FIZIKAI KÉMIA I. BSC
Tematika és ütemezés
2011/2012.
1. hét: szeptember 8.
2. hét: szeptember 14-15.
A Van der Waals egyenlet. A megfelelő
állapotok tétele. A tökéletes gázok kinetikus modellje, a sebességeloszlási
függvény.
II. fejezet: Munka,
hő, energia, a termodinamika I. főtétele. Az
összenyomás és kiterjedés munkája. A gázképződés munkája. A belső
energia, a hő és az entalpia kapcsolata, kalorimetria. Az állandó
térfogaton ill. nyomáson vett hőkapacitás.
Termokémia. Fizikai és kémiai folyamatok entalpiaváltozásai. Hess tétele. A
reakcióentalpia hőmérsékletfüggése.
3. hét: szeptember 21-22.
A térfogati munka izoterm és adiabatikus
esetekben.
III. fejezet: Állapot- és útfüggvények, teljes és nem teljes
differenciál. A belső energia mint a térfogat és a hőmérséklet
függvénye.
Joule kísérlete. A Joule-Thomson hatás. Cv és Cp
kapcsolata.
4. hét: szeptember 28-29.
IV. fejezet: Spontán változások iránya. A II. főtétel. Az entrópia.
A Clausius-féle egyenlőtlenség, reverzíbilis és
irreverzíbilis folyamatok entrópiaváltozása. A
hűtés energetikája.
A Carnot-ciklus. Az entrópia statisztikus
értelmezése. A Nernst-féle hőelmélet és a termodinamika
III. főtétele.
5. hét: október 5-6.
V. fejezet: A Helmholtz- és a Gibbs-függvény bevezetése. Kapcsolatuk a maximális hasznos
munkával. Az első és második főtétel egyesítése. A Gibbs-függvény nyomásfüggése
A Gibbs-függvény hőmérsékletfüggése, a Gibbs - Helmholtz egyenletek. Tökéletes és reális gázok kémiai
potenciálja. A fugacitás és a fugacitási együttható.
A Gibbs-függvény változása nyílt rendszerre,
a kémiai potenciálok és a hasznos munka kapcsolata.
6. hét: október 12-13.
VI. fejezet: Fázisátalakulások, fázisdiagramok. Fázisegyensúlyok, a Clapeyron-egyenlet és a Clausius-Clapeyron
egyenlet. A fázisátalakulások osztályozása.
1. dolgozat: az I-IV. fejezet anyagából.
7. hét: október 19-20.
VII. fejezet: Parciális moláris mennyiségek, a Gibbs
- Duhem-egyenlet. Az elegyedési Gibbs-függvény,
elegyedési entrópia és entalpia. Folyadékok kémiai potenciálja, ideális és
ideálisan híg elegyek. A kolligatív sajátságok
értelmezése.
Illékony folyadékelegyek. A gőznyomás-diagram.
8. hét: október 26-27.
Forráspont-diagramok. A desztillálás. Ideális és reális oldatok
standard állapotai.
VIII. fejezet: A fázistörvény és alkalmazása egykomponensű
rendszerekre. Két- és háromkomponensű rendszerek.
9. hét: november 9-10.
IX. fejezet: A kémiai egyensúlyok általános feltétele, a reakció Gibbs-függvény és a
reakcióhányados. A nyomás hatása az egyensúlyra, a Le Chatelier-elv.
A hőmérséklet hatása az egyensúlyra, a van’t Hoff-egyenlet. Heterogén kémiai egyensúlyok. A sav-bázis
egyensúlyok Brönsted - Lowry-elmélete.
10. hét: november 16-17.
X. fejezet: Ionok képződési függvényei és kölcsönhatásai
oldatokban. Szolvatáció, ionaktivitás, aktivitási koefficiens.
Elektrokémiai alapfogalmak, a cellareakció potenciálja és a reakció Gibbs-függvény kapcsolata. A Nernst-egyenlet.
2. dolgozat az V-VIII. fejezet anyagából.
11. hét: november 24!!!
Elektródpotenciálok összetételfüggése, standard értéke. Alkalmazások: első-
és másodfajú elektródok, redoxi elektródok. A
hidrogénelektród.
12. hét: november 30-december 1.
Termodinamikai függvények elektrokémiai mérésekkel történő
meghatározása.
XXV. fejezet: A reakciósebesség és koncentrációfüggése.
Elsőrendű és másodrendű reakciók. A reakciórend. Megfordítható
és egymást követő elemi reakciók kinetikája. A "steady
state" közelítés. Unimolekulás
reakciók mechanizmusa. Az előegyensúly szerepe a
reakció-kinetikában.
13. hét: december 7-8.
XXVI. fejezet: Láncreakciók. Polimerizáció. Robbanáshoz vezető
reakciók. Az ionerősség hatása az ionok között lejátszódó reakciók
sebességére.
XXVIII. fejezet: Az adszorpció, adszorpciós izotermák. Homogén és
heterogén katalitikus reakciók mechanizmusa. Oszcilláló reakciók.
XXIV. fejezet:
Molekulák mozgásban. Transzportfolyamatok törvényszerűségei. Diffúzió,
hővezetés és viszkozitás.
14. hét: december 14-15.
Ionvándorlás és az elektromos vezetés.
3. dolgozat/javítódolgozat.
A dolgozatok tervezett időpontja:
Október 13.
November 17.
December 15.
(a csütörtöki előadások időpontjában).
Az 1-2. dolgozat kötelező. Ezek eredménye a gyakorlati jegybe számít bele. A 3. dolgozat, mely a IX.
fejezettől kezdődően a szemináriumokon (is) átvett
témakörökből lesz, nem kötelező, megírásával viszont lehetőség
nyílik (az elégséges kivételével) megajánlott
vizsgajegy megszerzésére. A megajánlott jegy a 3 dolgozat összeredményéből
alakulhat ki, elfogadása nem kötelező.
Javítási lehetőség: a 3. dolgozat időpontjában az első
két dolgozat anyagából a gyakorlati jegy megszerzése, illetve javítása
érdekében javító dolgozatot lehet írni, mellyel a kisebb pontértékű
dolgozatjegy kiváltható.
Természetesen december 15-én csak az egyik dolgozattípus írható.