Tanszékünk története A Szervetlen, Szerves és Analitikai Kémiai Tanszék a korábbi Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék és a Szerves Kémiai Tanszék egyesülésével jött létre 2023. január 1-én. A volt Szerves Kémia Tanszék története:   Link A volt Szervetlen és Analitika Kémiai Tanszék története: A   Szegeden   folyó   kémiaoktatás   szempontjából   ösztönzően   hatott   az   az   1946-ban   kelt   kormányrendelet,   amely lehetővé   tette,   hogy   a   tudományegyetemeken   megindulhasson   az   okleveles   vegyészek   képzése   is   a   kémia   tanári képzés   mellett.   Ennek   eredményeként   még   ebben   az   évben   egy   új   oktatási   egység   létesült   Szabó   Zoltán   vezetésével a szervetlen kémia és az analitikai kémia oktatására. A   tanszék   első   vezetője   Szabó   Zoltán   egyetemi   tanár   (1946-1967)   volt.   A   tanszék   indulásától kezdve   ellátta   a   vegyész,   a   különböző   kémia   tanár   szakos,   a   gyógyszerész   és   a   biológus   hallgatók szervetlen    és    analitikai    kémiai    oktatását.    1946-1949    között    oktatta    a    szervetlen    technológiát, valamint    az    orvosi    kar    kiválásáig    foglalkozott    az    orvostanhallgatók    oktatásával    is.    Az    alap- tárgyakon    kívül    termodinamika,    reakciókinetika,    szerkezeti    szervetlen    kémia    is    rendszeresen szerepelt    a    tanrendben.    1952-ben    kezdődött    meg    a    Műszeres    analízis     elméleti    oktatása,    de    a gyakorlati   képzés   csak   1966-ban   indult   el.   Az   oktatási   feladatok   közé   tartozik   a   negyvenes   évek végétől   a   vegyész   és   a   kémia   tanár   szakos   hallgatók   matematika   oktatása   is.   Ezt   a   feladatot   sokáig Huhn Péter professzor látta el, jobbára kémikus alapképzettségű munkatársak közreműködésével. Szabó   Zoltán   professzor   Max   Bodenstein   berlini   intézetében   tett   több   éves   tanulmányútja   alatt   megszerzett kinetikai   ismereteinek   és   szemléletének   birtokában   igyekezett   egy   reakciókinetikai   műhelyt   létrehozni   Szegeden   is, de   ehhez   a   tárgyi   feltételek   kezdetben   még   hiányoztak.   Ezért   az   oktatási   tevékenység   alátámasztásához   megindult   a szervetlen és az analitikai kémiai tárgyú kutatómunka. Szabó   Zoltán   reakciókinetikai   iskolájának   szakmai   kisugárzása   országos   szintűvé   vált.   Az   ő   ösztönzésére   jött létre    az    ötvenes    évek    végén    az    MTA    Reakciókinetika    és    Katalízis    Munkabizottság    (az    MTA    munkabizottsági hálózatának   elindítója).   1967   közepén   Szabó   Zoltán   professzor   elfogadta   az   ELTE   társtanszékének   vezetésére   szóló felkérést. A   szegedi   tanszék   vezetésére   a   korábbi   vezetőhelyettes,   Csányi   László    egyetemi   tanár   kapott megbízást   (1967-1973).   A   vezetőváltás   jelentős   mozgással   járt.   Az   MTA   Reakciókinetikai   Kutató- csoportot    ugyanis   kettéosztották.   A   kutatók   nagy   része   Gázreakciókinetikai   Kutatócsoport    néven   a Fizikai   Kémiai   Tanszék    állományába   került,   míg   a   kisebb   része   Oldatreakciókinetikai   Kutató- csoport     néven    maradt    a    Szervetlen    és    Analitikai    Kémiai    Tanszék     keretében    (néhány    hónap elteltével   a   többi   kutatót   is   áthelyezték).   A   tanszék   munkatársainak   zöme   ekkor   még   gázreakció- kinetikai    témakörben    dolgozott,    ezért    az    oldatrekciókinetikai    munkacsoport    csak    fokozatosan alakulhatott ki. 1973-ban   a   tanszék   vezetésére   Huhn   Péter    professzor   kapott   megbízást   (1973-1983).   Az oktatási   tevékenység   változatlan   maradt.   Kutatómunka   továbbra   is   főként   a   gázreakciókinetika, valamint    az    oldatreakciókinetika    területén    folyt.    Eredmények    születtek    a    propán    termikus bomlása,    az    azo-alkánok    bomlásával    iniciált    termikus    reakciók,    továbbá    a    propionaldehid bomlása,   illetve   oligomerizációja   és   a   dialkil-éterek   pirolizise   terén.   Az   ekkor   elindított   környezet- védelmi   analitikai   kémiai   vizsgálatok   (Galbács   Zoltán)   Dél-Magyarország   felszíni   és   felszín   alatti vizeinek    szénhidrogén-    és    ion-tartalmát    meghatározva    segítették    elő    e    terület    geológiai    és hidrológiai    feltérképezését.    A    mikrokomponensek    kimutatásához    és    a    szennyezések    eltávolí- tásához eljárásokat dolgoztak ki. 1983-ban   Burger   Kálmán    egyetemi   tanár   kapott   megbízást   a   tanszék   vezetésére   (1983-96). Az    oktatási    tevékenység    a    korábbiakhoz    képest    10    speciális    előadás    tartásával    bővült.    Burger Kálmán   1983-ban   indította   el   a   biokoordinációs   kémiai   kutatásokat   Szegeden.   Céljuk   biológiai hatású    molekulák    és    modelljeik    fémion-koordinációja    törvényszerűségeinek    feltárása    és    ezek alkalmazása    új    gyógyszerhatású    komplexek    előállítására.    A    tanulmányozott    bioligandumok: aminosavak,   peptidek,   szénhidrátok   és   származékaik,   valamint   ezek   modelljei,   alkaloidok,   egyéb gyógyszer   molekulák.   Vizsgálták   ezek   komplexképződését   átmenetifém-ionokkal,   valamint   ónnal és     kalciummal,     meghatározva     a     többlépcsős     átfedő     folyamatokban     képződő     komplexek összetételét,    koncentráció-eloszlását    és    szerkezetét    különböző    elektrokémiai    és    spektroszkópiai módszerekkel.    Az   alapkutatási   eredmények   alapján   több   gyógyszer,   közöttük   egy   termék   szabadalommal   védett   új   molekula (cink-hialuronát)   született.   Utóbbi   1996-ban   gyógyszertári   forgalomba   is   került.   A   munka   során   szükség   volt számos   módszertani   fejlesztésre   is.   Ilyen   a   nanoméretű   cseppek   formájában   rögzített   oldatok   koordinációs   kémiai vizsgálatára kidolgozott komplex Mössbauer-NMR metodika. 1996-2014-ig    Kiss    Tamás    egyetemi    tanár    kapott    megbízást    a    tanszék    vezetésére.    A tanszékvezető-váltás   időben   egybe   esett   az   oktatási   profilnak   a   változó   igényekhez   jobban   igazodó, új   képzési   formákat   is   magába   foglaló   bővülésével.   Így   a   tanszék   oktatói   tevékeny   részt   vállalnak   a környezettan   tanár,   az   élelmiszer   vegyész,   a   klinikai   kémikus   és   a   környezettan   kutató   egyetemi szakok   akkreditálásra   való   előkészítésében,   a   szakfordító   kiegészítő-képzés,   illetve   az   akkreditált felsőfokú szakképzés beindításának feladataiban. 2014.   július   1-től   Galbács   Gábor    egyetemi   tanár   vette   át   a   tanszék   vezetését,   aki   a   tanszék hagyományosan   erős   oktatási   és   kutatási   pozícióinak   megtartása   mellett   fő   célkitűzésének   tartja az analitikai kémia oktatásának korszerűsítését és az analitikai kutatási potenciál megerősítését. 2022.   július   1-től   a   tanszék   vezetője   Enyedy   Éva   Anna    egyetemi   tanár,   aki   2023.   január   1- től    megbízást    kapott    a    Szervetlen    és    Analitikai    Kémiai    és    a    Szerves    Kémiai    Tanszékek   egyesítésével    létrejött    közös    tanszék    vezetésére.    Legfontosabb    törekvései    a    tanszék    oktatási feladatainak    racionalizálása,    az    oktatói    létszám    és    korfa    optimalizálása,    a    tanszéken    és    az intézeten   belüli   tudományos   együttműködések   valamint   az   analitikai   és   a   szerves   kémiai   kutatási profil megerősítése. Tanszékünk korábbi egyetemi tanárai Péter Antal 1969-től    közel    öt    évtizeden    át    dolgozott    a    tanszékünkön.    Az    elválasztástechnika,    gáz- kromatográfia,   királis   folyadékkromatográfia,   az   aminosavak   és   peptidek   analizisének   szakértője. Az   évtizedekig   működő   Elválasztástechnikai   Kutatócsoport    volt   vezetője.   Számos   sikeres   kutatási projekt    vezetője.    Az    SZTE    Kémia    Doktori    Iskola    Analitikai    Kémia    Programjának     alapítója, korábbi    vezetője.    Számos    elismerés,    így    többek    között    az    Akadémiai    Díj    (2018)    és    a    Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje (2006) birtokosa és volt Széchenyi professzori ösztöndíjas. Dombi András 1975-től,   több   mint   három   évtizeden   át   dolgozott   tanszékünkön.   A   Környezeti   Kémiai   Kutató- csoport    alapitója   és   korábbi   vezetője.   A   környezeti   kémia   és   analitika,   félvezetők   fotokatalitikus reakciói   és   a   nagyhatékonyságú   oxidációs   eljárások   szakértője.   Az   SZTE      Környezettudományi Doktori   Iskola    alapító   tagja   és   a   Műszaki   és   Anyagtudományi   Intézet    meghatározó   jelentőségű kutatója.   Számos   jelentős   ipari   K+F   projekt   és   kutatási   projekt   vezetője,   több   szabadalommal   is rendelkezik, volt Széchenyi professzori ösztöndíjas. Nagy László 1975-től   egészen   nyugdíjazásáig   dolgozott   tanszékünkön.   A   biológiailag   aktív   fémkomplexek, a    Mössbauer    és    EXAFS    spektroszkópia,    valamint    a    bioligandumok    kinetikai    vizsgálatainak szakértője.   Az   MTA-SZTE   Koordinációs   Kémiai   Kutatócsoport    meghatározó   jelentőségű   kutatója. Számos kutatási projekt vezetője és résztvevője, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal. Gajda Tamás <szerkesztés alatt>