Szakdolgozati és diplomamunkák
Dr. Bagi István
PhD-értekezések
1) Kovács M. Gábor (2002):
Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken
[Társtémavezetők: Mihalik Erzsébet, Jakucs Erzsébet]
(SzTE Környezettudományi Iskola Program)
2) Szigetvári Csaba (2004):
Inváziós növények szerepének összehasonlító vizsgálata nyílt homokgyepekben
[Társtémavezető: Gallé László]
(SzTE Környezettudományi Iskola Program)
Szakdolgozatok, diplomamunkák /MSc/
(SzTE Növénytani Tanszék, 2007-től Növénybiológiai Tanszék, 2000 előtt JATE)
1) Csórián Katalin (1990):
Összefüggések a kisréti és zabszéki UNESCO bioszféra-rezervátum magterületek növénytársulásai és talajadottságaik között
[Bodrogközy Györggyel közösen vezetett szakdolgozat]
2) Bozó Csaba (1991):
Az Agrostio-Caricetum distantis asszociáció cönológiája Szívós-szék és Szappan-szék UNESCO bioszféra-rezervátum magterületeken
[OKDK díjazott dolgozat (1993. Szeged)]
3) Marshall Zoltán (1992):
Az erdős-sztyep vegetáció maradványszigeteinek vizsgálata a Bükk hegység peremén
4) Farkas Györgyi (1993):
Az Orchis coriophora L. ökológiai és morfológiai vizsgálata a zsombói réten
[külső konzulencia, belső konzulens Kincsek Irén, JGYTF]
5) Horváth András (1993):
A tátorján (Crambe tataria Sebeók) magyarországi előfordulásának cönológiai és ökológiai háttere.
[OTDK 1. helyezett (1990. Pécs), OKDK 1. helyezett, kiemelt pályadíj (1993. Szeged)
6) Kiss Zsolt (1993):
Gyors autolízist mutató gombák (Gastrocybe, Coprinus) összehasonlító spóraméret analízise
7) Kovács Tibor (1993):
A vegetáció nagyfelbontású dokumentálásának lehetőségei a zsombói láprét példáján
8) Virág László (1993):
A Szabadszállási Kisrét UNESCO bioszféra-rezervátum magterület vegetációja
9) Bozó Csaba (1994):
Cönoton tanulmányok az Agrostio-Caricetum distantis társulás állományain
[környezetvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzés, külső konzulencia,
belső konzulens Szabó István, Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely]
10) Egyed Balázs (1994):
Társulásstruktúra átalakulási folyamatok az Agrostio-Caricetum distantis plantaginetosum és poetosum szubasszociációjának átmeneti zónájában
11) Kármánné Filip Zita (1994):
A Váci Naszály hegy mészkő és dolomit gyeptársulásainak cönológiai vizsgálata
[belső konzulencia, külső konzulens Vojtkó András, Eszterházy TF, Eger]
12) Varga Csaba (1994):
A késeiperje (Cleistogenes serotina (L.) Keng.) a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokterületein
[helyi OTDK-n 1. díjas dolgozat]
13) Kertészné Bagi Beatrix (1995):
Vegetációátalakulási folyamatok a Kiskunsági Nemzeti Park Szappan-széki területén
[JATE, posztgraduális környezetvédő szakosító képzés]
14) Csiky János (1996):
A Botrychium virginianum (L.) Sw. cönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben
[helyi OTDK-n 1. díjas dolgozat]
15) Szilágyi Zoltán (1996):
Az Asclepias syriaca L. cönológiai és ökológiai vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park fokozottan védett homokterületein
16) Kovács (M.) Gábor (1998):
A Coprinus genusba tartozó két bazídiumos gombafaj spóraméretének és alakjának statisztikai vizsgálata
17) Nikl Ágnes (1998):
Összefüggések a Bordány-Seregélyesi dűlő növényzete, malakofaunája és talajadottságai között
[külső konzulencia, belső konzulens Szalma Elemér, JGYTF]
18) Szigetvári Csaba (1998):
A Cleistogenes serotina, késeiperje invazív sajátságainak vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokterületein
[diákköri dolgozat, helyi TDK-n 1. díjas (1996)]
19) Székely Ágnes (1999):
A kunfehértói holdrutás erdő talajtani és palinológiai vizsgálata
20) Nikl Ágnes (2000):
Összefüggések a dél-alföldi gyepek cönológiája, malakofaunája és talajadottságai között
21) Böszörményi Anikó (2001):
A Xanthium italicum Mor. egyed- és populációszintű tulajdonságainak szerepe a növény alkalmazkodásában
[diákköri dolgozat, helyi TDK-n 2. díjas, országos TDK-n 1. díjas (2001. Budapest)]
22) Fülöp Tamás (2001):
A poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora) morfológiai változatossága a talajtani adottságok és a cönológiai közeg függvényében a zsombói réten
23) Masa György (2002):
Fák és cserjék Szeged két reprezentatív mintavételi területén
24) Sass Miklós (2002):
A bálványfa, Ailanthus altissima (Mill.) Swingle inváziós lehetőségeinek tájléptékű vizsgálata
[külső konzulencia, belső konzulens Tóthmérész Béla, DE]
25) Fridrik Imre (2003):
Pusztamérges környékének állapotfelmérése és természetvédelmi értékelése
[külső konzulencia, belső konzulens Tóth Albert,
Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr]
26) Füleki Gábor (2003):
A Botrychium virginianum (L.) Sw. sporofitonjának populációstruktúra-vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben
27) Somogyi Boglárka (2003):
A fekete fenyő (Pinus nigra Arnold) mikorrhizáinak vizsgálata a fülöpházi homokterületen
[belső konzulencia, szakvezető Kovács M. Gábor,
MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete, Budapest]
28) Fehér Balázs (2004):
A fülöpházi szikes tavak vegetációtörténete
29) Nótári Krisztina (2004):
Spóramorfológiai és palinológiai vizsgálatok a Botrychium virginianum (L.) Sw. kunfehértói populációján
30) Lucskai Levente (2005):
A védett kunfehértói virginiai holdrutás erdő cönológiai, ökológiai viszonyai
[külső konzulencia, szakvezető Horváth Zoltán,
Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Környezettudományi Tanszék]
31) Juhász Melinda (2006):
A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) elterjedése és élőhelyi viszonyai a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi Homokbuckák területén
[diákköri dolgozat, helyi TDK-n 2. díjas]
32) Révész Márta (2006):
Az ásotthalmi Tanulmányi erdő fás szárú növényei
33) Somodi Éva (2006):
Az ásotthalmi Tanulmányi erdő lágyszárú növényei
34) Dömötör Dóra (2009):
Egy Duna – Tisza közi láperdő vegetációtérképezése, a növényzet változásainak retrospektív értékelése
[diákköri dolgozat: A Kulléri Nagyerdő újratérképezése és az elmúlt tizenöt év változásai,
helyi TDK-n 2. díjas, országos TDK-n 3. díjas (2009. Veszprém)]
35) Székely Árpád (2010):
Növényközösségek vízigényére vonatkozó kutatás a Duna – Tisza közén véletlenszerű regionális mintavételezés alapján
[diákköri dolgozat: A Cirsium brachycephalum és a Cirsium arvense stratégiáinak
összehasonlító elemzése a Duna-Tisza közén végzett random regionális mintavételezés
alapján, helyi TDK-n 1. díjas]
Szakdolgozatok /BSc/
(SzTE Növénybiológiai Tanszék)
1) Jakab Ádám (2009):
A Botrychium virginianum élőhelyének erdőtörténete
2) Bakacsy László (2010):
Változások az Asclepias syriaca L., selyemkóró klónstruktúrájában és hatásai a homoki vegetációra
3) Nagy Eszter (2010):
Az Elaeagnus angustifolia L. – keskenylevelű ezüstfa élőhely-preferenciái a Duna-Tisza köze Kelemen-szék környéki szikes tájkomplexében
Lezárva: 2010. július 11.
Dr. Erdei László
Szakdolgozók, diplomamunkások:
1. Vámosi Viktor, biológus, diplomadolgozat, 1999.
Kadmium-kezelt széleslevelű gyékény (Typha latifolia L.) vizsgálata: a fitokelatinok és az antioxidáns védőmechanizmusok szerepe
2. Horváth Ferenc, biológia szakos hallgató, szakdolgozat, 1999.
A sztómazáródás regulációja és annak zavarai Phragmites australis növényben
3. Sági Bernadett, biológia szakos hallgató, 2001.
Sóstressz hatására bekövetkező változások Aster tripóliumban
3. Szauter Kornélia, biológia-német szakos hallgató, szakdolgozat, 2001.
Ozmotikus- és sóstressztolerancia vizsgálata aldóz/aldehid-reduktázt túltermelő transzgénikus dohány növényekben
(A témából írt OTDK dolgozat 1. helyezést ért el a XIV. OTDK-n.)
4. Bankó László, biológus, diplomamunka, 2002.
A kadmium felvétele, horizontális és vertikális transzlokációja, valamint morfológiai hatásai nád növényekben.
5. Nusser Katalin, biológia-környezettan szakos hallgató, szakdolgozat, 2003.
Fitoremediációra alkalmas növényfajok a Dél-Alföld területén
6. Bartha Bernadett, biológus, diplomadolgozat, 2003.
Nehézfémek felvételének és akkumulációjának vizsgálata fitoremediációra alkalmas növényekben
7. Wodala Barnabás, diplomamunka, 2003.
Chlorella vírus által kódolt K+ csatornafehérje pH-függő szabályozása
(A témában írt dolgozat az OTDK országos döntőjében a Molekuláris biológia szekcióban első díjat nyert.
8. Sági Bernadett, környezettudomány szakos levelező hallgató, diplomamunka (2004.)
Sóstressz hatására bekövetkező változások Aster tripolium két alfajában, kétféle nitrogénforráson
9. Vidács Lívia, biológus, diplomamunka, 2004.
Borsó (Pisum sativum) vonalak fiziológiai és biokémiai válaszreakciói szárazságstressz hatására
10. Péter Szilvia, biológus, diplomamunka.
Paprika (Capsicum annuum) vonalak fiziológiai és biokémiai válaszreakciói szárazságstressz hatására
11. Kolbert Zsuzsa, 5. éves biológus, diplomamunka
Szárazságtressz hatása az NO fölszabadulásra kertészeti növényekben
12. Pataki Szilvia, 4. éves környezettudós hallgató, diplomamunka
Szennyvíziszap lerakóhely fitoremediációja
Külső kutatóhelyen dolgozó hallgatók belső konzulense:
1. Horkics Angéla, biológus, diplomamunka, 2003. (Szakvezető: Dr. Györgyei János)
Árpa nucellin gén működése transzgénikus rizsben
2. Horváth Zoltán, biológus, diplomamunka, 2003. (Szakvezető: Dr. Mesterházy Ákos)
Kalászfuzariózist okozó Fusarium graminearum izolátumok genetikai variabilitásának, agresszivitásának és toxintermelésének vizsgálata
3. Papdi Csaba, biológus, diplomamunka, 2003. (Szakvezető: Dr. Bartók Tibor)
Hatékony módszerek antifungális fehérjék izolálására és enzimaktivitásuk vizsgálatára búzában
Országos Tudományos Diákköri díjazottak:
1. Szauter Kornélia, biológia-német szakos hallgató, szakdolgozat, 2001.
Ozmotikus- és sóstressztolerancia vizsgálata aldóz/aldehid-reduktázt túltermelő transzgénikus dohány növényekben
(A témából írt OTDK dolgozat 1. helyezést ért el a XIV. OTDK-n.)
2. Wodala Barnabás, diplomamunka, 2003.
Chlorella vírus által kódolt K + csatornafehérje pH-függő szabályozása
(A témában írt dolgozat az OTDK országos döntőjében a Molekuláris biológia szekcióban első díjat nyert.
Doktoranduszok:
1. Nina Katalin Barabás, 1999.
Effects of environmental stress factors ont he antioxidant defence systems and molibdoenzymes in plants.
2. Szegletes Zsolt, 2000.
Növények antioxidáns védekezőmechanizmusai környezeti stresszfeltételek mellett
3. Pestenácz Anikó, 2001.
Környezeti tényezők hatása a növényi jelátviteli rendszer egy elemére, a kalcium- fűggő, kalmodulin-független protein kináz működésére
4. Rios-Gonzalez Krisztina, 2002.
A növényi antioxidáns védekezőrendszer enzimatikus elemeinek változása só (NaCl) s tressz hatására
5. Horváth Ferenc, 2003.
A sztómazárósejtek ioncsatorna-működésének szabályozása; a pH-függő szabályozás vizsgálata a legprimitívebb K+-csatorna modellrendszerében.
6. Sági Bernadett
Sóstressz hatására bekövetkező változások Aster tripolium két alfajában, kétféle nitrogénforráson
7. Wodala Barnabás
Növényi K+ csatornák vizsgálata patch clamp technikával
8. Bartha Bernadett
Nehézfémek hatásmechanizmusának vizsgálata: az NO, mint jelátvivő
Dr. Szabó Margit
Doktorandusz hallgató:
Illés Emese
Csiszár Jolán (2004) A stresszválasz szabályozása auxin autotróf és heterotróf dohány szövettenyészetekben
Díjazott diákköri munka:
Gyémánt Nóra, Illés Emese (2000) Stresszhatások kivédésével kapcsolatos enzimek működése auxin heterotróf és auxin autotróf dohány kalluszokban.
Dr. Tari Irma
Szakdolgozók, diplomadolgozók:
1. Márton Zoltán, biológia-angol szak, szakdolgozat, 1999.
Nitrogénellátottság hatása búza gyökerek növekedésére és poliamin tartalmára.
2. Bálint András, biológia-kémia szak, szakdolgozat, 1999.
Búzafajták rézstressz akklimatizációjának vizsgálata
(A témában írt diákköri dolgozat az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a molekuláris biológia szekcióba betéve 2. díjban részesült, címe: Rézakkumuláló, toleráns búzafajták szelektálása és iontartalmaik vizsgálata)
3. Kazai Szilvia, biológia-kémia szak, szakdolgozat, 2001.
Rézstressz hatása a búzafajták gyökerének etilén és poliamin szintézisére: kapcsolata a Cu 2+ ion felvételével
4. Hricsovinyi Gabriella, biológia szak, szakdolgozat, 2001.
Környezetvédelemmel kapcsolatos növényélettani kísérletek a középiskolai biológia oktatásban
5. Fehér Zsolt, biológia kiegészítő szakos hallgató, szakdolgozat, 2001.
A szalicilsav szerepe a paradicsom só- és ozmotikus stresszrezisztenciájában
6. Fehérné, Kiss Gabriella, biológia-kémia szak, szakdolgozat, 2002.
Az ACC-indukált stressz etilén hatása paradicsomnövények stressz akklimatizációs folyamataira
7. Gallé Ágnes, biológia szak, szakdolgozat, 2003.
Ozmotikus stressz hatása búza növények fiziológiai paramétereire
8. Szepesi Ágnes, biológus, diplomamunka, 2003.
Szalicilsav előkezelés hatása paradicsom növények sóstressz akklimatizációjára
9. Bajkán szilvia, biológus, diplomamunka, 2004.
Etilénkezelés hatása paradicsom növények ozmotikus adaptációjára és az oxidatív stresszel szembeni akklimatizációs folyamataira
(A helyi diákköri konferencia Biokémia-Növényélettan szekciójában első helyezést ért el.
10. Hegyi Terézia, 4. éves biológus
Szárazságstressz hatása a búza szemfeltöltődésére: az abszcizinsav, mint hormonális szabályozó
11. Gémes Katalin, 4. éves biológia tanár
Jelátviteli utak vizsgálata paradicsom szövettenyészetben
Doktorandusz hallgató:
Szepesi Ágnes
Szalicilsav előkezelés hatása paradicsom növények sóstressz akklimatizációjára
Külső szakvezető mellett belső konzulens:
1. Rigó Gábor, biológus, diplomamunka, 1999. (Dr. Szabados László, SZBK)
A stresszreakcióban és fejlődésszabályozásban szerepet játszó Arabidopsis PRL1 gén funkcionális vizsgálata
2. Novotny Csilla, biológia szak, 2001. (Lángné, Dr. Molnár Márta, Martonvásár)
Szövettenyészetben regenerált búza-árpa hibridek kromoszómapárosodásának elemzése genomikus in situ hibridizációval
3. Haász Veronika, biológus szak, 2001. (Dr. Vida Gyula, Martonvásár)
Lisztben található sárga pigmenteket kódoló gének polimorfizmusának vizsgálata
4. Medzihradszky Mátyás, biológus szak, 2002. (Dr. Nagy Ferenc, SZBK és Bradford Gibson, Univ. of California)
Fehérje térszerkezet meghatározás céljából kialakított kémiai keresztkötések mintázatának vizsgálata
(A témában készült diákköri dolgozat az országos OTDK Molekuláris biológia szekciójában első díjban részesült)
5. Dorogi Márta, biológia-fizika, 2004. (Dr. Nagy László, Biofizika Tanszék)
A foszfatidilglicerol szerepe a fotoszintetikus reakciócentrum töltésstabilizáló működésében
(A témában készült diákköri dolgozat az országos OTDK Fizika szekciójában első helyezést ért el.
Diákköri helyezések:
1. Bálint András, biológia-kémia szak, szakdolgozat, 1999.
Búzafajták rézstressz akklimatizációjának vizsgálata
(A témában írt diákköri dolgozat az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a molekuláris biológia szekcióba betéve 2. díjban részesült, címe: Rézakkumuláló, toleráns búzafajták szelektálása és iontartalmaik vizsgálata)
2. Bajkán Szilvia, biológus, diplomamunka, 2004.
Etilénkezelés hatása paradicsom növények ozmotikus adaptációjára és az oxidatív stresszel szembeni akklimatizációs folyamataira
(A helyi diákköri konferencia Biokémia-Növényélettan szekciójában első helyezést ért el.
