Dr. Bagi István témavezetésével elkészült dolgozatok

PhD-értekezések

1) Kovács M. Gábor (2002):
Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken
             [Társtémavezetők: Mihalik Erzsébet, Jakucs Erzsébet]
             (SzTE Környezettudományi Iskola Program)

2) Szigetvári Csaba (2004):
Inváziós növények szerepének összehasonlító vizsgálata nyílt homokgyepekben
             [Társtémavezető: Gallé László]
             (SzTE Környezettudományi Iskola Program)

Szakdolgozatok, diplomamunkák /MSc/
(SzTE Növénytani Tanszék, 2007-től Növénybiológiai Tanszék, 2000 előtt JATE)

1) Csórián Katalin (1990):
Összefüggések a kisréti és zabszéki UNESCO bioszféra-rezervátum magterületek növénytársulásai és talajadottságaik között
             [Bodrogközy Györggyel közösen vezetett szakdolgozat]
2) Bozó Csaba (1991):
Az Agrostio-Caricetum distantis asszociáció cönológiája Szívós-szék és Szappan-szék UNESCO bioszféra-rezervátum magterületeken
             [OKDK díjazott dolgozat (1993. Szeged)]
3) Marshall Zoltán (1992):
Az erdős-sztyep vegetáció maradványszigeteinek vizsgálata a Bükk hegység peremén
4) Farkas Györgyi (1993):
Az Orchis coriophora L. ökológiai és morfológiai vizsgálata a zsombói réten
             [külső konzulencia, belső konzulens Kincsek Irén, JGYTF]
5) Horváth András (1993):
A tátorján (Crambe tataria Sebeók) magyarországi előfordulásának cönológiai és ökológiai háttere.
                [OTDK 1. helyezett (1990. Pécs), OKDK 1. helyezett, kiemelt pályadíj (1993. Szeged)
6) Kiss Zsolt (1993):
Gyors autolízist mutató gombák (Gastrocybe, Coprinus) összehasonlító spóraméret analízise
7) Kovács Tibor (1993):
A vegetáció nagyfelbontású dokumentálásának lehetőségei a zsombói láprét példáján
8) Virág László (1993):
A Szabadszállási Kisrét UNESCO bioszféra-rezervátum magterület vegetációja
9) Bozó Csaba (1994):
Cönoton tanulmányok az Agrostio-Caricetum distantis társulás állományain
             [környezetvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzés, külső konzulencia,
belső konzulens Szabó István, Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely]
10) Egyed Balázs (1994):
Társulásstruktúra átalakulási folyamatok az Agrostio-Caricetum distantis plantaginetosum és poetosum szubasszociációjának átmeneti zónájában
11) Kármánné Filip Zita (1994):
A Váci Naszály hegy mészkő és dolomit gyeptársulásainak cönológiai vizsgálata
             [belső konzulencia, külső konzulens Vojtkó András, Eszterházy TF, Eger]
12) Varga Csaba (1994):
A késeiperje (Cleistogenes serotina (L.) Keng.) a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokterületein
             [helyi OTDK-n 1. díjas dolgozat]
13) Kertészné Bagi Beatrix (1995):
Vegetációátalakulási folyamatok a Kiskunsági Nemzeti Park Szappan-széki területén
             [JATE, posztgraduális környezetvédő szakosító képzés]
14) Csiky János (1996):
A Botrychium virginianum (L.) Sw. cönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben
             [helyi OTDK-n 1. díjas dolgozat]
15) Szilágyi Zoltán (1996):
Az Asclepias syriaca L. cönológiai és ökológiai vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park fokozottan védett homokterületein
16) Kovács (M.) Gábor (1998):
A Coprinus genusba tartozó két bazídiumos gombafaj spóraméretének és alakjának statisztikai vizsgálata
17) Nikl Ágnes (1998):
Összefüggések a Bordány-Seregélyesi dűlő növényzete, malakofaunája és talajadottságai között
             [külső konzulencia, belső konzulens Szalma Elemér, JGYTF]
18) Szigetvári Csaba (1998):
A Cleistogenes serotina, késeiperje invazív sajátságainak vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokterületein
             [diákköri dolgozat, helyi TDK-n 1. díjas (1996)]
19) Székely Ágnes (1999):
A kunfehértói holdrutás erdő talajtani és palinológiai vizsgálata
20) Nikl Ágnes (2000):
Összefüggések a dél-alföldi gyepek cönológiája, malakofaunája és talajadottságai között
21) Böszörményi Anikó (2001):
A Xanthium italicum Mor. egyed- és populációszintű tulajdonságainak szerepe a növény alkalmazkodásában
   [diákköri dolgozat, helyi TDK-n 2. díjas, országos TDK-n 1. díjas (2001. Budapest)]
22) Fülöp Tamás (2001):
A poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora) morfológiai változatossága a talajtani adottságok és a cönológiai közeg függvényében a zsombói réten
23) Masa György (2002):
Fák és cserjék Szeged két reprezentatív mintavételi területén
24) Sass Miklós (2002):
A bálványfa, Ailanthus altissima (Mill.) Swingle inváziós lehetőségeinek tájléptékű vizsgálata
             [külső konzulencia, belső konzulens Tóthmérész Béla, DE]
25) Fridrik Imre (2003):
Pusztamérges környékének állapotfelmérése és természetvédelmi értékelése
             [külső konzulencia, belső konzulens Tóth Albert,
             Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr]
26) Füleki Gábor (2003):
A Botrychium virginianum (L.) Sw. sporofitonjának populációstruktúra-vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben
27) Somogyi Boglárka (2003):
A fekete fenyő (Pinus nigra Arnold) mikorrhizáinak vizsgálata a fülöpházi homokterületen
             [belső konzulencia, szakvezető Kovács M. Gábor,
             MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete, Budapest]
28) Fehér Balázs (2004):
A fülöpházi szikes tavak vegetációtörténete
29) Nótári Krisztina (2004):
Spóramorfológiai és palinológiai vizsgálatok a Botrychium virginianum (L.) Sw. kunfehértói populációján
30) Lucskai Levente (2005):
A védett kunfehértói virginiai holdrutás erdő cönológiai, ökológiai viszonyai
             [külső konzulencia, szakvezető Horváth Zoltán,
             Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Környezettudományi Tanszék]
31) Juhász Melinda (2006):
A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) elterjedése és élőhelyi viszonyai a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi Homokbuckák területén
             [diákköri dolgozat, helyi TDK-n 2. díjas]
32) Révész Márta (2006):
Az ásotthalmi Tanulmányi erdő fás szárú növényei
33) Somodi Éva (2006):
Az ásotthalmi Tanulmányi erdő lágyszárú növényei
34) Dömötör Dóra (2009):
Egy Duna – Tisza közi láperdő vegetációtérképezése, a növényzet változásainak retrospektív értékelése
             [diákköri dolgozat: A Kulléri Nagyerdő újratérképezése és az elmúlt tizenöt év változásai,
             helyi TDK-n 2. díjas, országos TDK-n 3. díjas (2009. Veszprém)]
35) Székely Árpád (2010):
Növényközösségek vízigényére vonatkozó kutatás a Duna – Tisza közén véletlenszerű regionális mintavételezés alapján
             [diákköri dolgozat: A Cirsium brachycephalum és a Cirsium arvense stratégiáinak
              összehasonlító elemzése a Duna-Tisza közén végzett random regionális mintavételezés
             alapján, helyi TDK-n 1. díjas]

Szakdolgozatok /BSc/
(SzTE Növénybiológiai Tanszék)

1) Jakab Ádám (2009):
A Botrychium virginianum élőhelyének erdőtörténete
2) Bakacsy László (2010):
Változások az Asclepias syriaca L., selyemkóró klónstruktúrájában és hatásai a homoki vegetációra
3) Nagy Eszter (2010):
Az Elaeagnus angustifolia L. – keskenylevelű ezüstfa élőhely-preferenciái a Duna-Tisza köze Kelemen-szék környéki szikes tájkomplexében

Lezárva: 2010. július 11.