| A tárgy kódja és neve | K841 Az analitikai kémia alapjai |
| Meghirdető tanszék(csoport) | Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék |
| Felelős oktató | Dr. Péter Antal egyetemi docens |
| Kredit | 2 |
| Heti óraszám | 2 |
| Típusa | előadás |
| Számonkérés | kollokvium |
| Teljesíthetőség feltétele | - |
| Párhuzamos feltétel | K842 Az analitikai kémia alapjai laboratórium (kivéve: biológiatanár, körny.tud., környezettan tanár) |
| Előfeltétel | K801 Kémia alapjai vagy K001 Általános kémia |
| Helyettesítő tárgyak | K041 Analitikai kémia |
| Periódus | tavaszi félév |
| Javasolt félév | 2. |
| Kötelező v. kötelezően választható | biológiatanár, biológus, alk. növénybiológus, biológus labor. operátor, vegyész-fizikus labor. operátor, környezettudományi, fizika- és földrajz-környezettan, (kötelező) |
| Megjegyzés |
|
Az analitikai kémia tárgya és feladata. Oldatban lejátszódó reakciók Típusai. Redoxireakciók. Sav–bázis reakciók. Komplexképződés. Csapadékos reakciók. Csapadékok oldódása sav–bázis, komplexképződési és redoxireakciókban. Minőségi elemzés vizes oldatokban. Ionreakciók csoportosítása észlelhetőségük alapján. A reakciók érzékenysége és szelektivitása. Kationok osztályba sorolása Fresenius szerint. Az I., II., III., IV. és V. osztály egyszerű analízise. Az anionok osztályba sorolása Bunsen szerint és egyszerű analízisük menete. Anionok csoportba sorolása redoxi sajátságuk alapján. Kationok és anionok együttes analízise. A mennyiségi elemzés módszerei A térfogatos elemzés alapjai. Mérőoldatok készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Vizuális és műszeres végpontjelzési módszerek. Az analízis eredményének kiszámítása. Neutralizációs analízis. A pH definíciója, számolása: erős és gyenge savak és bázisok pH-ja, sók pH-ja. A pH mérése. Pufferoldatok és pH-jának számítása. Pufferkapacitás. A neutralizációs analízis titrálási görbéinek számítása. A neutralizációs analízis gyakorlata. Savak mérése: erős és gyenge savak. Szénsav mérése és a vízkeménység. Lúgok mérése. Kjeldahl-módszer. Sav–bázis titrálásra visszavezethető meghatározások. Titrálások nemvizes közegben. Csapadékos titrálások. A csapadékos titrálási görbe pontjainak számítása. Végpontjelzési módszerek a csapadékos titrálások esetén. Komplexképződési reakciók felhasználása a térfogatos elemzésben. A látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálási görbe pontjainak számítása. A komplexometria gyakorlata (közvetlen és közvetett módszerek). Szelektivítás és álcázás. Redoxireakciókon alapuló térfogatos elemzések. A redoxipotenciált befolyásoló tényezők és ezek analitikai jelentősége. Redoxititrálások titrálási görbéjének számítása. Katalizátorok, oxidáló és redukáló segédanyagok. A redoxititrálások végpontjelzési lehetőségei. Permanganometria. Közvetlen és közvetett titrálások. Vas meghatározása Zimmermann-Reinhard szerint. Kémiai oxigén igény (KOI) mérése. Bromatometria. A bromátmérőoldat jelentősége és szerepe a jodometriás titrálások esetén. Szervetlen és szerves alkotók titrálása bromatometriásan. Brómszubsztitució és -addició analitikai felhasználása. Kromatometria és cerimetria. Jelentőségük a szerves alkotók meghatározásában. Alkoholok mérése. Jodometria. Végpontjelzési módszerek. Redukáló anyagok mérése. Aldehid-biszulfit képződés analitikai jelentősége. Perjodáttal oxidálható szerves vegyületek jodometriás mérése. Egyéb jodometriás mérések: vízben oldott oxigén, víz meghatározás stb. Reduktometria: titanometria és aszkorbinometria. Jelentőségük a redoxititrálások körében. |
|