A Fizikai Kémia I-III. Alapkurzusok anyagára építve a reakciókinetika néhány fejezetét részleteiben tárgyalja.
Formális reakciókinetika. Kisebb összetett reakciórendszerek differenciál egyenletrendszereinek kezelésére szolgaló módszerek ismertetése.
    Összetett reakciórendszerek szimulálása szamítógépes eljárások alkalmazásával. Kvázistacionárius kezelésmód és alkalmazásának lehetőségei. ÉrzÉkenységanalizis összetett kémiai reakciók szimulálásakor.
    Kinetikai paraméterek számítása összetett reakciórendszerek szimulációjában. Néhány, az irodalomban elterjedt programcsomag alkalmazásának bemutatása (KINAL, CHEMKIN). Összetett reakciórendszerek lehetséges mechanizmusának valószinűsitése.
    Kémiai reakciók vizsgálatának néhány kisérleti módszere es ezek alkalmazhatosága: relaxácios mérések. Kinetikai adatok NMR mérésekből.
Elemi reakciók elméleti leírása.
    Bimolekulás reakciók elméleti tárgyalása az egyszerű és továbbfejlesztett ütközési elméletek alapján. Egyszerűbb modellek levezetése. Az állapotszelektiv kémiai es kémiai-fizikai reakciók fogalma. A kémiai reakciók potenciálfelületének (PES) jellemző pontjai. A PES szamítása különböző (empirikus, szemiempirikus es ab initio) szinteken. A PES felhasználása reakciódinamikai szamitásokban.
    Unimolekulás reakciók. Az RRK es az RRKM elméletek es alkalmazásuk. Az erős es a gyenge ütközési elméletek. Az energia eloszlása az utközést kovetően a molekulában. Két szamitógépes - RRK es RRKM (UNIMOL) - eljárás ismertetése es alkalmazásának bemutatása, az eredmények értelmezése.
    Az átementi állapot elmélet. Az elmélet alapjai es gyenge pontjai. Az Eyring egyenlet levezetése több alapfeltételbol kiindulva. Az átmeneti állapot elmélet termodinamikai interpretációja. A szerkezet-reaktivitás ősszefüggések alapja: lineáris szabadentalpia összefüggések. Izokinetikus összefüggések.
Termokémiai kinetika, termodinamikai adatok származtatásának módszerei.
    Csoportadditivitás alkalmazása gázfázisban (Benson, LeRoy). A molekuláris mechanika alapjai. Néhány programcsomag megismertetése (THERM, TINKER, stb.) Termokémiai adatok módosulása oldószerekben. Az oldódási szabadentalpia számításának módjai semleges es nem semlegesen tültütt oldott anyag esetében. Magasabb szintű (szemiempirikus kvantumkémiai es ab initio) módszerek alkalmazásának lehetőségei és korlátai.