| A tárgy kódja és neve | K163 Természetes szénvegyületek kémiája |
| Meghirdető tanszék(csoport) | Szerves Kémiai Tanszék |
| Felelős oktató | Dr. Wölfling János egyetemi docens |
| Kredit | 2 |
| Heti óraszám | 2 |
| Típusa | előadás |
| Számonkérés | kollokvium |
| Teljesíthetőség feltétele | 1 sikeres demonstráció |
| Párhuzamos feltétel | - |
| Előfeltétel | K062 Szerves kémia 2. vagy K862 A szerves kémia alapjai 2 vagy GYTK123 Szerves kémia |
| Helyettesítő tárgyak | - |
| Periódus | tavaszi félév |
| Javasolt félév | 4-10. (lásd mintatanterv) |
| Kötelező v. kötelezően választható | klinikai kémikus (K), vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV), biológus (SZV), gyógyszerész (SZV) |
| Megjegyzés |
|
Szénhidrátok: A monoszacharidok csoportosítása, szerkezetbizonyítása, módszeres felépítésük, genetikus kapcsolatuk. A monoszacharidok kiralitásviszonyai, a mutarotáció. A monoszacharidok kémiai tulajdonságai, glikozilezési reakciók. Fontos monoszacharidok, dezoxi- és amino-cukrok. A diszacharidok, oligoszacharidok és poliszacharidok: osztályozása, funkciói és szerkezetbizonyításuk. Amino-karbonsavak, peptidek, polipeptidek és fehérjék: Az aminosavak csoportosítása, kiralitásuk, előállítási módszereik, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A di- és polipeptidek szintézismódszerei (védő és aktiváló csoportok, kapcsolószerek). A polipeptidek és fehérjék szerkezete, vizsgálati módszerei. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak: A nukleozidok előállítása, antivirális nukleozidok. A nukleotidok csoportosítása és szintézise. Az internukleotid kötés kiépítésének módszerei. Nukleotid koenzimek. A nukleinsavak előállítása és jellemzése. A nukleinsavak biológiai szerepköre, a folyamatok kémiája. Porfinvázas vegyületek és rokonaik: A porfinváz és a hemin szerkezete. A mezoporfirin és protoporfirin szintézise. A hemin biológiai lebomlástermékei. A klorofil és a B12-vitamin. Antibiotikumok: A b -laktám-antibiotikumok (penicillinek, cefaloszporinok, mono-baktámok) szintetikus lehetőségei. A cikloszerin, a kloramfenikol és a pentenomicin. Aminglikozid, tetraciklin, antraciklin és makrolid antibiotikumok. Flavonoidok, antoxantinok és antocianinok: Szerkezetük, szintézisük, szerkezetük és színük pH-függése, természetes előfordulásuk. Alkaloidok: Az efedrin és a y -efedrin szerkezete; az N® O-acilvándorlás. Piridin-piperidin- és tropánalkaloidok. Kinolin- és izokinolinvázas alkaloidok. Kinolizin-, purin-, indol- és b -karbolin-vázas alkaloidok (szerkezetbizonyítás és szintézis). Prosztánszármazékok és leukotriének: A prosztaglandinok szerkezete és szintézislehetőségeik. Módosított prosztaglandin-származékok, prosztaciklinek, tromboxánok. A leukotriének biológiai átalakulása. Izoprenoidok: Poli-izoprenoidok és karotinoidok: a kaucsuk, a likopin, a karotin szénhidrogének, az A-vitamin, a karotin-alkoholok és ketonok. Terpének és terpenoidok: Nyíltláncú és gyűrűs mono-, szeszkvi- és diterpének. A szkvalén bioszintézise és átalakulása lanoszterinné. A gyűrűs triterpenoidok jelentősége, fontos képviselőik. Szteroidok. Szerkezetbizonyítás klasszikus és korszerű spektroszkópiai módszerekkel. Szterinek, D-vitaminok, ekdiszteroidok és brasszinolidok. Az epesavak, a szívreható glikozidok, a szteroid szaponinok és szteroid alkaloidok. A kortikoszteroidok jelentősége, szintézisük. Az ivarhormonok, az anabolikumok és a fogamzásgátlók. A szteroidok fél- és totálszintézise. |
|