JATE Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport



Felvételi tárgyak

Földrajz tanár és geográfus szakon a felvételi vizsgatárgy a földrajz. A geográfus szakra jelentkezőknek egységes írásbeli vizsgán valamit szóbeli vizsgán kell számot adni tudásukról. A földrajz tanár szakra jelentkezők választhatnak, hogy csak írásbeli vagy írásbeli és szóbeli vizsgát kívánnak-e tenni. A szóbeli választását a szóbeli vizsgán, a bizottság előtt kell közölni.
A Földrajz tanár kiegészítő szakra jelentkezőknek - a levelező és a nappali képzés esetén is - felvételi elbeszélgetésen kell résztvenniük.

Felvételi mentességek és kedvezmények

OKTV 1-30. valamint a Lóczy és Kovács verseny 1-3. helyezettjei mentesek a földrajz felvételi vizsga alól a József Attila Tudományegyetem geográfus és földrajz tanár szakán, valamint a Lóczy és Kovács verseny 4-6 helyezettje +2 pontot kap szerzett pontjaihoz.

Felvételi vizsgakövetelmények a felsőoktatási intézményekben
1999. Földrajz

A felvételi vizsga követelménye az általános iskolai, valamint a gimnáziumi I. és II. osztályos földrajzi tankönyvek anyaga és az általános iskolai csillagászati tananyag.

A jelentkezők a felkészülés során fordítsanak különös gondot a földrajzi folyamatok és összefüggések áttekintésére, az ok-okozati kapcsolatok meglátására, feltárására. Figyelmük terjedjen ki a tájékozódást szolgáló adatok értékelésére, s ezek közül a tankönyvek vastag betűs kiemeléseit jegyezzék is meg. Gyakorolják az eltérő tartalmú tematikus térképeken való tájékozódást, ismerjék fel ezeken a természeti és gazdasági összefüggéseket! A tankönyvek névanyagát - beleértve az ábrák névanyagát is - az alkalmazás szintjén sajátítsák el, tudják tehát elhelyezni az egyes országokat a kontinenseken és az országok térképvázlatába tudják berajzolni a fontosabb természeti tájakat, gazdasági körzeteket, a jelentősebb városokat.

A felvételi vizsga anyaga

  • A földrajzi környezet ábrázolása: A Föld és a Világegyetem. A Naprendszer. A Föld mint égitest és mozgásai. A földrajzi környezet. A természeti és a földrajzi környezet. A környezet átalakítása. A földrajzi környezet ábrázolása térképen. A térkép fajtái. A térkép jelrendszere. Mérések a térképen. A tájékozódás és a térkép tájolása. A Föld megfigyelése a világűrből.

  • A kőzetburok: A Föld szerkezete: a Föld gömbhéjai, a kőzetburok és annak lemezei. A kőzetlemezek mozgásai, a gyűrődés, a vetődés, a földrengések. A kéreg anyaga. A vulkánosság. Az üledékes és az átalakult kőzetek. Hegységképződés. A lánchegységek, a röghegységek, az ősmasszívumok. A síkságok. A szárazföld és a tengerfenék domborzata. A Föld kincsei; A földtörténet. A szárazföldek felszínének fejlődése. A belső és külső erők. Mállás, aprózódás.

  • A Föld vízburka: A felszín alatti vizek. A felszíni vízfolyások. A folyóvíz felszínformáló munkája, a teraszok kialakulása. Folyótorkolatok: a delta- és tölcsértorkolat összefüggése a tengerjárással. A tavak keletkezése és pusztulása, gazdasági haszna. Folyószabályozás, ár- és belvízvédelem. A vízellátás. A víztárolás és következményei. A folyóvizek gazdasági jelentősége. Óceánok és tengerek. A tengeráramlások és éghajlatmódosító hatásuk. A világtenger élelemtartalékai.

  • A légkör: A légkör anyaga és szerkezete. A levegő felmelegedése. A hőmérséklet járása. A hőmérséklet gazdasági jelentősége. A szél. A nagy földi légkörzés. Ciklonok és anticiklonok. A monszun. Víz a légkörben. A csapadék. A savas eső hatásai. A csapadék gazdasági jelentősége. Az éghajlati övek kialakulása.

  • A földrajzi övezetek: A nagy földrajzi övezetek. A forró övezet. A trópusi átmeneti és térítői öv. A mérsékelt övezet. A hideg övezet. A hegyvidékek magassági övei. A forró, a mérsékelt és a hideg nagy földrajzi övezeteken belül különítsék el a földrajzi öveket, és kapcsolják ezekhez az éghajlatokat, mint a földrajzi övezetek kialakulásának legfontosabb tényezőit! Különös gonddal tanulmányozzák, elemezzék és értékeljék az éghajlati diagramokat és a Nap járását mutató ábrákat! Jellemezzék az egyes földrajzi övek éghajlatát, növényzetét, jellemző állatvilágát, talaját, a folyók vízhozamát és vízjárását, a felszínt alakító külső erőket, valamint az itt kialakult mezőgazdasági termelést.

  • A világ társadalmi, népességi és gazdasági arculata: A természet és a társadalom: a környezet hatása az ember biológiai és társadalmi fejlődésére. A világ politikai térképe: a történelmi fejlődés szerepe, a Föld országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági fejlettségük, államformájuk és földrajzi fekvésük szerint. A világnépesség növekedése: népességrobbanás, gazdasági fejlődés és népességnövekedés. A Föld népességének földrajzi eloszlása. A vándorlások. A népesség összetétele: fiatalodó és öregedő társadalmak, mezőgazdasági és ipari országok. Településforma és településhálózat. A városok forradalma: a városba özönlés, a nagyvárosok fejlődése és szerkezete, az agglomeráció kialakulása, urbanizáció. A Föld mezőgazdasági erőforrásai. A mezőgazdasági termelés típusai. Az emberiség élelmezési problémái. A mezőgazdasági munkamegosztás földrajzi vázlata. A világ energiagazdasága: a kőszén, a kőolaj, a földgáz, a vízenergia, az atomenergia, egyéb energiaforrások. Az energiatakarékosság. Az ipari termelés és a világgazdaság. Az ipar területi elhelyezkedése: az ipar elhelyezkedésére ható természeti tényezők, a munkaerő és a fogyasztópiac telepítő hatása. Az ipar legfontosabb ágai: az ipar szerkezete, a dinamikusan fejlődő és elmaradó iparágak. A közlekedés: szerepe és fejlődése, a belvízi és a tengeri hajózás, a vasút és a közút versenye, a légi közlekedés. A nemzetközi kereskedelem fő irányai és összetétele, környezetvédelem és fejlődés.

  • A fejlett tőkés országok: Az Amerikai Egyesült Államok. Az USA gazdasági fejlődésének tényezői, gazdaságának fő vonásai: természeti erőforrásai, korszerű iparszerkezete, kimagasló termelékenysége, nagyüzemi árutermelő mezőgazdasága. Az ipar fellegvára az északi körzet: az észak-atlanti partvidék, a Nagy-tavak vidéke, a Közép-nyugat. A déli körzet. A Nyugat gazdasága. Japán gazdaságföldrajza. Észak-Európa országai, a természeti erőforrások szerepe gazdasági fejlődésükben. Svájc és Ausztria természeti viszonyai és gazdasági élete. Az európai integráció általános jellemzése. Az EU ipara és iparvidékei. Az EU mezőgazdasága. Egyenlőtlen fejlődés az EU országaiban. Az EU országai gazdasági életének általános jellemzői. Olaszország gazdasági életének részletesebb jellemzése.

  • A fejlődő országok: A fejlődő országok általános jellemzése. Az indiai szubkontinens országai, népei, természeti adottságok, politikai felosztás. Az Indiai Köztársaság gazdasága. Kína lakossága, mezőgazdasági termelése. Ásványkincsei és az ipari termelés központjai. Latin-Amerika sokszínű népessége, mezőgazdasága, ipara, külkereskedelme. Az arab országok és Izrael. Sivatagi és mediterrán mezőgazdaság. A kőolajtermelés. Az iparosítás. A trópusi Afrika fejlődésének problémái Nigéria példáján.

  • A volt szocialista országok: A Szovjetunió és utódállamainak gazdasági fejlődése, népességének foglalkozási átrétegződése, változások a népesség eloszlásában. Mezőgazdaságának természeti adottságai, övezetei. Energiahordozók és nyersanyagok bányászata. Ipara. Oroszország és az utódállamok gazdasági körzeteinek jellemzése. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, a volt Jugoszlávia és utódállamai, Bulgária és Albánia földrajzi jellemzése. A piacgazdaságba való átmenet jellemzői.

  • Magyarország földrajza: Magyarország természeti földrajzi adottságai (földtörténeti folyamatok, domborzat, éghajlat, vízrajz, talajadottságok, ásványkincsek). Hazánk földtani felépítése, ásványkincsei, éghajlata, vizei, talajai. Az Alföld és a Kisalföld domborzata, éghajlata, folyói. A Dunántúli- és az Északi-középhegység (és részeik), valamint a nagyobb dombvidékek és szigethegységek (pl. Mecsek, Villányi- hegység) domborzatának, éghajlatának, vízrajzának és növényzetének jellemzése. Magyarország népessége, a népesedési folyamatok, vándormozgalmak. A településhálózat, a településtípusok, az urbanizációs folyamatok. A gazdaság fejlôdése és szerkezete. Energiagazdálkodás, a kohászat, a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar, az építőanyagipar jellemzése és területi elhelyezkedése. A mezőgazdaság természeti és társadalmi alapjai, a gabona-, az ipari növények, a szőlő- és gyümölcstermelés, az állattenyésztés és földrajzi sajátosságaik. Magyarország közlekedési helyzete, a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés és a vezetékes szállítás. Az idegenforgalom (adottságok, idegenforgalmi körzetek). A nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Magyarország gazdaságának térszerkezete. Az Alföld, Észak- és Dél- Dunántúl, Észak-Magyarország és a központi régió társadalmi- gazdasági jellemzése.


    Intézményenkénti különbségek:

    JGYTF


    Az írásbeli vizsgán számológép és függvénytáblázat használható.
    A szóbeli vizsgára az általános iskolai és a középiskolai tankönyvekből, atlaszok felhasználásával kell felkészülni. A felvételizők tudását előre összeállított tételek segítségével ellenőrzik. A felvételiző a tételhúzást követően, egy-két perces gondolkodási idő után, írásbeli felkészülés nélkül felel. Használható segédeszköz: középiskolai földrajzi atlasz. A vizsga során a földrajzi tények ismeretét, a földrajzi összefüggések felismerésének készségét, a biztos térképi tájékozódást és a tanári pályára való alkalmasságot vizsgálják.

    Ajánlott irodalom:
    dr. Bora Gyula - dr. Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza a középiskolák számára.

    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    dr. Nemerkényi Antal: Általános természeti földrajz a középiskolák I. osztálya számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    Probáld Ferenc: Regionális földrajz a középiskolák számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

    JPTE-TTK


    A felvételi vizsga két részből áll:

    a) Június második felében, az érettségi vizsgák után az egyetemen megírandó 2 órás írásbeli vizsgából, amelynek tesztjét és esszékérdéseit az egyetem földrajzi tanszékei állítják össze. A vizsga anyaga azonos az egységes írásbelivel. A felvételi vizsga követelménye az általános iskolai, valamint az alternatív gimnáziumi I, II-os és III-os földrajzi tankönyvek, valamint a gimnáziumi fakultációs tankönyvek anyaga. A jelentkezők a felkészülés során különös gondot fordítsanak az okozati összefüggések áttekintésére. Figyelmük terjedjen ki a tájékozódást szolgáló adatok értékelésére. Gyakorolják az eltérő tartalmú tematikus térképeken a tájékozódást, ismerjék fel ezeken a természeti és gazdasági összefüggéseket. A tankönyvek névanyagát - beleértve az ábrák névanyagát is - az alkalmazás szintjén sajátítsák el, tudják elhelyezni az egyes országokat a kontinensen, és a térképvázlatokba tudják bejelölni a fontosabb természeti tájakat, gazdasági körzeteket és a jelentősebb városokat.

    b) A szóbeli vizsgára június utolsó hetében kerül sor, ahol a felvételiző egy-egy természeti, illetve gazdasági földrajzi témáról beszél. A vizsga időtartama kb. 15 perc, amit kb. 15 perc felkészülési idő előz meg. A vizsgán a tárgyi tudás mellett a bizottságok vizsgálják az összefüggések felismerését, illetve azok alkalmazásának készségét. A felkészüléshez - a középiskolai tankönyvek mellett - felhasználhatók a tesztkönyvek is.

    Kötelező irodalom:
    dr. Bora Gyula - dr. Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza a középiskolák számára.

    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    dr. Nemerkényi Antal: Általános természeti földrajz a középiskolák I. osztálya számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    Probáld Ferenc: Regionális földrajz a középiskolák számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    Nagy Vendelné - Udvarhelyi Károly: FöIdrajz 8.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1992.

    Ajánlott irodalom:
    Sárfalvy Béla - Tóth Aurél: Földrajz a gimnáziumok I. osztálya számára.

    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    Probáld Ferenc: Földrajz a gimnáziumok II. osztálya számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    Hunyadi László: Csillagászati és általános természeti földrajz. Calibra kiadó.
    Balogh Béla András - Tóth Aurél: Földrajz a gimnáziumok III. osztálya számára.
    Fakultációs tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., átdolgozott kiadás
    Lehmann Antal - Vuics Tibor: Földrajzi fogalmak kisszótára.
    Tankönyvkiadó, Bp. 1992.

    KLTE-TTK


    A felkészülés alapja: az I. és II. gimnáziumi osztályok tankönyvei.

    Ajánlott irodalom:
    dr. Nemerkényi Antal: Általános természeti földrajz a középiskolák I. osztálya számára.

    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    dr. Bora Gyula - dr. Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza a középiskolák számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    Hunyadi László: Csillagászati és általános természeti földrajz.
    Calibra kiadó.
    Rigóczki Csaba: Társadalomföldrajz.
    AKG Kiadó.
    Probáld Ferenc: Regionális földrajz a középiskolák számára.
    Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
    A gimnáziumi fakultációs tankönyvek.

    VTIF


    A tárgy szóbeli vizsgakövetelményei az egységes írásbeli vizsgánál megadottal azonosak.


    Forrás: Felvételi vizsgakövetelmények a felsőoktatási intézményekben 1999
    További információk