
Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
|
Éghajlattani terepgyakorlat (része a Nyári közös terepgyakorlatnak) |
|
| Típus: | terepgyakorlat |
| Szak: | földrajz tanár, geográfus |
| Évfolyam: | I. |
| Kód: | ASV138-4 |
| Ajánlás szintje: | kötelező |
| Előismeretek: | Általános éghajlattan gyakorlat teljesítése |
| Heti óraszám: | 2,5 nap egyszer |
| Értékelés: | gyakorlati jegy |
| Oktató(k): | Név: Dr. Unger János
Tanszék: Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Telefon: 454-000/3054 E-mail: unger@geo.u-szeged.hu Név: Dr. Makra László
|
A mérésekhez fölhasznált műszerek:
- Assmann-féle aspirációs pszichrométer
- Robinson-féle szélútmérő
- maximum hőmérő
- minimum hőmérő
- 2, 5, 10 és 20 cm-es felszíni talajhőmérők
Az adatfelvételek ideje:
- pszichrométer: 30 percenként
- szélsebesség: 15 percenként
- felhőzet-borultság: 15 percenként
- felszíni talajhőmérséklet: 30 percenként
- max. és min. hőmérséklet: 18 órakor, illetve 8 órakor
A terepgyakorlat helyszíne: Szeged
Mérőállomások:
1. Csillag tér
2. DÉGÁZ - Károlyi Kollégium
3. Lechner tér
4. Petőfitelep
5. Rerrich Béla tér
6. Tiszapart - Vasúti hídfő, Újszeged
7. Vértó
Feladatok:
1. Határozzuk meg a napkelte és a napnyugta időpontját, valamint a nappal hosszát Szegeden, június 22-én! Az említett 3 paraméter éven belüli változását mely tényezők befolyásolják és miért?
2. Határozzuk meg mennyi a napsugárzás energiahozama a légkör felső határán Szegeden, június 22-én! Az említett paraméter éven belüli változását mely tényezők befolyásolják és miért?
3. Határozzuk meg a napsugárzás átlagos júniusi egyenlegének értékét Szegeden! Az említett paraméter éven belüli változását mely tényezők befolyásolják és miért?
4. Mekkora az a hőmennyiség, amely egy óra alatt a nedves homoktalaj 2, 5, 10 és 20 cm-es rétegein 10 és 16 órakor áthalad? Ábrázoljuk a két mérés eredményét talajmélység- hőmérséklet koordináta rendszerben!
5. Számoljuk ki a 4. feladat eredményei alapján, hogy mennyi lesz az 1 m2 alapfelületű 2, 5, 10 és 20 cm vastag talajoszlopok fölmelegedése? (Mivel talajfelszíni hőmérsékletet nem mértünk, viszonyítási alapként a 2 cm-es talajmélységet használjuk a számítások elvégzéséhez.)
6. Határozzuk meg a felhőzetmagasság, hőmérséklet, gőznyomás és a relatív nedvesség kapcsolatát! Mérjük meg az észlelt felhőzet magasságát! (Csak cumulus esetén!)
7. A relatív nedvesség, a gőznyomás és a hőmérséklet napi menetét egyidejűleg ábrázoljuk koordináta rendszerben mind a 7 állomáson és mutassunk rá a különbségek okaira!
8. A hőmérséklet és a relatív nedvesség két napi (48 órai) értékeinek koordináta rendszerben történő ábrázolása alapján elemezzük ezek időbeli menetét állomásonként külön-külön, majd hasonlítsuk össze őket!
9. A 20 órakor mért hőmérséklet és relatív nedvesség adatok alapján jelezzük előre a következő hajnali minimum hőmérsékletet! Indokoljuk következtetésünket és keressünk kapcsolatot a várható hajnali minimum, valamint az aktuális borultság és a szél között!
10. Adjunk átfogó értékelést Szeged klímájára a 48 órás mérés
alapján! Elemezzük a hőmérséklet időbeli menetének változását,
majd térbeli - mind a 7 állomásra vonatkozó - adatai alapján
elemezzük és hasonlítsuk össze a mérési időszakban fönnálló
Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek figyelembe vételével a
szegedi topoklímákat!