Fizikai Kémia
    Változás
    Ellenőrző kérdések
  1. Sorolja fel a kinetikus gázelmélet kiindulási feltételeit!
  2. Milyen alapfeltevésekre épül a kinetikus gázelmélet és hogyan felelnek ezeknek meg a reális rendszerek?
  3. Jellemezze a rugalmas ütközést!
  4. Igazolja, hogy az egységnyi felületen egységnyi idő alatt bekövetkező impulzusváltozás nyomás dimenziójú mennyiség!
  5. Egészítse ki az alábbi egyenleteket a kérdéses állandók SI egységeivel! Avogadró állandó = 6.022 1023

    6. Planck állandó = 6.63 10-34
    Faraday állandó = 9.648 104
    Nehézségi gyorsulás = 9.81
    Egyetemes gázállandó = 8.31
    Boltzmann állandó = 1.38 10-23
  6. Állapítsa meg, hogy melyik fizikai mennyiség SI egységével egyezhet meg a (Joule/kg)1/2!
  7. Egy m tömegű molekula sebességének T K hőmérsékleten az eloszlásfüggvénye:


    8. f(v) = 4p(m/2p kT)3/2 v2 e-mv2/2kT

    Mi az f(v) dimenziója?

  8. Magyarázza meg, hogy a molekulák sebességeloszlásának levezetése során miért lehet felhasználni az


    9. ň-Ą+Ą f(vx)dvx = 1

    egyenletet?
  9. Adja meg annak a valószínűségét, hogy egy molekula sebessége a [v1,v2]intervallumba tartozzon? Hogyan egyszerűsíthető a formula, ha Dv = v2-v1 kicsi?
  10. Mi az összekötő kapocs a fenomenológikus gáztörvények és a kinetikus gázelmélet gáznyomásra vonatkozó összefüggései között?
  11. Ha két azonos térfogatú edényben, azonos számú részecskét tartalmazó gáz van és m1 < m2:  c1 < c2 akkor mi a viszony p1 és p2 között?
  12. Vezesse le a gáznyomás és részecskesebesség közötti összefüggést!
  13. Vezesse le a részecskék legvalószínűbb sebességét és az átlagsebességét kifejező egyenleteket!
  14. Mi a magyarázata a legvalószínűbb sebesség, a sebesség átlaga és az átlagos sebességnégyzet négyzetgyöke nagyság szerinti sorrendjének?
  15. A kinetikus gázelmélet értelmében milyen összefüggést kapunk az állandó térfogaton és az állandó nyomáson definiált mólhőre?
  16. Az alábbi megállapítások közül jelölje meg I betűvel azokat, amelyek igazak, s H betűvel azokat, amelyek hamisak!


    17. - A Maxwell-féle sebességeloszlási függvény maximumához tartozó sebesség a molekulák átlagsebessége.
    - A sebességnégyzetek átlagának négyzetgyöke mindig nagyobb, mint az átlagsebesség.
    - A hömérséklet növelésével a Maxwell-féle sebességeloszlási függvény alatti terület lineárisan nö.
    - A Maxwell-féle sebességeloszlási függvény maximuma a hőmérséklet növekedésével csökken.
    - A tökéletes gázok molekuláinak átlagos kinetikus energiája azonos hőmérsékleten a molekulatömeg négyzetgyökével arányos.

  17. A Maxwell-féle sebességeloszlási függvény értéke 25 o C-on, CO2 gázban, 411 m/s sebesség mellett 0.00225 s/m. Mi a valószínűsége annak, hogy a CO2 gázban egy kiszemelt molekula egy adott időpillanatban +/- 1 cm/s eltérésen belül 411.00 m/s sebességgel mozog?
  18. Adjon formulát az x valószínűségi változó várható értékére (azaz 'átlagára'), ha a valószínűségi sűrűségfüggvény f(x)?
  19. Mi a feltétele két valószínűségi változó függetlenségének?
  20. A Maxwell-Boltzmann-féle eloszlás sűrűségfüggvényének a konstrukciójában hogyan mutatkozik meg a valószínűségi változók függetlenségére tett feltevés?
  21. Milyen megfontolásokkal kapjuk a Boltzmann-eloszlás paramétereit és ezek hogyan vezethetők le?
  22. Vezesse le az ütközési gyakoriság számítására alkalmas képletet!
  23. Mit fejez ki az ütközési gyakoriság?
  24. Mit fejez ki az ütközési hatáskeresztmetszet és az ütközési gyakoriság?
  25. Az egymáshoz képest mozgó, vagy az egy kivételével rögzített részecskék között nagyobb az ütközések száma?
  26. Fejezze ki az ütközések számát az azonos és a kétféle molekulát tartalmazó (A..A és A..B tipusú) elegyekben!
  27. Adja meg az ütközési gyakoriság SI egységét!
  28. Állandó térfogaton hogyan változik az ütközési gyakoriság a hőmérséklet növekedésével?
  29. Állandó nyomáson hogyan változik az ütközési gyakoriság a hőmérséklet növekedésével?
  30. Az ütközési elmélet sarkalatos pontja annak ismerete, hogy a molekuláris ütközések között milyen arányban vannak azok, melyek kinetikus energiája a haladás irányában legalább Ea. Egy adott reakcióban ez az arány 300 K hőmérsékleten 3,293 × 10-4. Számolja ki a reakció aktiválási energiáját!
  31. Valamely kémiai reakció aktiválási energiája 150 kJ mol-1. Hányszorosa a 40 OC-on mért sebességi állandó a 20 oC-on mért sebességi állandónak?
  32. Két tökéletes gáz molekuláinak sugara azonos, molekuláik tömege azonban különböző. Jelöljük m1 és m2-vel a gázmolekulák tömegét, z1 és z2-vel pedig a két gázban az ütközési gyakoriságot. Azonos körülmények (nyomás, hőmérséklet) között hogyan fejezhető ki az ütközési gyakoriságok aránya a gázmolekulák tömegével?
  33. Mit fejez ki az ütközési szám?
  34. Adja meg az ütközési szám SI egységét!
  35. Állandó hőmérsékleten hogyan változik az ütközési szám (ZAA) a nyomás növelésével?
  36. Állandó térfogat mellett hogyan változik az ütközési szám (ZAA) a hőmérséklet növelésével?
  37. Mi a fizikai jelentése az ütközési szám reciprokának?
  38. Definiálja a közepes szabad úthosszt!
  39. Fejezze ki a közepes szabad úthosszt a gáz koncentrációja segítségével!
  40. Fejezze ki a közepes szabad úthosszt a gáz nyomása és hőmérséklete segítségével!
  41. Hogyan függ a közepes szabad úthossz a nyomástól állandó térfogaton?
  42. Hogyan változik a közepes szabad úthossz a gáz hőmérsékletének növekedésével, ha a nyomás állandó?
  43. Hogyan változik a közepes szabad úthossz a gáz hőmérsékletének emelésével, ha a térfogat állandó?
  44. A molekulák átlagos sebességnégyzete, az ütközési gyakoriság, a közepes szabad úthossz, stb. formuláiban egyaránt megjelenik a p/kT szorzófaktor. Mi ennek a közös oka?
  45. Mit fejez ki a Graham-féle effúziós törvény?
  46. Mi az alapja a Knudsen-féle móltömeg-meghatározási módszernek?
  47. Mi a fluxus és milyen fizikai mennyiség változásával kapcsolatos a hővezetés, az elektromos vezetés, a diffúzió és a viszkozitás?
  48. Fick I. törvénye.
  49. Vezesse le, hogyan csökken az effúzió során egy tökéletes gáz nyomása az idő függvényében?
  50. Egységnyi idő alatt, egy fal egységnyi felületébe ütköző molekulák száma, állandó hőmérsékleten hogyan változik a nyomás növelésével?
  51. Egységnyi idő alatt, egy fal egységnyi felületébe ütköző molekulák száma, állandó térfogaton hogyan változik a hőmérséklet növelésével?
  52. Egységnyi idő alatt, egy fal egységnyi felületébe ütköző molekulák száma, állandó nyomáson hogyan változik a hőmérséklet növelésével?
  53. Vezesse le az egységnyi idő alatt, egy fal egységnyi felületébe ütköző molekulák számát kifejező egyenletet!
  54. Vezesse le a diffúziós együttható SI egységét!
  55. Vezesse le hővezetési koefficiens kifejezését a kinetikus gázelmélet alapján!
  56. Vezesse le a hővezetési együttható SI egységét!
  57. Vezesse le a viszkozitási együttható SI egységét!
  58. Mit nevezünk transzportfolyamatnak?
  59. Hogyan függ a tökéletes gázokat jellemző diffúzióállandó a hőmérséklettől állandó nyomáson?
  60. Hogyan függ a tökéletes gázokat jellemző diffúzióállandó a hőmérséklettől állandó térfogaton.
  61. Azonos körülmények között, hogyan függ a tökéletes gázokat jellemző diffúzióállandó a gázmolekulák átmérőjétől?
  62. Hogyan függ a tökéletes gázokat jellemző diffúzióállandó állandó hőmérsékleten a nyomástó?
  63. Hogyan függ a tökéletes gázokat jellemző diffúzióállandó állandó hőmérsékleten a térfogattól?
  64. Hogyan függ a tökéletes gázok hővezetési együtthatója állandó hőmérsékleten a nyomástól?
  65. Hogyan függ a tökéletes gázok hővezetési együtthatója állandó hőmérsékleten a térfogattól?
  66. Milyen körülmények között várható, hogy a tökéletes gázok hővezetési együtthatója változik a nyomással?
  67. Hogyan függ a tökéletes gázok hővezetési együtthatója a hőmérséklettől állandó nyomáson?
  68. Hogyan függ a tökéletes gázok hővezetési együtthatója a hőmérséklettől állandó térfogaton?
  69. Hogyan változik a tökéletes gázok viszkozitása a nyomás függvényében állandó hőmérsékleten?
  70. Hogyan változik a tökéletes gázok viszkozitása a térfogat függvényében állandó hőmérsékleten?
  71. Hogyan változik a tökéletes gázok viszkozitása a hőmérséklet függvényében állandó nyomáson?
  72. Hogyan változik a tökéletes gázok viszkozitása a hőmérséklet függvényében állandó térfogaton?
  73. Gázmolekulák kis lyukon való kilépése p,m,T függvénye. Két azonos gázból álló minta esetén, azonos lyukméret mellett, milyen nyomásarány biztosítja az azonos kiáramlást, ha T1 = 2T2?
  74. Állandó térfogaton, hogyan függ a hővezetési és viszkozitási együttható a gáz nyomásától és mi a magyarázat?
  75. Az állandó térfogaton adott viszkozitási együttható hogyan függ a hőmérséklettől?
  76. Mi a különbség gázok és folyadékok viszkozitásának a hőmérséklet függése között?
  77. Két edényben ugyanolyan gáz van, p1 = 1 bar, T1 = 250 K és p2 = 1,5 bar, T2 = 260 K. Melyikben nagyobb a fallal való ütközések száma?
  78. Hogyan számítható ki a gőznyomás a tömegcsökkenés alapján?
  79. Miért normáljuk 1-re a valószínűségi sűrűség függvény teljes téren vett integrálját?
  80. Milyen egyszerű matematikai modellt használtunk a transzportfolyamatok kvalitativ leírására?
  81. Az átlagos nyomás kifejezése a kinetikus gázelmélet alapján.
  82. A részecskék sebességnégyzete átlagának négyzetgyöke hogyan aránylik a He, Ne és az Ar esetében egymáshoz? (A(He) = 4, A(Ne) = 20, A(Ar) = 40).
  83. Hogyan aránylik egymáshoz az atomok sebességnégyzete átlagának négyzetgyöke 298 K, 500 K és 800 K hőmérsékleteken?
  84. Mekkora azon Ne és Ar atomok aránya, amelyek sebességnégyzetük átlagából vont négyzetgyökének +/- 2 m s-1 intervallumában mozognak 450 K hőmérsékleten?
  85. A Li, Na és a K atomok sebességnégyzete átlagának négyzetgyöke, átlagsebessége és legvalószínűbb sebessége hogyan aránylik egymáshoz 600 K hőmérsékleten. (A(Li) = 7, A(Na) = 23, A(K) = 39).
  86. Hogyan függ a Maxwell-féle sebességeloszlási függvény a hőmérséklettől és a sebességtől. Ábrázolja és magyarázza.
  87. Magyarázza el hogyan lehet a forgószektoros módszerrel meghatározni a molekulák sebesség eloszlását!
  88. Mi a különbség az ütközési és a reaktív hatáskeresztmetszet között? Hogyan fejezhetők ki molekuláris paraméterekkel?
  89. Hogyan aránylanak egymáshoz a két ütközés között eltelt átlagos idők 760 torr nyomáson 298 K-en a tiszta He és a tiszta Cs esetében? (A(He) = 4, A(Cs) = 133)
  90. Hogyan aránylik egymáshoz az A + A, B + B és az A + B ütközések száma? Vezesse le ZAB/(ZAA ZBB)1/2 arányt! Mit lehet megállapítani a kapott eredmény alapján?
  91. Magyarázza el, miért szigetel a termosz (Dewar) edény!
  92. A fallal való ütközések száma állandó térfogatú gázban hogyan függ a nyomástól és függ-e hőmérséklettől?
  93. Egy adott hőmérsékleten azonos lyukméret esetében egy A és B részecskéből álló gázkeveréknél ahol az A és a B parciális nyomása különbözik, hogyan aránylik a lyukon áthaladt részecskék száma egym\' ashoz?
  94. A Knudsen-féle móltömeg meghatározási módszer (levezetés). A gáz nyomáscsökkenésének sebessége egy kicsiny lyukkal rendelkező edényben hogyan függ a hőmérséklettől?
  95. Függ-e a nyomásváltozás felezési ideje a kezdeti nyomástól egy kicsiny lyukkal rendelkező edényből történő gázkiáramlás esetében?
  96. A diffúziós együttható, a viszkozitási együttható és a hővezetési együttható mértékegységei.
  97. A diffúziós együttható, a viszkozitási együttható és a hővezetési együttható kifejezései a kinetikus gázelmélet felhasználásával.
  98. Függ-e a diffúziós együttható a hőmérséklettől, ha igen hogyan?
  99. Hogyan függ a viszkozitás a hőmérséklettől és a nyomástól (ábrák)?
  100. Milyen fizikai kémiai paraméter meghatározására alkalmas a Poiseuille-módszer?
  101. Egy csövön keresztül áramló gázban a bemenő gáz nyomása a harmadára esik a cső végén. Ugyanabban a csőben ugyanazon gáz esetében kétszer akkora bemenő nyomásnál a 6-odára esik a nyomás a cső vég\' en. Mekkora a gázsebességek aránya?
  102. Hogyan függ a gázmolekulák átlagos kinetikus energiája a

    103. a. nyomástól?
    b. hömérséklettöl?
    c. a gázminta térfogatától?
    d. a gázmolekulák átméröjétöl?
    e. a gáz molekulatömegétöl?
  103. Igazolja, hogy az egységnyi felületen egységnyi idö alatt bekövetkezö impulzusvaltozás nyomás dimenziójú mennyiség.
  104. Egy egykomponensü gázmintában egy molekula egységnyi idö alatt z-szer ütközik egy másik molekulával.

    105. z segitségével fejezze ki az ütközési számot, azaz az egységnyi térfogatban egységnyi idö alatt bekövetkezö ütközések számát.
  105. Hogyan függ a hövezetési együttható a nyomástól a közepes nyomások tartományában?
  106. Egy hidrogénmolekula transzlációs mozgásának kinetikus energiája 300 K-en 6.2x10-22 J. Mennyi lesz a jódmolekula transzlációs mozgásának kinetikus energiája ugyanezen a hömérsékleten? MH2 = 2 g mol-1 , MI2 = 254 g mol-1.
  107. A He atomok átlagsebessége egy gázmintaban 1200 m/sec. Számolja ki a gáz hömérsékletét!
  108. Hogyan függ a hővezetési együttható a nyomástól a közepes nyomások tartományában?
  109. Egy hidrogénmolekula transzlácios mozgásának kinetikus energiája 300 K-en 6.2x10-22 J. Mennyi lesz a jódmolekula transzlációs mozgásának kinetikus energiája ugyanezen a hömérsékleten? MH2 = 2 g mol-1 , MI2 = 254 g mol-1.
  110. A He atomok átlagsebessége egy gázmintában 1200 m/sec. Számolja ki a gáz hőmérsékletét!
  111. Valamely gáz átlagsebessége 25 Co-on 1256 m/sec.

    112. Számolja ki a kérdéses gáz legvalószínűbb sebességét 0 Co-on!
  112. Számolja ki az előző példában szereplő gáz mólnyi mennyiségének tömegét!
  113. Hogyan változik az ütközési szám állandó hőmérsékleten ha a gázminta térfogatát változtatjuk?

    114. a. a térfogat reciprokának négyzetével arányosan nö.
    b. a térfogat reciprokával arányosan nö.
    c. a térfogat változásával nem változik.
    d. a térfogat változásával egyenes arányban nö
    e. a térfogatváltozás négyzetével arányosan nö.
  114. Valamely gáz átlagsebessége 25 Co-on 1256 m/sec.

    115. Számolja ki a kérdéses gáz sebességnégyzetének átlagát 0 Co-on!
  115. Hogyan változik az ütközési gyakoriság (egy molekula egységnyi idö alatt bekövetkezö ütközéseinek száma) a térfogat változásával?

    116. a. a térfogat reciprokának négyzetével arányosan nö.
    b. a térfogat reciprokával arányosan nö.
    c. a térfogat változásával nem változik.
    d. a térfogat változásával egyenes arányban nö
    e. a térfogatváltozás négyzetével arányosan nö.

    Tegyen I (igaz) betűt a helyes és H (hamis) betűt a helytelen válaszok mellé!

  116. Mit jelent az, hogy egy elektród polarizálódik?
  117. Hogyan küszöböljük ki a polarizációt az oldatok vezetésének mérése során?
  118. Vezesse le a fajlagos ellenállás SI egységét!
  119. Vezesse le a fajlagos vezetés SI egységét!
  120. Mi a dimenziója a cellaállandónak?
  121. A víz ionszorzata 298 K-en 10-14.

    122. Egy vezetöképességi cellával ezen a hömérsékleten 5x106 Ohm ellenállást mérünk. Számolja ki a cellaállandót!
    A H+ és az OH- ionok moláris fajlagos vezetésének összege 548.7 Scm2mol-1.
  122. Vezesse le a moláris fajlagos vezetés SI egységét!
  123. Számolja át a 100 S cm2 mol-1 moláris vezetést S m2 mol-1 egységbe!
  124. Milyen alapon különböztetjük meg egymástól az erős és a gyenge elektrolitokat?
  125. Mit fejez ki Kohlrausch első törvénye?
  126. Mit fejez ki Kohlrausch második törvénye (az ionok független vándorlásának törvénye)?
  127. Fejezze ki a gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlyi álladóját a disszociációfok segítségével!
  128. Fejezze ki a gyenge elektrolitok disszociációfokát a disszociációs egyensúlyi állandó segítségével!
  129. Vezesse le az Ostwald-féle hígítási törvényt!
  130. Mekkora erő hat egy ze töltésű ionra, ha a két elektród távolsága l, a potenciálkülönbség pedig DF?
  131. Hogyan változik az alkálifém ionok moláris fajlagos vezetése a Li+-tól a Cs+-ig haladva és miért?
  132. Magyarázza meg a protonok kiugróan nagy moláris fajlagos vezetését!
  133. Definiálja az ionmozgékonyságot!
  134. Milyen kapcsolat van a vándorlási sebesség és az ionmozgékonyság között?
  135. Vezesse le az ionmozgékonyság SI egységét!
  136. Vezesse le az ionmozgékonyság SI egységét az


    137. u = [ze/(6pha)]

    egyenlet alapján!
  137. Hogyan függ az ionok mozgékonysága a hidrodinamikai sugaruktól?
  138. Vezesse le az ionok moláris vezetése és az ionmozgékonyság közötti kapcsolatot!
  139. Mit fejez ki az átviteli szám?
  140. Az OH- ion moláris fajlagos vezetése végtelen híg oldatban 199,1 S cm2 mol-1, a Cl- ioné pedig 76,3 S cm2 mol-1. A káliumklorid, vagy a káliumhidroxid oldatában nagyobb a kálium ion átviteli száma. (Magyarázattal)
  141. Mikor lép fel "termodinamikai erő" kémiai reakció nélkül?
  142. Irja fel a termodinamikai erő definicióegyenletét!
  143. Vezesse le a termodinamikai erő és a koncentrációgradiens kapcsolatát!
  144. Vezesse le a termodinamikai erő SI egységét!
  145. Vezesse le az Einstein-féle összefüggést! (A diffúzióállandó és az ionmozgékonyság közötti kapcsolatot)
  146. Az Einstein-féle összefüggés alapján vezesse le a diffúzióállandó SI egységét!
  147. Mit fejez ki a Nernst-Einstein egyenlet?
  148. Vezesse le a Stokes-Einstein egyenletet!
  149. A Stokes-Einstein egyenlet alapján vezesse le a diffúzióállandó SI egységét!
  150. Mit fejez ki a Walden szabály?
  151. Mit fejez ki Fick második törvénye?
  152. Vezesse le a diffúzióegyenletet ( A Fick-féle második törvény egyenletét)!
  153. Hogyan függ a moláris vezetés erős és gyenge elektrolit esetében a koncentrációtól (ábra)? A Kohlrausch-törvény.
  154. A fajlagos vezetés és a moláris fajlagos vezetés, mértékegységük. Ionok független vándorlásának törvénye.
  155. Számítsa ki az acetát ion végtelen híg oldatbeli moláris fajlagos vezetését, ha 0,01 M CH3COOH(aq.) oldat moláris fajlagos vezetése 16,5 S cm2 mol-1, pKa = 4,72, a H+ ion végtelen híg oldatbeli moláris fajlagos vezetése 349,6 S cm2 mol-1! Számítsa ki a disszociációfokot!
  156. A hidrodinamikai sugár és a van der Waals sugár.
  157. Az ionok vándorlási sebessége milyen tényezőktől függ?
  158. Elektrolitok végtelen híg oldatbeli moláris fajlagos vezetése hogyan adható meg az ionok mozgékonyságának felhasználásával?
  159. Végtelen híg oldat átviteli száma miképpen írható le az ionmozgékonyságokkal?
  160. A mozgó határfelületek módszere és a Hittorf módszer.
  161. A relaxációs és az elektroforetikus hatás és ezek magyarázata.
  162. Végtelen híg oldatok vezetésének meghatározása Kohlrausch törvénye alapján.
  163. Az Einstein-féle összefüggés levezetése.
  164. A Nernst-Einstein egyenlet és alkalmazása a végtelen híg oldatok moláris vezetésének számítására.
  165. Az Einstein, a Stokes-Einstein, az Einstein-Smoluchowski és a Nernst-Einstein egyenlet.
  166. Ionok diffúziós együtthatóját hogyan határozná meg vezetés mérésekből?
  167. A Walden szabály.
  168. Fick I. és II. törvénye és ezek levezetése.
  169. A konvektív fluxus.
  170. A diffúziós együttható meghatározása kapilláris- és diafragmatechnikával.
  171. Elektromos kettősrétegek modelljei.
  172. A Galvani- és a Volta-potenciálok.
  173. Az elektrokémiai potenciál.
  174. Butler-Volmer egyenlet.
  175. Összefüggés az áramsűrűség és a túlfeszültség között.
  176. Koncentrációs polarizáció.
  177. A Tafel ábrázolás.
  178. A Nernst-féle diffúziós réteg.
  179. Polarográfia és voltametria.
  180. Az ólomakkumulátor.
  181. A tüzelőanyagelemek.
  182. A korrózió.
  183. Az elektromos kettősréteg szerkezete.
  184. Az elektromos kettősréteg potenciál struktúrája.
  185. Az erő, a térerősség, az energia és a potenciál értelmezése és összefüggései.
  186. Az elektrokémiai potenciál.
  187. A különböző töltésű részecskék eletkrokémiai potenciáljáról.
  188. A Galvani-potenciál és az elektródpotenciál kapcsolata.
  189. Az elektródfolyamat kinetikája és az áramsűrüség.
  190. A 'kémiai' és az 'elektrokémiai' aktiválási szabadentalpia kapcsolata.
  191. A túlfeszültség és az áramkörben folyó áram kapcsolata.
  192. A Butler-Volmer egyenlet.
  193. A Butler-Volmer egyenlet a 'kis túlfeszültség' tartományban.
  194. A Butler-Volmer egyenlet a 'nagy túlfeszültség' tartományban.
  195. Az elektród polarizációja.
  196. A koncenrációs polarizáció és a polarizációs túlfeszültség.
  197. A diffúziós határáram sűrüség.
  198. A polarográfia és voltametria lényege.
  199. Az áramtermelő galvánelem potenciálját befolyásoló tényezők.
  200. A tüzelőanyag cellák általános jellemzése.
  201. A korrózió elektrokémiai alapjai.
  202. A korrózió elleni védelem lehetőségei.
  203. A vas korróziójának pH-függése.
  204. Milyen fizikai mennyiségek célszerű meghatározására szolgál a Tafel-féle ábrázolás?
  205. Milyen tényezőktől függ az áramsűrűség?
  206. Az ionerősség hatása az elektród potencáljára.
  207. A Nernst-rétegen keresztül történő diffúziót meghatározó tényezők.
  208. A diffúziós határáram sűrűség növelésének elméleti és gyakorlati lehetőségei.
  209. A Rb+ ion mozgékonysága vizes oldatban 7,92x10-8 m2s-1V-1 . Milyen sebességgel vándorol az ion egymástól 8,00 mm-re elhelyezett elektródok között, amelyekre 35 V feszültséget kapcsolunk? Számolja ki a Rb+ ion moláris fajlagos vezetését!
  210. A 0.0100 M ecetsav oldat ellenállása 2220 Ohm. A cellaállandó 0.2063 cm-1. Számolja ki az oldatban a disszociációfokot és az ecetsav disszociációállandóját! Az ecetsav vegtelen hig oldataának mol\'ris fajlagos vezetése 390.5 Scm2mol-1.
  211. Számolja ki a 0,04 M ecetsavoldat fajlagos vezetését 25 oC-on! pKa = 4,72, az aktivitási koefficienseket vegyük egységnyinek. Lmo = 349,6 S cm2mol-1 a H+ ionra, és 40,9 S cm2mol-1 az acetát ionra, az adott hőmérsékleten.
  212. Számolja ki a 0,04 M ecetsavoldat moláris fajlagos vezetését 25 oC-on! pKa = 4,72, az aktivitási koefficienseket vegyük egységnyinek. Lmo = 349,6 S cm2mol-1 a H+ ionra, és 40,9 S cm2mol-1 az acetát ionra, az adott hőmérsékleten.
  213. Számolja ki a 0,04 M ecetsavoldat ellenállását 25 oC-on, ha a cellaállandó 0,206 cm-1! pKa = 4,72, az aktivitási koefficienseket vegyük egységnyinek. Lmo = 349,6 S cm2mol-1 a H+ ionra, és 40,9 S cm2mol-1 az acetát ionra, az adott hőmérsékleten.
  214. Hogyan (milyen összefüggések segítségével) határozhatók meg a termodinamikai függvények elektrokémiai adatok alapján?
  215. Igazolja, hogy a


    216. c = [(no exp([(-x2)/4 D t]))/(A(pD t)1/2)]

    egyenlet valóban megoldása a diffúzióegyenletnek!
  216. Állandó térfogaton, hogyan függ az átlagos szabad úthossz a hőmérséklettől?
  217. Mi a fluxus és milyen fizikai mennyiség változásával kapcsolatos a hővezetés, az elektromos vezetés, a diffúzió és a viszkozitás?
  218. Fick I. törvénye.
  219. Vezesse le a viszkozitási koefficiens kifejezését a kinetikus gázelmélet alapján!
  220. Igazolja, hogy a


    221. [d[A]/dt] = -k[A]2

    differenciálegyenlet megoldása:

    kt = [([A]o-[A])/([A]o[A])]

  221. Valamely elsőrendű reakcióban a kiindulási koncentráció t idő alatt 30 százalékkal csökken. Hány százalékkal csökken a kiindulási koncentráció 2t és 3t idö alatt?
  222. Fejezze ki a sebességi állandó és az [A]o segítségével, hogy egy


    223. [d[A]/dt] = -k[A]2

    sebességi egyenlettel jellemezhető kémiai reakció esetén mennyi idö alatt fogy el az A reaktáns egyharmada és kétharmada?
  223. Igazolja, hogy valamely


    224. A « B

    egyensúlyra vezető reakció

    [d[A]/dt] = -k[A] + k˘[B]

    sebességi egyenletének megoldása:

    [A] = [A]o[(k˘+k e-(k+k˘)t)/(k+k˘)]

  224. Hogyan (milyen öszefüggés szerint) változik valamely A anyag koncentrációja az idő függvényében egy A ® B ® C elsőrendű sorfolyamatban, (egymást követő reakciók sorozatában), ha [A]o = [B]o = [C]o?
  225. Hogyan (milyen összefüggés szerint) változik a C termék koncentrációja az idő függvényében egy A ® B ® C elsőrendű sorfolyamatban (egymást követő reakciók sorozatában), ha ka << kb?
  226. A N2O5 bomlásának feltételezett mechanizmusa:


    227. N2O5 ® NO2 + NO3 ; k1

    NO2 + NO3 ® N2O5 ; k2

    NO2 + NO3 ® NO2 + O2 + NO ; k3

    NO + N2O5 ® 3 NO2 ; k4

    Az NO3 és az NO kicsiny koncentrációban képződő reaktív köztitermékek. Vezesse le az N2O5 koncentrációváltozását kifejező sebességi egyenletet!
  227. Az ózon bomlásának feltételezett (egyszerűsitett) mechanizmusa:


    228. O3 ® O2 + O ; k1

    O2 + O ® O3 ; k2

    O + O3 ® 2 O2 ; k3

    Feltételezve, hogy az O atom reaktív köztitermék, vezesse le az ózon bomlásának sebességi egyenletét!
  228. Egy szubsztrátum enzim által katalizált átalakulásának Michaelis állandója 0,035 M. Ha a szubsztrátum koncentációja 0,011 M, akkor a reakció sebessége 1,15x10-3 M s-1. Számolja ki a reakció maximális sebességét!
  229. A 2 A ® P reakció másodrendű sebességi állandója 3,5x10-4 M-1 s-1. Mennyi idő alatt csökken az A koncentrációja 0,26 M-ról 0,011 M-ra? (Sztöchiometria!!)
  230. Milyen feltételek mellett lesz egy Michaelis-Menten kinetikát követő reakció sebessége a maximális sebesség fele?
  231. Vezesse le a termékképződés sebességi egyenletét egy, a Lindemann-Hinshelwood mechanizmus szerint lejátszódó reakcióban!
  232. Milyen elemi lépésekből áll H2 és a Br2 molekulák termikus reakciója?
  233. Jellemezze tömören a termikus és a láncrobbanást!
  234. Az A ® 2B + C fotokémiai reakcióban a kvantumhasznosítási tényező az 500 nm hullámhosszúságú fényre 210 mol einstein-1. 300 mmol A-t fénnyel besugározva 2,28 mmol B képződött. Hány db fotont nyelt el az A anyag?
  235. Egy A ® B fotokémiai reakció kvantumhasznosítási tényezője 0,21, 313 nm hullámhosszúságú fénnyel besugározva. 50 W teljesitményű 313 nm-es fényforrással besugározva az A anyagot, másodpercenként hány db B molekula képződik?
  236. A reakciósebesség különböző definiciói.
  237. Adjon összefüggést a koncentráció és reakció-koordináta idő szerinti deriváltja között, konstans térfogatú reakcióelegy esetén.
  238. A reakciórend és a molekularitás, a reakcióegyenlet és a reakciórend definíciója.
  239. Milyen típusú sebességi egyenletekre van a reakciórend definiálva?
  240. Soroljon fel kísérleti technikákat a reakció követésére, a reakciósebesség mérésére, ismertesse ezek elvi alapjait.
  241. Milyen feltételek teljesülése esetén beszélünk pszeudo-rendről?
  242. Állitsa elő az elsőrendü reakciók koncentráció - idő függvényét (integrálással) és ismertesse a tulajdonságait.
  243. Állítsa elő, az egy anyag koncentrációjától függő másodrendű reakció koncentráció-idő függvényét (integrálással) és ismertesse a tulajdonságait.
  244. Mennyi idő szükséges egy elsőrendű reakció 90%-os lefutásához?
  245. Hogyan függ a reakciósebesség a hőmérséklettől?
  246. Az aktiválási energia definíciója és meghatározása.
  247. Az Arrhenius-paraméterek kisérleti meghatározása és különböző értelmezése.
  248. Ismertesse a hőmérsékletugrás módszerét!
  249. Az egyensúlyra vezető elsőrendü reakciók sebességi egyenlete és annak integrálja.
  250. Egymást követő reakciók sebességi egyenleteinek megoldása, a komponensek koncentráció-idő függvényei.
  251. A sebességmeghatározó lépés a konszekutiv reakciókban.
  252. A steady-state közelítés feltételei.
  253. Milyen időbeli feltétele van a steady-state közelítésnek?
  254. Konszekutiv reakciók tárgyalása a steady-state közelítés alkalmazásával.
  255. Harmadrendű reakciók és az előegyensúly.
  256. A reakciósebesség milyen hőmérsékletfüggése ad okot előegyensúly feltételezésére?
  257. Előegyensúlyos reakciók látszólagos aktiválási energiájának a számítása.
  258. A Michaelis-Menten-féle mechanizmus, a reakció enzim- és szubsztrátkoncentráció függésének a jellege.
  259. Az unimolekulás reakciók Lindemann-Hinshelwood mechanizmusa.
  260. Az unimolekulás reakciók elsőrendű és másodrendű sebességi egyenletre vezető esetei.
  261. Az unimolekulás reakció és a molekula 'specifikus gerjesztése'.
  262. A láncreakciók általános struktúrája.
  263. A HBr képződésének sebességi egyenlete, a reakció 'rendje'.
  264. A robbanások mechanizmusáról.
  265. A H2 égésének elemzése, a robbanási határok értelmezése.
  266. A termikus robbanás értelmezése.
  267. A fotokémiai reakciók általános jellemzői.
  268. A kvantumhasznosítási tényező definiciója.
  269. A HBr-képződés sebességi egyenlete fotokémiai gerjesztés esetén.
  270. A fotoszenzibilizáció és a lézeres izotópelválasztás.
  271. A polimerizációs reakciók típusairól.
  272. A láncpolimerizáció és a kinetikus lánchosszúság.
  273. A lépcsőzetes polimerizáció mechanizmusa.
  274. A katalízis, homogén- és heterogén-, valamint a sav- és bázis-katalízis.
  275. Az autokatalízis és az ehhez kapcsolódó kinetikai jelenségek.
  276. Az oszcillációs típusú viselkedés általános feltételei, példák ilyen reakciókra.
  277. A lépcsőzetes polimerizációs fok kiszámítása.
  278. Hogyan számítható ki a lépcsőzetes polimerizáció termékének a moláris tömege.
  279. Átlagos monomerszám a láncpolimerizációban.
  280. A sebességi állandók számítására alkalmazott elméleti modellek alapjai.
  281. Az ütközési elmélet szerint adódó sebességi állandó hőmérsékletfüggése.
  282. Az ütközési elmélet és az Arrhenius-összefüggés paramétereinek értelmezése.
  283. Az oldat- és gázfázisú reakciók néhány lényegesebb különbsége, a diffúzió- és energia-kontrollált reakciók.
  284. A sebességi állandó és a diffundáló reaktánsok fluxusának kapcsolata.
  285. A sebességi állandó diffúziós modelljében alkalmazott közelítések.
  286. Az aktiválási szabadentalpia komponenseinek előjele.
  287. A kinetikus sóhatás.
  288. A potenciális energia felület és a kémiai reakció kapcsolatáról.
  289. A reagáló molekuláris rendszer trajektóriái és a kémiai reakció makroszkópikus paramétereinek a kapcsolata.
  290. Hogyan hat az ionerősség, az azonos és a különböző töltésű ionok közötti reakciók sebességére?
  291. Az 'aktivált komplex' elmélet és az 'ütközési elmélet' exponenciális tényezőjének összehasonlítása.
  292. Mi a 'gyenge pontja' az aktivált komplex elméletnek?
  293. A felületi reakciók színtere, a felületek fontosabb szerkezeti sajátságai, ezek szerepe a reakcióban.
  294. A 'tiszta' felület, a felületbe ütköző molekulák száma, vákuum-technikák.
  295. Felületvizsgálati technikák.
  296. Abszorpciós spektroszkópiai felületvizsgálati technikák.
  297. Ionizációs tipusú felületvizsgálati technikák.
  298. Az adszorpciós hő előjele és magyarázata.
  299. A kemi- és fiziszorpció termodinamikai jellemzői.
  300. A Langmuir-izoterma koncepciójának alapfeltevései.
  301. A felületi borítottság és a felületi komplex egyensúlyi állandója a Langmuir-izotermában.
  302. Az adszorpció izoszter entalpiájának kísérleti meghatározása.
  303. A Langmuir-izoterma koncepciójának hiányosságai.
  304. A BET-izoterma koncepció kiindulási feltételei.
  305. A deszorpció sebessége és aktiválási energiája.
  306. A felületi katalitikus folyamatok különböző modelljei.
  307. A felületi reakció első- és másodrendű mechanizmusa
  308. A foszfin első- és zérusrendű heterogén katalitikus bomlása.
  309. Az Eley-Rideal és Langmuir-Hinshelwood felületi katalitikus mechanizmusok összehasonlítása.
  310. Példák a szilárd fázisú katalízisre.
  311. A reakciók követésének milyen kísérleti módszereit ismeri.
  312. A reakciósebesség definiciója.
  313. Vezesse le az első rendű reakció koncentráció idő összefüggését és felezési idejét!
  314. Vezess le az A+A ® P típusú reakció koncentráció idő összefüggéseit!
  315. Mire használható a kezdeti sebességek módszere?
  316. A rendűség és a molekularitás fogalma. Mikor egyezhet meg a rendűség és a molekularitás egymással.
  317. n-ed rendű reakció sebességi állandójának mértékegysége.
  318. Egyensúlyra vezető reakciókban A reaktáns és B termék koncentrációjának változása az id ovel (levezetés és ábra).
  319. A felezési idők n-ed rendű reakciókban.
  320. A felezési idők felhasználásával lehetséges-e a reakció rendjének meghatározása, ha igen hogyan?
  321. Az Arrhenius kifejezésben szereplő egyes paraméterek értelmezése.
  322. A sebességi állandó és az aktiválási szabadentalpia között milyen összefüggés érvényes?
  323. Irja fel hogyan határozná meg az Arrhenius paramétereket két hőmérsékleten ismert sebességi együtthatók felhasználásával ill. ha több hőmérsékleten ismeri a sebességi együtthatókat (grafikusan)!
  324. Számítsa ki az Arrhenius paramétereket, ha ismertek a következő adatok: T = 700 K, k = 0,011 M-1 s-1 és T = 1000 K, k = 145 M-1 s-1. Hányadrendű a reakció?
  325. Ha egy elsőrendű reakció felezési ideje 10 s és a reaktáns kezdeti koncentrációja 1 M, mekkora lesz a koncentrációja 1 perc múlva?
  326. A hőmérsékletugrás módszere.
  327. Az egymást követő elsőrendű reakciók komponenseinek koncentráció idő függése.
  328. A sebességmeghatározó lépés.
  329. A steady-state közelítés.
  330. Az előegyensúlyok. Adja meg a termékek koncentráció idő összefüggését az A + B « C ® P esetre, ha a sebességi együtthatók k1, k-1 és k2.
  331. Mutassa ki, hogy a 2A « B és a B + C « P reakció harmadrendű sebességi egyenletre vezet.
  332. Hogyan valósulhat meg egy harmadrendű reakció?
  333. Irja fel az NO oxidációjának mechanizmusát és mutassa ki miért vélték a hatvanas évek végéig trimolekulárisnak a reakciót!
  334. Az előegyensúlyok látszólagos aktiválási energiája.
  335. A Michaelis-Menten mechanizmus. A Michaelis állandó.
  336. Mi a maximális sebesség és a maximális katalitikus ciklusszám?
  337. Az enzimreakció sebességi együtthatója hogyan függ a szubsztrátum koncentrációjától? Hogyan határozná meg a Michaelis állandót grafikusan?
  338. A Lindemann-Hinshelwood mechanizmus. Az unimolekulás reakciók koncentráció (nyomás) függése.
  339. Az etán termikus bomlásában metilgyökök képződnek. A reakció kicsiny vagy nagyobb nyomásokon válik elsőrendűvé? Indokolja!
  340. Az RRK és az RRKM elméletek alapjai (a Lindemann-Hinshelwood elmélet továbbfejlesztése).
  341. Mutassa ki, hogy a t1/2/t3/4 hányados értéke n-ed rendű reakció esetében független a koncentrációtól!
  342. A H2 + Br2 reakció mechanizmusa, a kísérletileg kapott kinetikai kifejezés igazolása a steady-state feltétel teljesűlése esetében (a sebességi kifejezés levezetése).
  343. A Rice-Herzfeld mechanizmus és a sebesség kifejezése.
  344. A láncrobbanás és a termikus robbanás.
  345. Robbanási határok a H2 + O2 reakcióban.
  346. Stark-Einstein törvény.
  347. A kvantumhasznosítási és a primér kvantumhasznosítási tényező.
  348. A kvantumhasznosítási tényező 0,5 500 nm-en. Mennyi ideig kell 100 W-os lámpával besugározni a mintát, hogy 2 mol reaktáns elbomoljék?
  349. 1 einstein =?
  350. A lézeres izotóp elválasztási módszer alapjai.
  351. A fotoszenzibilizáció.Példa.
  352. A láncpolimerizáció sebességi egyenlete.
  353. Kinetikus lánchosszúság a láncpolimerizációban.
  354. Lépcsőzetes polimerizáció sebességi egyenlete. Mely vegyületcsoportok alkalmasak polikondenzációs reakciókra?
  355. Indokolja miért növekszik meredeken a polimerek átlagos lánchosszúsága a monomerek p hányadának függvényében a lépcsőzetes polimerizációban!
  356. A homogén és a heterogén katalízis. Írjon fel példákat!
  357. Autokatalízis.
  358. A koncentráció időbeli függése autokatalitikus reakciókban.
  359. Vázolja a Lotka-Volterra mechanizmust, a brüsszellátort és az oregonátort.
  360. Az oszcilláció létrejöttének feltételei.
  361. A bistabilitás bemutatása egy példán.
  362. A sztérikus faktor és a reaktív hatáskeresztmetszet.
  363. Lehetséges-e 1-nél nagyobb sztérikus faktor?
  364. A szigonymechanizmus.
  365. A diffúziógátolt és energiagátolt reakciók. Levezetés a reakciók mechanizmusa alapján.
  366. Milyen nagyságrendű a diffúziógátolt reakciók sebességi állandója?
  367. Diffúziógátolt reakciók sebességi állandója.
  368. Az anyagmérlegegyenlet kémiai reaktorokra általánosan.
  369. Az Eyring egyenlet levezetése.
  370. Az átmeneti állapot elmélet alapfeltételezései.
  371. A kinetikus izotóphatás szerint hogyan függ a sebességi állandók aránya tömegüktől H(D)-transzfer reakciók esetében?
  372. Az Eyring egyenlet termodinamikai interpretációja.
  373. A LFER (lineáris szabadenergia összefüggés) tudományterülete milyen összefüggésekkel foglalkozik?
  374. Bimolekulás és unimolekulás reakciók aktiválási entalpiája hogyan adható meg az Arrhenius-féle aktiválási energiákkal?
  375. A kinetikus sóhatás.
  376. Különböző töltésű reagáló ionok esetében hogyan függ a reakció sebességi állandója az ionerősségektől?
  377. Hogyan függ az ionreakciók sebességi állandója az oldószer relatív permittivitásától?
  378. Milyen nevezetes pontjait ismeri egy kémiai reakció potenciálfelületének?
  379. A taszító és a vonzó potenciálfelületek.
  380. Közvetett és közvetlen reakciók.
  381. A felületek szerkezete.
  382. Nagyvákuum technika.
  383. Spektroszkópiai technikák a felületek vizsgálatára.
  384. A Langmuir adszorpciós izoterma. Milyen alapfeltételekkel vezetheti le? (Levezetés)
  385. A BET izoterma.
  386. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a Tyomkin és a Freundlich izotermák?
  387. Az adszorpció és a deszorpció sebessége.
  388. Az Eley-Rideal mechanizmus.
  389. Langmuir-Hinshelwood mechanizmus.
  390. A vulkángörbe.
  391. Hidrogénezési, izomerizációs és oxidációs reakciók.
  392. Egy elsőrendű reakcióban 100 sec alatt fogy el a kiindulási anyag 40 százaléka. Hány sec alatt fogy el az anyag 80 százaléka?
  393. Igazolja, hogy a

    394.  

     
    d[A]
    dt    		 = -k[A] + k˘[B]
    egyenlet megoldása az [A] + [B] = [A]0 kezdeti feltétel teljesülése estén:
     
     
    [A] =  k˘+ k e(-(k+k˘)t)
    k+k˘    		 [A]0

  394. Egy A anyag a 2 A ® C + D egyenlet szerint bomlik. A bomlás sebességi álandója 2,62 × 10-3 M-1 s-1. Számolja ki a bomlási folyamat felezési idejét, ha az A kezdeti koncentrációja 1.7 M! (Sztöchiometria!)
  395. Egy A anyag a 2 A ® C + D egyenlet szerint bomlik. A bomlás sebességi álandója 2,62 × 10-3 M-1 s-1. Számolja ki a bomlási folyamat kezdeti sebességét, ha az A kezdeti koncentrációja 1.7 M! (Sztöchiometria!)
  396. Egy A anyag a 2 A ® C + D egyenlet szerint bomlik. A bomlás sebességi álandója 2,62 × 10-3 M-1 s-1. Számolja ki az A koncentrációját 100 s mulva, ha az A kezdeti koncentrációja 1.7 M! (Sztöchiometria!)
  397. Egy A anyag a 2 A ® C + D egyenlet szerint bomlik. A felezési idő 112 s, ha az A kezdeti koncentrációja 1.7 M! Számolja ki a folyamat másodrendű sebességi állandóját! (Sztöchiometria!)
  398. Valamely kémiai reakció 40 oC-on 50-szer gyorsabban játszódik le mint 20 o C-on. Számolja ki a reakció aktiválási energiáját!
  399. Ismertesse a hőmérsékletugrás módszerét és vezesse le a relaxációs idő valamint a sebességi állandók közötti kapcsolatot egy egyszerű, mindkét irányban elsőrendű A « B reakció esetén!
  400. Ismertesse a Langmuir-Hinschelwood-mechanizmus (heterogén katalízis!) lényegét és vezesse le a vonatkozó egyenleteket!
  401. Milyen feltételek érvényesűlése esetén várható oszcillációs reakciók megjelenése?
  402. Jellemezze a H + H2 atomcsere reakciót a potenciális energiafelület segítségével!
  403. Hogyan ( milyen összefüggés alapján) számítható ki az adszorpció izoszter entalpiája?
  404. Magyarázza meg a kémiai és az elektrokémiai potenciálok közötti összefüggést!
  405. Ismertesse a savkatalízis és a báziskatalízis lényegét!
  406. A Cl2 + CO = COCl2 reakció feltételezett mechanizmusa:


    407. Cl2 « 2 Cl
    gyors előegyensúly, egyensúlyi állandója Ka

    Cl + CO « COCl
    gyors előegyensúly, egyensúlyi állandója Kb

    COCl + Cl2 ® COCl2 + Cl
    lassú reakció, sebességi állandója kc

    Fejezze ki a COCl2 képződésének sebességi egyenletét a Ka, Kb, kc valamint a CO és a Cl2 konentrációja segítségével!
  407. Milyen tapasztalatok vezettek a ßzigony-mechanizmus" feltételezésére és mi a mechanizmus lényege?
  408. Definiálja az átlépési tényezőt, s ismertessen egy kisérleti módszert az átlépési tényező meghatározására.
  409. Az alábbi megállapítások közül jelölje meg I betűvel azokat, amelyek igazak, s H betűvel azokat, amelyek hamisak!


    410. - A legvalószínűbb sebességgel mozgó molekulák részaránya tökéletes gáz esetén a hőmérséklet növekedésével nő.

    - A hővezetési együttható SI egysége: J K-1 m-2 s-1.

    - Mivel a közepes szabad úthossz csökken az ütközési hatáskeresztmetszet növekedésével, a kis molekulák diffúziós együtthatója nagyobb, mint a nagyobbaké.

    - Állandó hőmérsékleten a nyomás növelésével a tökéletes gázok diffúziós együtthatója csökken.

    - Egy A ® B® C elsőrendű sorfolyamatban ha ka >> kb, és a kiindulási állapotban csak az A anyag van jelen, akkor a B egy kicsiny koncentrációban képződő, reaktív köztiterméknek tekinthető.

    - A HBr képződéséhez vezető termikus reakció láncvivő lépései:
     
     
    H·+ Br2 ® HBr + Br·

    és
     
     
    H·+ HBr ® H2 + Br·

    - A kvantumhasznosítási tényező számértéke mindig 0 és 1 közé esik.

    - A különböző töltésű ionok közötti reakciók sebessége az ionerősség növelésével nő.

    - A Michaelis - Menten-féle mechanizmus értelmében az enzimreakcióknak az enzim kiindulási koncentrációjára ([E]0) vonatkozó részrendje 0 és 1 között változik.

    - Az áramtermelő galvánelemek cellapotenciálja az áramsűrűség csökkenésével nő.

  410. Hogyan határozható meg a

    411.  

     
    Pt | H2(g) | HCl(aq) | AgCl(s) | Ag(s)
    galvánelem elektromotoros erejének mérésével az E\0(AgCl/Ag,Cl-) és a sósavoldat közepes aktivitási koefficiense?

  411. Ismertesse az átviteli számok meghatározásának Hittorf-féle módszerét!
  412. Milyen feltételek mellett és hogyan alkalmazható a "befagyasztásos technika" a reakciók követésére?
  413. Ismertesse a "steady state" közelítés lényegét!
  414. Jellemezze a H + H2 atomcsere reakciót a potenciális energiafelület segítségével!
  415. Vezesse le a

    416.  

     
    2 O3(g) ® 3 O2(g)
    reakció sebességi egyenletét ( d[O3]/dt =? ) a következő mechanizmus alapján:
     
     
    O3 ® O2 + O ka

     
    O2 + O ® O3 k˘a

     
    O + O3 ® 2 O2 kb

File translated from TEX by TTH, version 2.78.
On 15 Dec 2000, 00:59.