A légcsô (trachea) belsô felszínét magas, több magsoros csillós hengerhám borítja (1). A sejtek mindegyike érintkezik az alapi membránnal (membrana basalis), de mivel a sejtek különbözô magasságúak, a sejtmagok is különbözô magasságban helyezkednek el. Legalul a bazális sejtek sejtmagjai figyelhetôk meg. Valamivel magasabban a piramis vagy orsó alakú intermedier sejtek sejtmagjai láthatók. E sejtek fölé nyúlnak a hosszú hengerhám sejtek, amelyek csúcsi (apicalis) felszínükön aktív mozgásra képes csillószôröket (2) hordoznak. Az epithelsejtek között világosan festôdô egysejtû nyálkamirigyek (endoepitheliális unicelluláris mucosus mirigy) találhatók, amelyeket kehelysejteknek nevezünk (3). A hámréteg alatt a nyálkahártya kötôszövetes rétege (lamina propria mucosae) húzódik (4).