A keresztmetszeti csontcsiszolaton jól látható a csontszövet tömör állományának (substantia compacta) alapegységeit képzô osteonok (laminae speciales) lemezes szerkezete (1). A csontszövet sejtjeit tápanyaggal és oxigénnel ellátó erek az osteonok közepén levô Havers-féle csatornákban (hosszanti csatorna, canalis centralis) (2) és a lemezrendszert harántirányban áttörô Volkmann-féle csatornákban (canales perforantes) futnak. Az erek mentén gyakran csontfaló sejtek (osteoclast) és mesenchyma sejtek (pluripotens kötôszöveti sejtek) is találhatók, amelyek a csontátápítési folyamatokban játszanak szerepet. A mesenchyma sejtekbôl fejlôdnek ki az osteoblastok, amelyek metabolitikusan igen aktívak, az extracelluláris csontmátrix organikus anyagait termelik, és kiválasztják a vérbôl szervetlen komponenseit.. Az osteoblastok a csontmátrix létrehozása után nyugalmi állapotba kerülnek, vagyis érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át, amelyek a szilárd csontmátrix által kialakított üregekben (lacuna) helyezkednek el. Metabolitikus aktivitásuk jóval alacsonyabb, mint az osteoblastoké, hiszen csak az alapanyagcsere folyamatokat végzik. A csontátépítés folyamán az újabb osteonok saját teret hódítanak a korábbi, nagymértékben lebontott csontlemezek között, amelyeket laminae intercalares-nek (interstitialis lamella) nevezünk (3). (100x nagyítás)