A komplex egyensúlyok típusai. Egyensúlyi állandók állandó ionerősség mellett. A mikroállandók fogalma. A komplex egyensúlyi rendszerek általános jellemzése. Definíciók, alapegyenletek. Az összetétel-mátrix és transzformációja. A komponensek kölcsönhatásának általános jellemzése. A komplex képződési függvény és sajátságai. A félérték és egészérték pontok. A többmagvú komplexek képződési függvénye.
    A koncentrációeloszlás általános törvényszerűségei. A "szokatlan" koncentrációeloszlás értelmezése. A sztöchimetriai és a termodinamikai aszimetria, következményei.
    A válaszegyensúlyok elmélete.
    Összetett egyensúlyi rendszerek vizsgálatának módszerei. A kolligatív sajátságok mérése. Optikai módszerek. Kétkomponensű rendszerek fotometriája. A Job-módszer, mólarány módszer, a "megfelelő oldatok" módszere, a sztöchiometrikus hígítás módszere. A többkomponensű rendszerek fotometriája. Kompetíciós módszerek. NMR és ESR a komplex egyensúlyok kémiájában. Kalorimetria. Egyensúly és kinetika; kinetikus módszerek. Katalitikus reakciók egyensúlyi kémiai alkalmazása. Az extrakció egyensúlyi kémiai alkalmazása és specifikus problémái. Oldékonyság és komplexképződés. Ioncsere egyensúlyok és komplexképződés. Ph-potenciometria. Az elektródarendszer kalibrációja. Ph-metriás egyensúlyi mérések tervezése. A protonálódási és stabilitási állandók meghatározása. Szimultán mérések több elektróddal. A polarográfia egyensúlyi kémiai alkalmazása. Egyéb módszerek.
    A kísérleti adatok értékelése. A képződő komplexek összetételének meghatározása. Számítógépes értékelési módszerek. Történeti áttekintés. Segédfüggvények alkalmazása. Az egyensúlyi koncentrációk számítása. Az egyensúlyi állandók számítása illesztéssel. A minimalizálandó függvény megválasztása. Az illesztés ellenőrzése, értékelése. Hibabecslés.
    A stabilitási állandók értékét meghatározó tényezők. Szolvatáció és komplexképződés. A hidratációs szám. A komplexek osztályozása összetételük alapján. A kelát-hatás és a makrociklus hatás. Az egyensúlyi állandók arányát meghatározó tényezők. Statisztikus megfontolások. Specifikus tényezők (szerkezetváltás, a koordinált ligandumok kölcsönhatása) az állandók arányának meghatározásában.
    A stabilitási állandók kritikai értékelése. Az ionsugár, ionizációs potenciál, az elektronegativitás hatása. A hard-soft elmélet az állandók értelmezésében. Lineáris szabadenergia összefüggések.