A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése.
    Heti 1 szemináriumi óra keretében a gyakorlatok elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése történik, különös tekintettel az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések gyakorlati alkalmazására. A szemináriumi órákon nagy hangsúlyt kap a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai egyenletek felírásának) készségszintre való fejlesztése.
    A gyakorlatok elején ,15 perces (8 db) vagy 45 perces (2 db) dolgozat formájában történik az elsajátított anyag számonkérése. A félév során 4 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítása (3 alkalommal 5 db. kémcsőben egy-egy meghatározandó ion, 1 alkalommal 1 db. kémcsőben 3-4 meghatározandó ion), 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzése.
    A hidrogén fizikai tulajdonságai (diffúzió, hővezetőképesség). A hidrogén előállítása (vízzel, savakkal ill. lúgokkal való reakciók alapján). A hidrogén kémiai sajátságai ('H' és H₂ redukáló tulajdonsága, durranógáz-reakció). A hidrogén vegyületei (hidridek).
    A halogének fizikai sajátságai. A halogének előállítása (Cl₂, Br₂, I₂). A halogének kémiai sajátságai (reakciók: hidrogénnel, vízzel, fémekkel, egyéb redoxireakciók). Az interhalogének (IBr előállítás). A halogének binervegyületei, a halogenidek (a hidrogén-halogenidek előállítása, a halogenidek redoxi-, csapadék- ill. komplexképző reakciói, Berg-reakció). A halogének oxidjai (I₂O₅ előállítása). A halogének oxosavai és azok sói. A hipohalogénessavak ill. hipohalogenitek (képződésük, stabilitásuk, redoxireakcióik). A halogénsavak és a halogenátok (oxidáló sajátság, a Briggs-Rauscher-féle reakció, hőstabilitás, csapadékképző reakciók). A perhalogénsavak és a perhalogenátok. (A perklórsav oxidáló sajátsága, csapadékképző reakciói, az ammónium-perklorát hőbomlása, a perjódsav és a perjodátion).
    Az oxigén és vegyületei. A dioxigén előállítása és reakciói. Az oxigén allotrop módosulata: az ózon (előállítás, reakciók). A peroxidok (H₂O₂ stabilitása, redoxi-, sav-bázis ill. komplexképző reakciói). Az oxidok (a víz, a víz mint ligandum, a vizes oldatok pH-ja, kovalens vegyületek hidrolízise, oxidok reakciója vízzel, fémionok hidrolízise ill. reakciója hidroxidionnal).
    A kén és vegyületei: Az elemi kén (az allotropmódosulatok és előállításuk, reakció fémekkel és klórral). A kén biner vegyületei (a hidrogén-szulfid előállítása és égése, reakciója fémionokkal, redoxireakciói, a poliszulfidok; a kén-dioxid és reakciói, a kontakt-kénsavgyártás modellreakciója). A kén oxosavai és azok sói (a kénessav, kénsav, tiokénsav ill. a tioszulfátion, peroxo-monokénsav (Caro-sav) és a peroxo-dikénsav redoxi-, csapadékos- és komplexképző reakciói, a Landolt-reakció) A szelén és vegyületei (allotrop módosulatok, a szelenitek és szelenátok kémiai sajátságai).
    A nitrogén és vegyületei. Az elemi nitrogén előállítása. A nitrogén binervegyületei (az ammónia, annak előállítása, cseppfolyósítása, fémnátrium oldása cseppfolyós ammóniában, az ammóniaoldat reakciója fémionokkal, az ammónia oxidációja platinakatalizátor segítségével; a nitrogén oxidjainak (N₂O, NO, N₂O₃ és NO₂) előállítása és tulajdonságai)
    A salétromossav, salétromsav és sóik redoxi- és komplexképző sajátságai
    A foszfor és vegyületei: Az elemi foszfor (allotropmódosulatok egymásba alakítása, Mitscherlich-próba). A foszfor oxidjai (a fehér- ill. vörösfoszfor reakciója oxigénnel, a P₄O₁₀ reakciója vízzel). A foszfor oxosavai és azok sói. A foszfónsav és reakciói. A foszforsavak, az ortofoszforsav csapadék- és komplexképző reakciói, foszfortartalmú heteropolimetallát képződése.
    Az arzén, antimon, bizmut és vegyületeik. Az elemek (az arzén előállítása és szublimációja, az elemek oldódása savakban). Az M^III ill. M^V oxidációs állapotok jellemző ionjai vizes oldatokban, az M₂O₃ oxidok, az M(III)- és M(V)-vegyületek hidrolízise ill. reakciója lúgokkal, kénhidrogénnel, egyéb csapadék- ill. komplexképződési reakciói.
    A szén, szilícium és vegyületei. Az elemi szén fizikai és kémiai sajátságai (adszorpció, redukáló képesség). A szén binervegyületei (a CO és CO₂ előállítása és kémiai tulajdonságai, a szárazjég). A pszeudohalogének képződése, kémiai sajátságai (sav-bázis jelleg, csapadék ill. komplexképző sajátság, redoxireakciók).A szilícium előállítása. A szilícium vegyületeinek sajátságai (SiO₂ oldhatósága és hőtágulása, a szilikátok kémiai sajátságai).

Irodalom:

1. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
2. Gajda T.- Gyurcsik B.: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2001.