Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék SZTE Természettudományi és Informatikai Kar

SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék története A   Szegeden   folyó   kémiaoktatás   szempontjából   ösztönzően   hatott   az   az   1946-ban   kelt   kormányrendelet, amely   lehetővé   tette,   hogy   a   tudományegyetemeken   megindulhasson   az   okleveles   vegyészek   képzése   is   a kémia   tanári   képzés   mellett.   Ennek   eredményeként   még   ebben   az   évben   egy   új   oktatási   egység   létesült Szabó Zoltán vezetésével a szervetlen kémia és az analitikai kémia oktatására. A   tanszék   első   vezetője   Szabó   Zoltán    egyetemi   tanár   (1946-1967)   volt.   A   tanszék indulásától   kezdve   ellátta   a   vegyész,   a   különböző   kémia   tanár   szakos,   a   gyógyszerész   és   a biológus   hallgatók   Szervetlen   és   analitikai   kémiai   oktatását.   1946-1949   között   oktatta   a szervetlen   technológiát,   valamint   az   orvosi   kar   kiválásáig   foglalkozott   az   orvostanhallgatók oktatásával   is.   Az   alaptárgyakon   kívül   termodinamika,   reakciókinetika,   szerkezeti   szervetlen kémia   is   rendszeresen   szerepelt   a   tanrendben.   1952-ben   kezdődött   meg   a   Műszeres   analízis elméleti   oktatása,   de   a   gyakorlati   képzés   csak   1966-ban   indult   el.   Az   oktatási   feladatok   közé tartozik   a   negyvenes   évek   végétől   a   vegyész   és   a   kémia   tanár   szakos   hallgatók   Matematika oktatása is. Ezt   a   feladatot   sokáig   Huhn   Péter   professzor   látta   el,   jobbára   kémikus   alapképzettségű   munkatársak közreműködésével.   Szabó   Zoltán   professzor   Max   Bodenstein   berlini   intézetében   tett   több   éves   tanulmányútja alatt   megszerzett   kinetikai   ismereteinek   és   szemléletének   birtokában   igyekezett   egy   reakciókinetikai   műhelyt létrehozni   Szegeden   is,   de   ehhez   a   tárgyi   feltételek   kezdetben   még   hiányoztak.   Ezért   az   oktatási   tevékenység alátámasztásához megindult a szervetlen és az analitikai kémiai tárgyú kutatómunka. Szabó   Zoltán   reakciókinetikai   iskolájának   szakmai   kisugárzása   országos   szintűvé   vált.   Az   ő   ösztönzésére   jött létre   az   ötvenes   évek   végén   az   MTA   Reakciókinetika   és   Katalízis   Munkabizottság   (az   MTA   munkabizottsági hálózatának   elindítója).   1967   közepén   Szabó   Zoltán   professzor   elfogadta   az   ELTE   társtanszékének   vezetésére szóló felkérést. A   szegedi   tanszék   vezetésére   a   korábbi   vezetőhelyettes   Csányi   László    egyetemi   tanár kapott     megbízást     (1967-1973).     A     vezető-váltás     jelentős     mozgással     járt.     Az     MTA Reakciókinetikai      Kutatócsoportot      ugyanis      kettéosztották.      A      kutatók      nagy      része Gázreakciókinetikai   Kutatócsoport   néven   a   Fizikai   Kémiai   Tanszék   állományába   került, míg    a    kisebb    része    Oldatreakciókinetikai    Kutatócsoport    néven    maradt    a    Szervetlen    és Analitikai     Kémiai     Tanszék     keretében     (néhány     hónap     elteltével     a     többi     kutatót     is áthelyezték).   A   tanszék   munkatársainak   zöme   ekkor   még   gázreakciókinetikai   témakörben dolgozott, ezért az oldatrekciókinetikai munkacsoport csak fokozatosan alakulhatott ki. 1973-ban   a   tanszék   vezetésére   Huhn   Péter    professzor   kapott   megbízást   (1973-1983). Az   oktatási   tevékenység   változatlan   maradt.   Kutatómunka   továbbra   is   főként   a   gázreakció- kinetika,   valamint   az   oldatreakciókinetika   területén   folyt.   Eredmények   születtek   a   propán termikus    bomlása,    az    azo-alkánok    bomlásával    iniciált    termikus    reakciók,    továbbá    a propionaldehid    bomlása,    illetve    oligomerizációja    és    a    dialkil-éterek    pirolizise    terén.    Az ekkor    elindított    környezetvédelmi    analitikai    kémiai    vizsgálatok    (Galbács    Zoltán)    Dél- Magyarország   felszíni   és   felszín   alatti   vizeinek   szénhidrogén-   és   ion-tartalmát   meghatározva segítették    elő    e    terület    geológiai    és    hidrológiai    feltérképezését.    A    mikrokomponensek kimutatásához és a szennyezések eltávolításához eljárásokat dolgoztak ki. 1983-ban    Burger   Kálmán     egyetemi    tanár    kapott    megbízást    a    tanszék    vezetésére (1983-96).   Az   oktatási   tevékenység   a   korábbiakhoz   képest   10   speciális   előadás   tartásával bővült.    Burger    Kálmán    1983-ban    indította    el    a    biokoordinációs    kémiai    kutatásokat Szegeden.     Céljuk     biológiai     hatású     molekulák     és     modelljeik     fémion-koordinációja törvényszerűségeinek     feltárása     és     ezek     alkalmazása     új     gyógyszerhatású     komplexek előállítására.    A    tanulmányozott    bioligandumok:    aminosavak,    peptidek,    szénhidrátok    és származékaik,   valamint   ezek   modelljei,   alkaloidok,   egyéb   gyógyszer   molekulák.   Vizsgálták ezek      komplexképződését      átmenetifém-ionokkal,      valamint      ónnal      és      kalciummal, meghatározva a többlépcsős átfedő folyamatokban képződő komplexek összetételét, koncentráció-eloszlását      és      szerkezetét      különböző      elektrokémiai      és      spektroszkópiai      módszerekkel. Az   alapkutatási   eredmények   alapján   több   gyógyszer,   közöttük   egy   termék   szabadalommal   védett   új   molekula -   cink-hialuronát   -   született.Utóbbi   1996-ban   gyógyszertári   forgalomba   is   került.   A   munka   során   szükség   volt számos   módszertani   fejlesztésre   is.   Ilyen   a   nanoméretű   cseppek   formájában   rögzített   oldatok      koordinációs kémiai vizsgálatára kidolgozott komplex Mössbauer-NMR metodika. 1996-2014-ig    Kiss    Tamás     egyetemi    tanár    kapott    megbízást    a    tanszék    vezetésére. A   tanszékvezető-váltás   időben   egybe   esett   az   oktatási   profilnak   a   változó   igényekhez   jobban igazodó,   új   képzési   formákat   is   magába   foglaló   bővülésével.   Így   a   tanszék   oktatói   tevékeny részt    vállalnak    a    környezettan    tanár,    az    élelmiszer    vegyész,    a    klinikai    kémikus    és    a környezettan        kutató        egyetemi        szakok        akkreditálásra        való        előkészítésében, a   szakfordító   kiegészítő-képzés,   illetve   az   akkreditált   felsőfokú   szakképzés   beindításának feladataiban. 2014.   július   1-től   Galbács   Gábor    egyetemi   docens   (az   MTA   doktora)   vette   át   a   tanszék vezetését,   aki   a   tanszék   hagyományosan   erős   oktatási   és   kutatási   pozícióinak   megtartása mellett    fő    célkitűzésének    tartja    az    analitikai    kémia    oktatásának    korszerűsítését    és    az analitikai kutatási potenciál megerősítését.

Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 6720 Szeged, Dóm tér 7. Tel.: (+36-)62-54-4340