A tárgy kódja és neveK132 Spektroszkópia
Meghirdető tanszék(csoport)Fizikai Kémiai Tanszék
Felelős oktatóPlánkáné dr. Szabó Terézia egyetemi docens
Kredit2
Heti óraszám2
Típusaelőadás
Számonkéréskollokvium
Teljesíthetőség feltétele-
Párhuzamos feltételK1321 Spektroszkópia gyakorlat
ElőfeltételK035 Fizikai kémia 3.
Helyettesítő tárgyak-
Periódusőszi félév
Javasolt félév5-9. ld. mintatanterv
Kötelező v. kötelezően választhatóvegyész, kémia tanár (KV)
Megjegyzés 


Tematika


I. Forgási színképek: Többatomos molekulák forgási színképe. Rotátormodellek.
II. Rezgési színképek:
Az anharmonikus oszcillátor modell egy fontos felhasználása: disszociációs energia meghatározása a Birge-Sponer extrapoláció segítségével, a rezgési spektrum felhang-sávjainak energiájából, illetve az elektronszínkép rezgési finomszerkezete alapján.
A többatomos molekulák rezgéseinek értelmezése csoportelméleti alapon. A normálrezgések szimmetriájának meghatározása a descartes-i elmozduláskoordináták bázisán. A normálrezgések IR és Raman-aktivitása. A teljesen szimmetrikus rezgések azonosítása; a depolarizációs hányados. A molekulák rezgéseinek csoportelméleti vizsgálata a belső koordinátáinak bázisán - a rezgési szekuláris egyenlet. A redundáns és a szimmetriakoordináták definí ciója. A szimmetriakoordináták kiszámí tása egyszeresen és többszörösen elfajult esetre, a csoportfrekvenciák módszere. Az inverz rezgési feladat és megoldásának lehetőségei, a G és az F mátrix szerkezete. Erőtérmodellek. A rezgési spektroszkópia gyakorlata, a diszperziós és az interferometrikus mérési elv összehasonlítása.
III. Elektronszínképek
Abszorpciós spektroszkópia. Kromofórok, auxokrómok, szerves vegyületek elektrongerjesztési sávjai. Konjugáció-, szubsztituens- és oldószerhatás a spektrumban. Átmenetifém-komplexek elektronátmenetei: interkombinációs és töltésátviteli átmenetek, a ligandumok saját elnyelése. A d-szintek felhasadásának kristálytérelméleti magyarázata különböző szimmetriájú ligandumterekben. Jahn-Teller effektus. Átmeneti momentum, átmeneti valószí nűség és sávintenzitás köbösnél alacsonyabb szimmetriájú komplexek d-d átmeneteinél. A sávszélességet befolyásoló tényezők. A ligandumtér-elmélet alapjai. A fémion 3d(4s, 4p)-pályáinak és a donoratomok s- és p-pályáinak részvételével kialakuló molekulapályák.
Kiroptikai jelenségek. Az anyag kölcsönhatása síkban polarizált fénnyel: az ORD és CD jelenség elektrodinamikai modellje. Az ORD és CD szí nkép mérése, a Cotton-effektus. Az ORD- és CD-aktivitás csoportelméleti megközelítése. A királis kromofór esetének tárgyalása egy szerves vegyület és egy átmenetifém-komplex esetében, a rotátorerősség előjelének meghatározása. Kiralitás a második szférában. Kiralitás a harmadik szférában, empirikus szabályok.
IV. Elektronspinrezonancia-spektroszkópia
Az ESR-spektrométerek működési elve. Az ESR-spektrumban megnyilvánuló kölcsönhatások és az ezeket leí ró kí sérleti paraméterek. A paramágneses centrum szimmetriája, a kölcsönhatási tenzorok szerkezete és az ESR-paraméterek anizotrópiája. ESR-spektrumok rendezett és rendezetlen szilárd fázisban, folyadék- és gázfázisban. Több komponensű spektrumok felbontásának lehetőségei.. Spinjelzés és jelentősége biológiai rendszerek vizsgálatában. Átmenetifém-komplexek elektronszerkezete és ESR-spektrumainak jellegzetességei.
V. NMR-spektroszkópia
A pulzus-NMR jelének keletkezése, a mágnesezettség z- és x,y irányú komponensei. A longitudinális és transzverzális relaxáció mérése pulzussorozatok segítségével. A pulzussorozatok általános felépítése.



Ajánlott irodalom

  1. Kovács István-Szoke József szerk.: Molekulaspektroszkópia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987