Szegedi Tudomnyegyetem - Szerves Kmia Tanszk
 
 
Sunday, 21 July 2019
 
 
Címlap
Munkatársak
Fogadóórák
Oktatás
Kutatás
TDK
Történet
Kapcsolatok
Képgalériák
Linkek
Alapítvány
 Honlap statisztika

 Összes látogatás:78068
 Összes oldal:422103
A katalízis kapcsolta Szegedhez - Oláh György
There are no translations available.

Amint arról korábban honlapunk is hírt adott, a Magyar Tudományos Akadémia  idén a Széchenyi-nagydíjat Oláh György Nobel-díjas kémikusnak adományozta. A MTA elnöke, Pálinkás József a tudósnak Los Angelesben adta át a díjat. Az eseményről szóló beszámoló a Délmagyarország mai (2011. szept. 17-i) számában olvasható. Újszászi Ilona alábbi cikke (megjelent ugyanitt) Oláh Györgynek az Egyetemünkkel, Tanszékünkkel fennálló kapcsolatait tárgyalja.

 

Díszdoktora, Klebelsberg Kunó-díjasa a szegedi egyetemnek a Nobel-díjjal, Corvin-lánccal, most pedig Széchenyi-nagydíjjal kitüntetett Oláh György. A nemzetközi rangú kémikust azonban nem csak kitüntetések, látogatások kötik a Tisza-parti városhoz: 1990 óta ápol kapcsolatokat a tudományegyetem vegyészeivel, kutatóorvosaival.
____________

Lenyűgöző az ötletelésben. Briliáns elme. Atyai jó barátként támogatja munkatársait – jellemzi tömören Oláh Györgyöt első szegedi munkatársa, Bucsi Imre. A Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi docense 3 alkalommal összesen 5 évet dolgozott a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Loker Szénhidrogén Kutatóintézetében. A katalízis iránti érdeklődés kapcsolta össze a szegedi egyetem ezzel foglalkozó kutatócsoportját és Oláh György Los Angeles-i intézetét. – A kísérletek közvetlen közelében dolgozik mindenki: nincsenek külön dolgozószobák, így állandóan együtt a csoport – a tucatnyi országból érkezett körülbelül 30 kutató. De a műszerezettség, a vegyszerellátottság miatt is ideálisak a munkakörülmények – meséli Bucsi Imre, aki az USA-beli magánegyetemen olyan alapkutatást végezhetett, amelynek eredményességét több közös tudományos közlemény is igazolja.

A díszdoktori címet azt követő évben kapta meg a szegedi József Attila Tudományegyetemen Oláh György, hogy 1994-ben elnyerte a Nobel-díjat "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért". E felfedezés jelentőségét Molnár Árpád, az SZTE vegyészprofesszora úgy érzékelteti, hogy a benzin hatásfokát, oktánszámát lehet javítani olyan kémiai módszerekkel, átalakulásokkal, amelyekben szerepet játszanak a karbokationok. Másodszor 2002-ben jött Szegedre a Nobel-díjas tudós: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában a szuperelektrofilikus kémia témakörében tartott előadást. A nagy nemzetközi elistmertségnek örvendő tudós harmadik látogatása alkalmával, 2003-ban vette át a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kunó-díját, mert jelentősen hozzájárult a Tisza-parti universitas, az itteni eredmények megismertetéséhez. Akkor úgy fogalmazott: "Büszke vagyok rá, hogy a szegedi egyetem családjához tartozhatok." Oláh György az orvosi karral is jó kapcsolatokat alakított ki. Valamennyi nyilvános szereplésén elismerően nyilatkozik a szegedi kutatók eredményeiről – például az Életem és a mágikus kémia című, magyar nyelven is kiadott önéletrajzi könyvének számos részletében. De idén szeptember közepén azon a Los Angeles-i ünnepélyen is, amelyen a Széchenyi-nagydíjat átvette Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől – tudtuk meg a jeles eseményen jelen lévő Bor Zsolt akadémikustól, az SZTE professzorától.

– Mindig könyvet írtunk, amikor találkoztunk – mosolyodik el Molnár Árpád, aki 4 közös kötetet jegyez Oláh Györggyel. Első szakmai alapművük 1995-ben látott napvilágot Hydrocarbon Chemistry címmel, a negyedik két hete jött ki a nyomdából: a furcsa szénvegyületeket, a hiperkarbonokat állítja középpontba. Munkamódszerükről elárulja: a Nobel-díjas tudós kezdeményezte, hogy összegezzék az eddigi publikációkat elsősorban a kutatók, az ipari partnerek számára. A szegedi professzor úgy véli: a Nobel-díjas Oláh György nemzetközi szintű publikációkban is mérhető támogatása erősíti a Tisza-parti egyetem ismertségét és rangját.

Nyitva az ajtó. – Oláh György ajtaja mindig nyitva áll a fiatalok előtt – jellemzi a Loker-intézetbeli hangulatot Molnár Árpád. A professzor kiemeli: Oláh György fiatal szegedi kutatók egész sorát – például Pálinkó Istvánt, Török Bélát – segítette hozzá, hogy hosszabb-rövidebb ideig a Loker-intézetben dolgozzanak. A Nobel-díjas tudós szegedi látogatásának hatását úgy érzékelteti, hogy megemlíti: itt találkozott a kémia iránt érdeklődő diákokkal is – köztük például Janáky Csabával, aki azóta az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének oktatója.

Forrás: Délmagyarország, 2011. szeptember 17, 14. o. (Újszászi Ilona)

Képek Oláh György 1995-ös díszdoktorrá avatásáról