Tanszékünk története A Szervetlen, Szerves és Analitikai Kémiai Tanszék a korábbi Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék és a Szerves Kémiai Tanszék egyesülésével jött létre 2023. január 1-én. Volt Szerves Kémia Tanszék története: link Volt Szervetlen és Analitika Kémiai Tanszék története: A   Szegeden   folyó   kémiaoktatás   szempontjából   ösztönzően   hatott   az   az   1946-ban   kelt   kormányrendelet,   amely lehetővé   tette,   hogy   a   tudományegyetemeken   megindulhasson   az   okleveles   vegyészek   képzése   is   a   kémia   tanári képzés      mellett.      Ennek      eredményeként      még      ebben      az      évben      egy      új      oktatási      egység      létesült Szabó Zoltán vezetésével a szervetlen kémia és az analitikai kémia oktatására. A    tanszék    első    vezetője    Szabó   Zoltán   egyetemi    tanár    (1946-1967)    volt.    A    tanszék indulásától   kezdve   ellátta   a   vegyész,   a   különböző   kémia   tanár   szakos,   a   gyógyszerész   és   a biológus   hallgatók   Szervetlen   és   analitikai   kémiai   oktatását.   1946-1949   között   oktatta   a szervetlen   technológiát,   valamint   az   orvosi   kar   kiválásáig   foglalkozott   az   orvostanhallgatók oktatásával   is.   Az   alaptárgyakon   kívül   termodinamika,   reakciókinetika,   szerkezeti   szervetlen kémia   is   rendszeresen   szerepelt   a   tanrendben.   1952-ben   kezdődött   meg   a   Műszeres   analízis elméleti   oktatása,   de   a   gyakorlati   képzés   csak   1966-ban   indult   el.   Az   oktatási   feladatok   közé tartozik   a   negyvenes   évek   végétől   a   vegyész   és   a   kémia   tanár   szakos   hallgatók   Matematika oktatása is. Ezt     a     feladatot     sokáig     Huhn     Péter     professzor     látta     el,     jobbára     kémikus     alapképzettségű     munkatársak közreműködésével.   Szabó   Zoltán   professzor   Max   Bodenstein   berlini   intézetében   tett   több   éves   tanulmányútja alatt   megszerzett   kinetikai   ismereteinek   és   szemléletének   birtokában   igyekezett   egy   reakciókinetikai   műhelyt létrehozni   Szegeden   is,   de   ehhez   a   tárgyi   feltételek   kezdetben   még   hiányoztak.   Ezért   az   oktatási   tevékenység alátámasztásához megindult a szervetlen és az analitikai kémiai tárgyú kutatómunka. Szabó   Zoltán   reakciókinetikai   iskolájának   szakmai   kisugárzása   országos   szintűvé   vált.   Az   ő   ösztönzésére   jött   létre az    ötvenes    évek    végén    az    MTA    Reakciókinetika    és    Katalízis    Munkabizottság    (az    MTA    munkabizottsági hálózatának   elindítója).   1967   közepén   Szabó   Zoltán   professzor   elfogadta   az   ELTE   társtanszékének   vezetésére szóló felkérést. A    szegedi    tanszék    vezetésére    a    korábbi    vezetőhelyettes    Csányi    László    egyetemi    tanár    kapott megbízást    (1967-1973).    A    vezető-váltás    jelentős    mozgással    járt.    Az    MTA    Reakciókinetikai Kutatócsoportot   ugyanis   kettéosztották.   A   kutatók   nagy   része   Gázreakciókinetikai   Kutatócsoport néven   a   Fizikai   Kémiai   Tanszék   állományába   került,   míg   a   kisebb   része   Oldatreakciókinetikai Kutatócsoport   néven   maradt   a   Szervetlen   és   Analitikai   Kémiai   Tanszék   keretében   (néhány   hónap elteltével     a     többi     kutatót     is     áthelyezték).     A     tanszék     munkatársainak     zöme     ekkor     még gázreakciókinetikai    témakörben    dolgozott,    ezért    az    oldatrekciókinetikai    munkacsoport    csak fokozatosan alakulhatott ki. 1973-ban   a   tanszék   vezetésére   Huhn   Péter   professzor   kapott   megbízást   (1973-1983).   Az oktatási   tevékenység   változatlan   maradt.   Kutatómunka   továbbra   is   főként   a   gázreakció- kinetika,   valamint   az   oldatreakciókinetika   területén   folyt.   Eredmények   születtek   a   propán termikus    bomlása,    az    azo-alkánok    bomlásával    iniciált    termikus    reakciók,    továbbá    a propionaldehid    bomlása,    illetve    oligomerizációja    és    a    dialkil-éterek    pirolizise    terén.    Az ekkor    elindított    környezetvédelmi    analitikai    kémiai    vizsgálatok    (Galbács    Zoltán)    Dél- Magyarország   felszíni   és   felszín   alatti   vizeinek   szénhidrogén-   és   ion-tartalmát   meghatározva segítették    elő    e    terület    geológiai    és    hidrológiai    feltérképezését.    A    mikrokomponensek kimutatásához és a szennyezések eltávolításához eljárásokat dolgoztak ki. 1983-ban   Burger   Kálmán   egyetemi   tanár   kapott   megbízást   a   tanszék   vezetésére   (1983-96).   Az oktatási    tevékenység    a    korábbiakhoz    képest    10    speciális    előadás    tartásával    bővült.    Burger Kálmán   1983-ban   indította   el   a   biokoordinációs   kémiai   kutatásokat   Szegeden.   Céljuk   biológiai hatású   molekulák   és   modelljeik   fémion-koordinációja   törvényszerűségeinek   feltárása   és   ezek alkalmazása    új    gyógyszerhatású    komplexek    előállítására.    A    tanulmányozott    bioligandumok: aminosavak,   peptidek,   szénhidrátok   és   származékaik,   valamint   ezek   modelljei,   alkaloidok,   egyéb gyógyszer   molekulák.   Vizsgálták   ezek   komplexképződését   átmenetifém-ionokkal,   valamint   ónnal és     kalciummal,     meghatározva     a     többlépcsős     átfedő     folyamatokban     képződő     komplexek összetételét,   koncentráció-eloszlását   és   szerkezetét   különböző   elektrokémiai   és   spektroszkópiai módszerekkel.    Az   alapkutatási   eredmények   alapján   több   gyógyszer,   közöttük   egy   termék   szabadalommal   védett   új   molekula   - cink-hialuronát   -   született.Utóbbi   1996-ban   gyógyszertári   forgalomba   is   került.   A   munka   során   szükség   volt számos    módszertani    fejlesztésre    is.    Ilyen    a    nanoméretű    cseppek    formájában    rögzített    oldatok        koordinációs kémiai vizsgálatára kidolgozott komplex Mössbauer-NMR metodika. 1996-2014-ig    Kiss    Tamás    egyetemi    tanár    kapott    megbízást    a    tanszék    vezetésére. A   tanszékvezető-váltás   időben   egybe   esett   az   oktatási   profilnak   a   változó   igényekhez   jobban igazodó,   új   képzési   formákat   is   magába   foglaló   bővülésével.   Így   a   tanszék   oktatói   tevékeny részt    vállalnak    a    környezettan    tanár,    az    élelmiszer    vegyész,    a    klinikai    kémikus    és    a környezettan        kutató        egyetemi        szakok        akkreditálásra        való        előkészítésében, a   szakfordító   kiegészítő-képzés,   illetve   az   akkreditált   felsőfokú   szakképzés   beindításának feladataiban. 2014.   július   1-től   Galbács   Gábor   egyetemi   tanár   vette   át   a   tanszék   vezetését,   aki   a   tanszék hagyományosan    erős    oktatási    és    kutatási    pozícióinak    megtartása    mellett    fő    célkitűzésének tartja    az    analitikai    kémia    oktatásának    korszerűsítését    és    az    analitikai    kutatási    potenciál megerősítését. 2022.   július   1-től   a   tanszék   vezetője   Enyedy   Éva   Anna   egyetemi   docens,   aki   2023.   január   1- től    megbízást    kapott    a    Szervetlen    és    Analitikai    Kémiai    és    a    Szerves    Kémiai    Tanszékek egyesítésével    létrejött    közös    tanszék    vezetésére.    Legfontosabb    törekvései    a    tanszék    oktatási feladatainak    racionalizálása,    az    oktatói    létszám    és    korfa    optimalizálása,    a    tanszéken    és    az intézeten    belüli    tudományos    együttműködések    valamint    az    analitikai    és    a    szerves    kémiai kutatási profil megerősítése. Tanszékünk korábbi egyetemi tanárai Péter Antal 1969-től    közel    öt    évtizeden    át    dolgozott    a    tanszékünkön.    Az    elválasztástechnika, gázkromatográfia,   királis   folyadékkromatográfia,   az   aminosavak   és   peptidek   analizisének szakértője.   Az   évtizedekig   működő   Elválasztástechnikai   Kutatócsoport   volt   vezetője.   Számos sikeres     kutatási     projekt     vezetője.     Az     SZTE     Kémia     Doktori     Iskola     Analitikai     Kémia Programjának     alapítója,     korábbi     vezetője.     Számos     elismerés,     így     többek     között     az Akadémiai   Díj   (2018)   és   a   Magyar   Köztársaság   Ezüst   Érdemkeresztje   (2006)   birtokosa   és volt Széchenyi professzori ösztöndíjas.   Dombi András 1975-től,   több   mint   három   évtizeden   át   dolgozott   tanszékünkön.   A   Környezeti   Kémiai Kutatócsoport    alapitója    és    korábbi    vezetője.    A    környezeti    kémia    és    analitika,    félvezetők fotokatalitikus    reakciói    és    a    nagyhatékonyságú    oxidációs    eljárások    szakértője.    Az    SZTE      Környezettudományi   Doktori   Iskola   alapító   tagja   és   a   Műszaki   és   Anyagtudományi   Intézet meghatározó   jelentőségű   kutatója.   Számos   jelentős   ipari   K+F   projekt   és   kutatási   projekt vezetője, több szabadalommal is rendelkezik, volt Széchenyi professzori ösztöndíjas. Nagy László 1975-től     egészen     nyugdíjazásáig     dolgozott     tanszékünkön.     A     biológiailag     aktív fémkomplexek,   a   Mössbauer   és   EXAFS   spektroszkópia,   valamint   a   bioligandumok   kinetikai vizsgálatainak   szakértője.   Az   MTA-SZTE   Koordinációs   Kémiai   Kutatócsoport   meghatározó jelentőségű   kutatója.   Számos   kutatási   projekt   vezetője   és   résztvevője,   kiterjedt   nemzetközi kapcsolatokkal.