobban úgy őrizhető meg, ha teljesen szárazon vagy vízzel töltve tároljuk.

Fémeszközök

A Bunsen-állvány egy öntöttvas alaphoz derékszögben rögzített vasrúd. Szereléskor az állvány talpát úgy állítsuk, hogy a felszerelt készülék ne billentse fel az állványt. A kettős szorítódió két csavarral ellátott, derékszögű befogásra szolgáló csatlakozó. A fogó két, csavarral összeszorítható félkör alakú vagy egyenes és derékszögű szorítópofája szolgál a lombikok és csövek befogására. Sokféle kivitelben készül, így elnevezésük is különböző (lombikfogó, Witt-fogó, szervesfogó, stb.). A szorítópofák parafával, vagy gumival béleltek, hogy ne roppantsák össze az üvegeszközt. A befogandó üvegeszközt bal kezünkbe fogjuk, jobb kezünkkel forgatjuk a fogó szorítócsavarját. Az eszköz mozgásából és a fogó csavarjának járásából állapíthatjuk meg, hogy meddig szabad az eszközt beszorítani, hogy az biztosan álljon, de meg ne repedjen. Mindig olyan fogót válasszunk, melynek görbülete megegyezik a befogott üveg görbületével, mert akkor a megterhelés egyenletesen oszlik el. A hűtőfogó három vagy négyágú, szorítócsavarral ellátott, hűtők és csövek befogására szolgáló eszköz. A fogófelületeket gumival kell bevonni, hogy a törést elkerüljük.

A szűrőkarika egy szárral ellátott karika, mely választótölcsér, üvegtölcsér befogására alkalmas. Szorítódióval ellátva is készül. Kerámiabetétes dróthálóval lefedve lombikalátétként is használható. A melegítendő edényt vasháromlábra helyezett kerámiabetétes dróthálóra tesszük. Tégelyt vasháromlábra vagy vaskarikára helyezett, agyag (porcelán) védőcsővel ellátott drótháromszögbe illesztve izzítsuk! A tégelyeket vasból, rozsdamentes acélból, nikkelből vagy nikkelezett acélból készült tégelyfogóval, vagy csipesszel fogjuk meg.

A szilárd vegyszerek adagolására különféle méretű fémspatulákat, vegyszeres kanalakat készítenek különféle ötvözetekből.

Az anyagok melegítésére általában gázégőket használunk. A legelterjedtebbek a Bunsen-égő és a Teclu-égő. A Bunsen-égő fúvókáján át jut a gáz a csőbe. A fúvókával azonos magasságban a csövön két egymással szemben lévő levegőző nyílás van. A lyukakat ugyancsak két átellenes nyílással ellátott gyűrű elforgatásával zárhatjuk vagy nyithatjuk. Ezáltal a beáramló levegő mennyiségét szabályozhatjuk. Ha a levegőző nyílásokat elzárjuk, a gáz a cső végén világító és kormozó lánggal ég. Az égő meggyújtása előtt a levegőző nyílást el kell zárni, majd a gázcsap kinyitása után gyújtjuk meg a gázt. Ezt követően a levegőző nyílást a kívánt mértékben nyitjuk ki. Ha meggyújtáskor a nyílás teljesen nyitva van, előfordulhat, hogy az égő "begyullad", vagyis a gáz közvetlenül a fúvókánál ég. Ez munka közben is előfordulhat. Ha a begyulladást nem vesszük észre azonnal, az égő nagymértékben felmelegedhet. Ilyenkor a gázcsap elzárása után az égőt lehűtjük, és csak ezután gyújthatjuk meg újból a gázt. A Teclu-égőnél a beáramló gáz mennyiségét is szabályozhatjuk egy csavarral. A levegő a csőbe a cső kúp alakú kiszélesedése és a csavarmenetben mozgó lap közötti résen jut be. A lap csavarásával változtathatjuk a rés szélességét és ezzel a beáramló levegő mennyiségét.

A vasból/acélból készült eszközök a laborlevegőn korrodálódnak, ezért festéssel, a festetlen részeket pedig gyakori olajozással kell védeni. Rozsdamentes acélból (18 % króm és 8 % nikkel-tartalom) készült berendezések kémiai behatásoknak ellenállnak, az alkáliákat jól bírják, de híg kénsav, sósav és forró salétromsav hatására károsodnak.

Műanyag eszközök

A műanyagok laboratóriumi felhasználása egyre növekvő tendenciát mutat. Kémiai ellenállóképességük kiváló, általában jól megmunkálhatók és sok esetben hegeszthetők. Igen sokfajta laboratóriumi edény, csővezeték, szűrő és egyéb felszerelés készül műanyagból.

Megmunkálás szempontjából a műanyagokat két csoportba sorolják: hőre lágyuló (termoplasztikus) és hőre keményedő (duroplasztikus) műanyagokra. Előállításuk polimerizációval, polikondenzációval, poliaddícióval történik. A polietilén savak, lúgok, alkoholok és alifás szénhidrogének hatásának jól, észterek, ketonok és növényi olajok hatásának kevésbé áll ellen. Éter, klórozott szénhidrogének és aromás vegyületek megtámadják. Tárolóedények, csövek, szerelvények készítésére használják. A polipropilén jó mechanikai és elektromos tulajdonságokkal rendelkezik. Kémiai ellenállóképessége jó, de oxidáló savak és halogének megtámadják. 150 °C-on alaktartó, gőzzel sterilizálható. A polivinil-klorid (PVC) 85 °C-on lágyul és 200 °C fölött bomlik. Savak, lúgok, alkoholok, ásványi és növényi olajok és alifás szénhidrogének hatását jól bírja. Aromás szénhidrogének, észterek és ketonok erősen támadják. A polimetakrilsav-észterek híg lúgoknak, tömény savaknak, benzinnek és kenőolajoknak ellenállnak. Éterekben, ketonokban és klórozott szénhidrogénekben viszont oldódnak. A poli-tetrafluoro-etilén (teflon) ömlesztett lúgok kivételével minden vegyi anyagnak ellenáll. Használata -70 és +250 °C között lehetséges. Reakcióedények bélelésére, csövek, csőszerelvények, tömítőgyűrűk alakjában kerül felhasználásra. Széleskörű elterjedését az ára korlátozza. A poliamidok közül legfontosabbak az adipinsavból és hexametilén-diaminból készülő nylon-66, valamint a kaprolaktámból gyártott nylon-6, perlon, katlon, danulon és szilon márkanéven ismert termékek. Híg savaknak, lúgoknak, alkoholoknak, észtereknek, étereknek alifás, aromás és klórozott szénhidrogéneknek ellenállnak, de ketonok oldják. Csövek, szerelvények, csapágy-perselyek, szűrőkendők készítésére használják. A fenoplasztok a hőre keményedő műgyanták, melyeket présporként vagy idegen anyagba itatva, rétegezve préselt formában használnak fel. Általában híg savak, lúgok, szerves oldószerek hatásának ellenállnak. Tömény savak, lúgok roncsolják. A laboratóriumban található fenoplaszt eszközök általában préseléssel készülnek. A poliészterek többértékű savak kondenzációs termékei híg savaknak és szerves oldószereknek ellenállnak, 250-300 °C-ig hőállóak. Üvegszállal erősítve kiváló mechanikai tulajdonságú tartályok, csővezetékek készítésére használják. A szilikonok szerves szilícium-vegyületek, igen stabilisak és víztaszítók (hidrofóbok). Laboratóriumokban főleg szilikonolaj és szilikonzsír alakjában kerülnek felhasználásra. A szilikonolajok viszkozitása -60 és + 300 °C között alig változik. Kis tenziójuk miatt nagy-vákuum előállításánál is alkalmazhatók. A szilikonzsírok 170-180 °C-ig használhatók csapok kenésére.

Egyéb anyagok

A gumi laboratóriumi felhasználását főképpen annak köszönheti, hogy igen rugalmas. Csöveket, dugókat, tömítéseket, kesztyűket készítenek belőle, -20 - +150 °C között használható. Kémiai ellenállóképessége is jó, bár sok szerves oldószer megtámadja. Kellemetlen tulajdonsága, hogy levegőn állva öregszik, törékennyé válik. Ezt a folyamatot az ultraibolya fény és az ózonnyomok meggyorsítják. Lúgok, halogének, oxidáló savak is megtámadják. Glicerin vizes oldatával fedve sötét, hűvös helyen hosszú ideig eltartható. A gumicsövek lehetnek: kis falvastagságú, főleg kis nyomású folyadékok vezetésére szolgáló, nagy falvastagságú vákuumcsövek és vászonbetétes nyomásálló gumicsövek. A gumidugók a szükségletnek megfelelően több méretben készülnek.

Az üvegszövet vékony, hajlékony üvegszálakból font zsinegből készül. Kiváló a kémiai ellenállóképessége, az elektromos és hőszigetelő tulajdonsága. Elektromos szigetelőként használják az elektronikában. Üvegszövetből tűzoltó védőfelszereléseket is készítenek. Függönyök, papucsok, munkaköpenyek is előállíthatók belőle. Laboratóriumban szűrőanyagként, elektromos és hőszigetelésre (lombikmelegítő) használják.

A csillám rugalmas, víztartalmú Al-, K- és Na-szilikát, amely jól hasad vékony, hajlékony lemezekre. Lehet víztiszta vagy színes. Kiváló hőállósága és szigetelő sajátsága miatt magasabb hőmérsékleten működő berendezésekben elektromos szigetelőként használják.

A szén-grafit oldhatatlan anyagok, az oxidáló atmoszférát kivéve minden oldószernek ellenállnak. Hőkitágulásuk jelentős, az acélénak 3-4-szerese. Laboratóriumban főleg a tégelyek szerkezeti anyaga a szén és a grafit. Ha pórusaikat műgyantával tömítik, impregnált műszenet vagy grafitot kapnak. Ezek 170 °C-ig alkalmazhatók, savas és lúgos behatásokat jól bírják, erős oxidálószerek azonban megtámadják.

Fából egyre kevesebb laboratóriumi felszerelési tárgy készül. Használatos a kémcsőfogó, kémcsőállvány, pipetta állvány és lombiktalp. Savak és lúgok megtámadják. Tisztításuk forró vízzel, kefével történik.

A parafát rugalmas tömítőanyagként, fogók üveggel érintkező részének bélelésére és főképpen dugóként használjuk. Az új parafa dugó nem rugalmas, nem zár tökéletesen, ezért dugópuhítóval szárazon, vagy gőzölés után nedvesen puhítani kell. Ha furatos dugóra van szükség, általában puhítás után fúrjuk a lyukat megfelelő dugófúró segítségével, amit kézi dugófúró-sorozatból választhatunk ki. A dugófúrót - amely egy fogantyúval ellátott vékonyfalú éles végű fémcső - dugófúró élesítővel élesítjük. A dugót vastagabb felére állítva fúrjuk. Kézzel nehéz gumidugót fúrni, ezért dugófúró gépet használunk és a fúrót glicerinnel vagy tömény lúggal kell bekenni. A parafát savak, lúgok, halogének megtámadják, ezért a lúgokat tartalmazó üvegeket gumidugóval, a savakat tartalmazókat üvegdugóval kell zárni.

Munkarend és balesetvédelem

Munkarend

1. Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson az első laboratóriumi gyakorlat előtt mindenkinek részt kell vennie, azt aláírásával igazolnia kell.
2. A munka alapfeltétele a kellő felkészülés.
3. A végrehajtandó feladattal kapcsolatos balesetvédelmi óvórendszabályokkal is mindenkinek tisztában kell lennie és ismerni kell a feladatban szereplő vegyszerek legfontosabb tulajdonságait.
4. A gyakorlatra fel kell készülni; a feladatról és a részfolyamatokról is tudni kell, hogy mi módon végezzük el azokat.
5. Nagyon fontos, hogy a gyakorlat megkezdése előtt gondoljuk át a folyamatok sorrendjét.
6. Megfelelő védőöltözék (tiszta köpeny) használata kötelező.
7. A laboratóriumi munkához szükséges eszközök: kísérleti leírás, eredménylap vagy jegyzőkönyv, számológép, íróeszköz (toll), törlőruha, ragasztószalag, gyufa, olló, csipesz, vegyszeres-kanál.
8. E feltételek hiányában a munka nem kezdhető el.
9. A fenti dolgokon kívül a laboratóriumba más (táska, ruhanemű, élelmiszer, stb.) nem vihető be, kivéve mikor a laboratóriumban erre a célra megfelelő tárolási lehetőséget alakítottak ki.
10. Hallgatók csak felügyelet mellett dolgozhatnak a laboratóriumban, azt csak engedéllyel hagyhatják el.
11. A munka során az eredménylapon vagy a jegyzkönyvben folyamatosan fel kell jegyezni a gyakorlattal kapcsolatos észrevételeket, a mért adatokat.
12. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét vagy azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük.
13. Baleset esetén az elhárítási munkában mindenkinek részt kell vennie, a balesetvédelmi oktatáson megismert módon.
14. A munka közben okozott károkért a hallgató egyénileg felelős. Az eltört eszközöket pótolni kell.
15. A tantermet, munkaasztalt illetve a munkafolyamatot (melegítés, desztilláció, keverés, bekapcsolt elektromos készülék, stb.) otthagyni csak a gyakorlatvezető engedélyével szabad.
16. A munkát a kijelölt helyen kell végezni.
17. A munkaasztalon csak a gyakorlathoz szükséges eszközöket, valamint a kísérleti leírást, eredménylapot vagy a jegyzőkönyvet tartsuk!
18. A munkahelyet még a feladat elvégzése közben is rendben és tisztán kell tartani.
19. Vegyszeres üveg csak átmenetileg maradhat az asztalon, azt használat után vissza kell tenni a helyére.
20. Munka után azonnal mossuk el a használt edényeket, így könnyebb a tisztaságot fenntartani!
21. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni, azt csak tisztán lehet otthagyni.
22. A laboratóriumi szekrényekben csak tiszta eszközök tárolhatók.

A laboratóriumi munka általános biztonsági szabályai

1. A laboratóriumban étkezni, inni, dohányozni tilos.
2. A legfontosabb szabály az, hogy a laboratóriumban mindig rend és tisztaság uralkodjon. A széthagyott anyagok, edények és felszerelések, a kiömlött vegyszerek, a hulladék felhalmozódása, az elhanyagolt, romállapotban lévő eszközök, védőfelszerelések és berendezési tárgyak balesetek forrásai.
3. A laboratóriumokban a közlekedőutakat még ideiglenesen sem szabad leszűkíteni, elzárni vagy eltorlaszolni. Különösen vonatkozik ez a kijáratok felé vezető utakra.
4. Minden laboratóriumban vagy annak bejáratánál legyen ott az előírt egy vagy több tűzoltó készülék, az elsősegélyláda használható állapotban, valamint tűzoltó pokróc és vízzuhany.
5. Minden laboratóriumban legyen kéznél max. 2% töménységű ecetsav-, bórsav- és nátrium-hidrogén-karbonát-oldat arra az esetre, ha maró folyadék jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav- és nátrium-hidrogén-karbonát-oldatokhoz szemöblítésre alkalmas edényt kell biztosítani.
6. Ha a bőrünkre sav fröccsen akkor először töröljük le, majd bő vízzel mossuk le, ha szükséges akkor közömbösítsük gyenge lúggal (nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, vagy bóraxszal). Lúgos szennyeződés esetén 2% töménységű ecetsav-oldattal, vagy bórsav-oldattal közömbösítsünk a törlés illetve a vízzel való lemosás után!
7. Ha szemünkbe kerül maró anyag, akkor annak kimosásához használjuk a szemmosópoharat, savas szennyezés esetén a lúgos, lúgos szennyezés esetén savas közömbösítő oldatot használjunk! A gyors elsősegélynyújtás után mindenképpen forduljunk orvoshoz!
8. A tűzvédelmi eszközöknek - oltóhomok, kézi t?zoltó-készülék, (tűzjelző nyomógomb), vízzuhany, oltópokróc, fali tűzcsapszekrény - mindig hozzáférhető helyen kell lenniük és ezeket csak tűz esetén szabad használni.
9. A laboratóriumban minden dolgozónak ismernie kell az elektromos főkapcsoló, a víz-, gáz-, gőz-, vákuum- és sűrített levegő vezetékek főcsapjainak helyét és kezelési módját, hogy szükség esetén azokat késedelem nélkül használni tudják.
10. A munka befejezésekor a laboratórium bezárása előtt győződjünk meg arról, hogy minden közművezetéket, a munkahelyekhez tartozó víz, gáz, vákuum, stb. csapokat, majd a főelzáró-csapokat elzártuk, az ablakokat becsuktuk és az elektromos berendezéseket kikapcsoltuk (áramtalanítottunk)!
11. Minden közművezetéket és csapot időnként ellenőrizni kell, hogy jól zárnak-e, illetve nincs-e valahol szivárgás. A gázszivárgások helyének megállapításához szappanoldatot használjunk.
12. Az elektromos eszközök érintésvédelméről gondoskodni kell. Nedves kézzel még a földelt elektromos eszközökhöz sem szabad hozzányúlni.
13. Fűtőtestekre, gázcsövekre vagy ezek mellé - fűtőtesteknél 30, gázcsöveknél 10 cm távolságon belül - tilos gyúlékony anyagot rakni.
14. A laboratóriumban előforduló tűzesetet, balesetet mindenképpen jelenteni kell a gyakorlatvezetőnek!

Védőeszközök és használatuk

1. A laboratóriumokban szükség szerint egyéni védőeszközöket kell használni, ezek: gáz- vagy porálarc, gumikesztyű és gumikötény, védőszemüveg, fejkendő; esetleg védőkesztyű és kötény. Ezen egyéni védőeszközök épségére és állandó használhatóságára minden dolgozónak, a saját érdekében a legnagyobb gondot kell fordítania. Használat után gondosan meg kell azokat tisztítani és a tárolásukra kijelölt helyre visszatenni. A védőeszközök tárolási helyét mindenkinek ismernie kell.
2. A laboratóriumi munka jellege szerint kell gáz- vagy porálarcot, esetleg mind a kettőt készenlétben tartani olyan helyen, ahol az szükség esetén azonnal elérhető.
3. Csak az a gázálarc nyújt védelmet a mérgezéssel szemben, amelynek szelepei kifogástalanul működnek, tökéletesen tapad az archoz, és a csónak megfelelő szűrőbetéttel van felszerelve.
4. Erős savakkal, lúgokkal, maró anyagokkal végzett munka során a gumikesztyű használata kötelező. Ezenkívül célszerű gumikesztyűt viselni minden bőrön át felszívódó méreg (pl.: dimetil-szulfát, bróm, fenol, stb.) töltésénél, kimérésénél is. A gumikesztyűt használat után, de még levétel előtt szappanos vízzel kell lemosni, nehogy az anyag hozzáérjen a bőrhöz levétel közben. Belül is ki kell mosni, szárazra törölni, kívül-belül talkummal behinteni és használaton kívül hűvös, száraz helyen kell tárolni.
5. Minden olyan munkánál, ahol fennáll annak veszélye, hogy savas vagy lúgos anyagok jutnak a szembe, ill. vákuum alatt dolgozunk, védőszemüveget vagy nem gyúlékony arcvédőlemezt kell viselni.
6. Amikor ballonból folyadékot öntünk ki mindig használjunk ballonbuktatót! Lúgok, savak, maró gőzöket kibocsátó vagy mérgező folyadékok pipettázása minden esetben csak méregpipetta vagy labdás pipetta segítségével történhet, azokat szájjal pipettázni tilos!
7. Ütésre vagy dörzsölésre érzékeny, robbanó anyagokkal végzett munkáknál vagy olyan munkáknál, ahol közvetlen robbanásveszély áll fenn, mindig a legkisebb anyagmennyiségekkel dolgozzunk. A munkát vagy szilánkveszélytől védő ernyő (pl. 1-2 cm vastag, nem gyúlékony, átlátszó műanyag lemez) mögül végezzük, vagy az egész fejet és a nyakat védő álarcot és erős bőrkötényt vegyünk fel, a kezünkre pedig húzzunk bőrkesztyűt.

Elszívófülkék

1. A laboratóriumok egyik legfontosabb balesetvédelmi és biztonságtechnikai berendezése az elszívófülke. Minden esetben kötelező a használata, ha olyan munkát végzünk, amely bármivel szennyezheti a laboratórium levegőjét. A bűzös, maró és mérgező gázok és gőzök rendkívül veszélyesek a laboratórium dolgozóira.
2. A fülke csak akkor nyújt védelmet a mérgező vagy maró gázok, gőzök és porok ellen, ha jó az elszívása és tolóajtaját csak a legszükségesebb méretű kis résnyire hagyjuk nyitva. A fülke elszívó ventillátorainak működését ellenőrző lámpa jelezze.
3. Ha fülke alatt dolgozunk, akkor a laboratóriumban más elszívó ventillátor ne működjék.
4. A fülkékben nem szabad - melegítés céljából sem - gázlángot gyújtani, ha ott tűzveszélyes anyagokkal (gőzökkel, gázokkal vagy porral) kell számolni.
5. Ha egyetlen szellőző nyílás kivételével teljesen zárt (pl. csiszolatos) készülékben dolgozunk, akkor megengedett eljárás az, hogy a készüléket a fülkén kívül helyezzük el és csak a szellőzőnyílás - amelyen át a bűzös, mérgező vagy gyúlékony gőzök, gázok távozhatnak - torkollik gumicső segítségével a fülke elszívó-nyílásához. Ez a megoldás főleg akkor választható, ha a készülék mérete miatt nem fér el a fülke alatt. Ha bűzös, mérgező vagy tűzveszélyes gőzöket és gázokat fejlesztő folyadékokat vákuumszivattyúval kell szívatni (vákuumszűrés (nuccsolás), vákuumdesztilláció, stb.), akkor a szivattyú nyomóágát kell hasonló módon a fülke elszívó-csatornájához vezetni.
6. Nem szabad olyan fülkében dolgozni, amelynek elszívása rossz vagy nem működik, üvege törött, vagy tolóajtaját nem lehet lehúzni, vagy felnyitott állapotban rögzíteni.

Üvegeszközök biztonságos használata

1. A legtöbb laboratóriumi balesetet az üvegeszközök helytelen kezelése miatt bekövetkező törések okozzák. Ezek a balesetek nemcsak az eltört üvegtől szenvedett gyakori szilánksérülések - vágott és égési sebek - hanem az eltört készülékből kifolyt anyagok miatt bekövetkező égések és mérgezések lehetnek. Ezért repedt, hibás üvegeszközökkel dolgozni tilos! A hibás, repedt eszközöket a technikusnak vagy a gyakorlatvezetőknek be kell mutatni, hogy cseréjükről gondoskodjanak.
2. Nem szabad használatra üvegkészülékeket a földön vagy olyan helyen felállítani, ahol a laboratóriumban dolgozók járkálás közben belerúghatnak vagy feldönthetik.
3. A készülékek szerelésére használt üvegcsövek vége sohase legyen éles, hanem olvasztással legömbölyített. Amikor üvegcsövet vágunk, vagy a készülék szerelésénél gumicsövet vagy dugót húzunk rá, akkor csavarjuk be a csövet egy törlőruhába.
4. Ha nagyobb átmérőkülönbség miatt a gumi nehezen húzható rá az üvegcsőre, akkor összeszerelésnél vízzel, glicerinnel vagy paraffinolajjal célszerű megnedvesíteni azt.
5. A készülékek szerelése a legbiztonságosabban a falba vagy asztalra erősített szerelőfalakra történhet. Ha talpas laboratóriumi (Bunsen-)állványra szerelünk, az állvány talpának a súlya legyen összhangban az állványra szerelt készülék és a belekerülő anyag együttes súlyával. A készülékek stabilitását összeszerelés után, az anyagok betöltése előtt gondosan ellenőrizni kell.
6. A készülék ne legyen túl mereven rögzítve az állványon. Melegítéskor az üveg tágul és veszélyes feszültségek keletkezhetnek. A fémfogók sehol ne érintkezzenek közvetlenül az üveggel, hanem legyenek mindig parafával, gumival vagy filccel bélelve.
7. Mozgó alkatrészek esetén (pl. keverő) azok helyes működéséről meg kell győződni beszerelésekor, az anyagoknak a készülékbe való betöltése előtt. A keverőket gyűrűvel biztosítani kell, mert a lombikra csúszó keverő könnyen kiütheti annak fenekét.
8. A mozgó alkatrészeket tartalmazó készülékeken munka közben bármiféle szerelést csak akkor szabad végrehajtani, ha a mozgó alkatrészt leállítottuk.
9. Ha a készülékben tűzveszélyes vagy mérgező gőzöket, gázokat fejlesztő anyagokkal fogunk dolgozni, különös gondot kell fordítani a tömítésekre. Összeszerelés után a jól záró, hézagmentes csatlakozást ellenőrizni kell, még mielőtt az anyagokat a készülékbe betöltenénk.
10. Csiszolatos készülékeknél a csiszolatokra kenőanyagot lehet felvinni, de azokat úgy kell megválasztani, hogy a készülékbe betöltött anyagok ne oldják, velük kémiai reakcióba ne lépjenek. A beszorult csiszolatot ilyenkor óvatosan melegíthetjük elektromos hajszárítóval vagy meleg vízzel, de használhatunk a nedvesítéséhez megfelelő oldószert is.
11. Az olyan készülékeket, amelyekben vákuummal akarunk dolgozni, vákuummérővel kell felszerelni. Ha az ilyen készüléket asztalon vagy szerelő állványon állítjuk fel, akkor helyezzünk alá átlátszó, nem gyúlékony anyagból készített védőlemezt, vagy viseljünk védőszemüveget, esetleg védőmaszkot!
12. A készülékeket a védőeszközök alkalmazásával még a munka megkezdése előtt és az anyagok behelyezése előtt meg kell szívatni.
13. Tilos vákuum alá helyezni az olyan vékonyfalú üvegedényeket, amelyek nem gömb alakúak (állólombik, Erlenmeyer-lombik, stb.)! A készülékben levő anyag melegítését csak a biztosítható legnagyobb légritkítás után szabad elkezdeni.
14. A Dewar-edények vákuum alatt álló vékonyfalú üvegek. Széttörésük esetén ugyanolyan szilánksérülések fordulhatnak elő, mint más vákuumkészülék használatakor, ezért - ha nincs megfelelő borításuk - a velük való munka közben az egyéni védőeszközöket használjuk.
15. A vákuum-exszikkátorokat a vákuum rákapcsolása (megszívatás) előtt erős szövésű szűrővászonból vagy dróthálóból készült védőburokba kell helyezni, és abban tartani mindaddig, amíg belsejükben légritkítás van. A nyomáskülönbség miatt szétrobbanó vákuum-exszikkátor rendkívül súlyos sebeket okozhat.
16. Szűrőnuccson történő szűrés előtt az üveg szívópalackokat eldőlés ellen rögzíteni kell!
17. Ha az üvegkészülékben magas hőmérsékleten kell dolgozni, hőszigetelésre éghetetlen anyagokat (kerámiazsinór, üvegszövet, stb.) szabad használni. Ilyen célra éghető anyagot (pl. ruhát) használni tilos!

Szabályok az anyagok hevítésékor

1. A laboratóriumban használható melegítő eszközök: elektromosan vagy Bunsen-égővel fűtött vízfürdő, olajfürdő, sófürdő, zárt elektromos főzőlapok és melegítők, infravörös sugárzók, gázláng kerámiabetétes dróthálóval.
2. Üvegeszközökben levő anyagot nyílt lánggal csak egészen kivételes esetekben szabad melegíteni (pl. olvadáspontmérő készüléket), de akkor is csak a láng vagy az edény állandó mozgatásával.
3. Tűz- és robbanásveszélyes folyadékok melegítésénél - ha forráspontjuk 82 °C alatt van - a vízfürdőt nyílt lánggal hevíteni tilos! Ilyen anyagokhoz csak zárt elektromos melegítő használható.
4. Tűzveszélyes folyadékokkal végzett műveletek esetében (kiöntés, extrahálás, stb.) legalább 3 m-es körzetben ne használjunk lángot, és áram alatt levő nem robbanásbiztos elektromos készüléket sem!
5. Ha a Bunsen-égő "begyullad", el kell zárni, le kell hűteni, levegőnyílását el kell zárni - a szabályzógyűrű elforgatásával - és csak ezután szabad újra meggyújtani!
6. Infralámpa használatakor annak üvegburáját védőernyővel kell ellátni, mert széttörve súlyos sérüléseket okozhat! Az infravörös sugárzás egyébként is káros a szemre.
7. Az előírt maximális hőmérsékletet egyetlen műveletnél sem szabad túllépni!
8. Forrpontja közelében lévő, vagy túlhevített folyadékba forrkövet dobni, föléje hajolni, megrázni tilos, mert a hirtelen meginduló forrás súlyos balesetek forrása lehet! A forrkövet a forralás megkezdése előtt kell a folyadékba helyezni.
9. Tilos a melegített folyadékra vákuumot kapcsolni! Vákuum-desztillációnál a túlhevülést kapillárison át finoman átbuborékoló levegővel kell megakadályozni!

Elektromos berendezések használata

1. Az elektromos berendezés akkor kapcsolható a hálózatra ha:
   • a berendezés főkapcsolója kikapcsolt állapotban van,
   • a csatlakozó vezetékek épek, szigetelésükön sérülési nyomok nem láthatók,
   • a dugós csatlakozók, dugaszoló aljzatok nem töröttek vagy repedtek.
2. Ha valamilyen hibát észlelünk, a berendezést nem szabad üzembe helyezni, hanem a hiba elhárításához szakembert kell hívni. Szakképzetlen dolgozó, hallgató javításokat nem végezhet sem elektromos hálózaton, sem készülékben!
3. Ha külön védőföldelés szükséges, a földelést a hálózatra kapcsolással kell elvégezni. Ha a hálózatra kapcsoláskor valamilyen rendellenességet tapasztalunk - a biztosíték a műszerben vagy a kapcsolótáblán kiég - a berendezést a hálózatról le kell kapcsolni és a javításhoz szakembert hívni, mert biztosítékot csak szakember cserélhet!
4. A legtöbb laboratóriumban hálózati főkapcsoló is van. Ennek bekapcsolása előtt a hálózat feszültség alá helyezéséről a többi munkahelyen dolgozókat értesíteni kell és ügyeljünk arra is, hogy a főkapcsoló bekapcsolásával balesetveszélyt ne idézzünk el?! (Pl. bekapcsolva hagyott, de nem használt berendezés ne kerüljön feszültség alá stb.)
5. A munka befejezése után kapcsoljuk ki a berendezés főkapcsolóját és a csatlakozó dugót húzzuk ki a dugaszoló aljzatból! Mindig a csatlakozó dugót fogjuk meg és azt húzzuk, ne a kábelt vagy a vezetéket rángassuk. Így sok bosszúságtól és balesetveszélytől kíméljük meg magunkat és másokat.
6. Üzemzavar, hálózatkimaradás esetén azonnal kapcsoljuk ki a berendezés főkapcsolóját, mert az újra feszültség alá kerülő - esetleg magára hagyott - készülék súlyos balesetet, tüzet vagy más kárt okozhat.
7. Laboratóriumi gyakorlat során ügyeljünk a következőkre:
   • A kísérleteket és méréseket lehetőleg törpefeszültségen (24 V) végezzük és végeztessük!
   • Az elektromos áramköröket, kísérleteket feszültségmentes állapotban állítsuk össze, a készüléket a feszültségforrásra kapcsolás előtt mutassuk meg a gyakorlatvezetőnek!
   • Ha átalakítást, módosítást kell végrehajtani az áramkörön, a kísérleten, azt feszültségmentesített állapotban végezzük el!
   • A feszültség alatt álló berendezéshez, áramkörhöz csak egy kézzel nyúljunk, nehogy áramütés esetén az áramkör a mellkason keresztül záródjon!
   • Szerelés, kísérlet, mérés közben óvakodjunk attól, hogy egyik kezünkkel földelt testhez - műszerhez, csővezetékhez, falhoz - érjünk, mert így könnyen záródhat az áramkör a testünkön keresztül!
   • A kapcsolások kialakításánál vigyázzunk arra, hogy a várható áramerősségnek megfelelő keresztmetszetű vezetéket alkalmazzuk! Vékony, a terhelésnek nem megfelelő keresztmetszetű huzalról melegedés következtében a szigetelés leolvadhat, meggyulladhat, mely rövidzárlatot, tüzet, balesetet okozhat.
   • A kísérlet, mérés befejeztével az összeállítást először feszültségmentesítsük - a csatlakozó vezetéket húzzuk ki a feszültségforrásból - és csak ezután kezdjük a készülék szétszedését!
   • Nagyon ügyeljünk arra, hogy műszercsatlakozó kábel, banándugóval ellátott vezeték, "repülő zsinór" soha ne maradjon feszültségforrásba kapcsolva, mert azok szabad végét megfogva súlyos baleset történhet.
   • A munka befejezése után a laboratóriumot a főkapcsolóval feszültségmentesítsük!
8. Ha kísérlet közben gyúlékony gázok vagy gőzök jelenlétét észleljük, nem szabad elektromos kapcsolókat ki- vagy bekapcsolni, áramköröket megszakítani, hanem a termet azonnal ki kell szellőztetni, illetve a helyiségen kívül elhelyezett kapcsolókkal a berendezéseket feszültségmentesíteni.
9. Poros, nedves, tűz- és robbanásveszélyes, marópárás helyiségben csak a szabványokban előírt, különleges szigeteléssel ellátott elektromos berendezéseket szabad bevinni és üzemeltetni.
10. A villamos fűtő- és melegítő berendezések tűzveszélyességükön kívül még életveszélyesek is.
11. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben nem éghető anyagból készült alátéten kell a villamos fűtő- és melegítő berendezéseket elhelyezni és működtetni. Közelükben 30 cm-es távolságon belül éghető anyag nem lehet, mert a hősugárzás következtében azok szigetelése megsérülhet és rövidzárlat, baleset léphet fel.

Gázpalackok

1. Hibás szelepű gázpalackot azonnal állítsuk ki a szabadba és értesítsük a gázpalackfelelőst! A palackot tilos felügyelet nélkül hagyni!
2. Tilos javítást végezni a nyomásszabályozón és a vezetéken mindaddig, míg a gázpalackot teljesen el nem zártuk!
3. Gázömlés esetén a helyiséget ki kell szellőztetni! Éghető gázok kiömlése esetén a teljes kiszellőzöttségig - a robbanásveszély miatt - nyílt láng használata tilos!
4. Tilos a palackokból nyomásszabályozó közbeiktatása nélkül gázt kivenni!
5. A nyomásszabályozók cseréjét csak szakképzett kezelő végezheti.
6. A szelep nyitásakor, az anyák biztonságos meghúzásakor használjunk megfelelő csavarkulcsot!
7. Gázpalackok tárolása és szállítása:
   • Csak zárókupakkal és szelepvédő sapkával ellátott palackok tárolhatók és szállíthatók.
   • Éghető gázokat tartalmazó palackokat tilos nem éghető gázokat tartalmazó palackokat együtt tárolni.
   • Üres és töltött gázpalackokat külön kell tárolni! Az előbbieket krétával feltűnően megjelölni!
   • Tilos gázpalackokat fűtőtest közelében vagy szabadban, napfénynek kitett helyen mert a palack hőmérséklete legfeljebb 40 °C lehet.
8. Gázpalackok használata:
   • A gázpalackokat feldőlés ellen kikötéssel (lánccal, bilinccsel) biztosítani kell.
   • A tömítőgyűrű hibátlanságáról használatba vétele előtt meg kell győződni.
   • Üzemindulás előtt az összes szelepet el kell zárni, és ellenőrizni kell, hogy a biztosító sasszeg a helyén van-e. A csatlakozásokat és a gázvezetékeket át kell vizsgálni.
   • Tilos oxigénpalackokat olajos kézzel vagy olajos ronggyal megfogni, a nyomáscsökkentő szelepüket zsírozni!
   • A gázégőket csak gyújtóláng alkalmazása mellett szabad üzembe helyezni.
   • A gázpalackokat használat után el kell zárni. Palackcserénél különös elővigyázatossággal járjunk el!
   • Folyékony gázzal töltött palackokat - beleértve az acetilént (dissous) is - használat közben 60 foknál jobban megdönteni nem szabad.
   • Acetilént vagy ammóniát tartalmazó gázpalackhoz rézcsatlakozás nem használható!

Bemutató filmek

• Analitikai mérleg használata
• Bunsen-égő használata
• Feltárás és dekantálva szűrés
• Oldatkészítés hígítással
• Oldatkészítés szilárd anyagból
• Pipetta használata
• Titrálás
• pH mérés univerzál indikátorpapírral

Általános kémiai labor

(KBN005L, KTN006, KBL005L)

2019/2020. tanév I. félév

Gyakorlati bemutató

A bemutató alatt a hallgatók a félév során elsajátított kísérleti eljárások egy-egy alapműveletét végzik el egyénileg az alábbi témakörökből:

• Eszközök azonosítása
• Eszközhasználat (pipetta, mérőlombik, büretta, Bunsen-égő, gázbüretta)
• Oldatkészítés
• Szűrés