A tárgy kódja és neveK051 Radiokémia
Meghirdető tanszék(csoport)Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék
Felelős oktatóDr. Erdőhelyi András egyetemi tanár
Kredit2
Heti óraszám2
TípusaElőadás
SzámonkérésKollokvium
Teljesíthetőség feltétele1 sikeres ZH
Párhuzamos feltétel-
ElőfeltételK001 Általános kémia
Helyettesítő tárgyak-
Periódusőszi félév
Javasolt félév3. (lásd mintatantervek), 3-5.
Kötelező v. kötelezően választhatóvegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (kötelező)
Megjegyzés 


Tematika


A radioaktivitás felfedezése. A legfontosabb események a magfizika, magkémia területén a múlt században.
Az atommag felépítése. Izotópok, izotónok, izobárok. Az atommag mérete, sűrűsége, kötési energiája, a kötési energia kiszámítása. A magerők jellemzése. Magmodellek. Stabilis és instabilis nuklidok.
A radioaktív bomlás. A radioaktív bomlás során felszabaduló energia: Q-egyenlet. A bomlástörvény. A bomlási állandó, a felezési idő és az átlagos élettartam értelmezése. Az aktivitás definíciója, mértékegységei, átszámításuk.
Néhány példa a bomlatlan atommagok és az aktivitás időbeli változására, valamint az adott tömegű radioaktív preparátum aktivitásának és az aktivitás időbeli változásának kiszámítására.
A radioaktív bomlások fajtái. Izomer átalakulások, a belső konverzió jelensége, belső konverziós együttható. Béta-bomlások (b - bomlás, b + bomlás és elektronbefogás); a béta bomlásokkal keletkező sugárzások energiaspektruma. Az alfa-bomlás. A fontosabb radioizotópok bomlássémáinak értelmezése.
A radioaktív bomlásokat kísérő sugárzások (a -sugárzás, b -- és b + -sugárzás, fotonsugárzások) és az anyag kölcsönhatásai. A sugárzások elnyelődésére vonatkozó abszorpciós törvény értelmezése, hatótávolság. Néhány példa az abszorpciós törvény alkalmazására.
A radioaktív preparátumok detektálásának alapelvei. DetektorTípusaok. A szcintillációs detektor és a gáztöltésű (ionizációs kamra, proporcionális cső, Geiger-Müller cső) detektorok működése. A folyadékszcintillációs méréstechnika alapja.
A mérési hatásfokot meghatározó tényezők, az aktivitás és a mérési hatásfok meghatározásának lehetőségei.
A radioizotópok felhasználásának lehetőségei nyomjelzésre, sugárforrásként és energiatermelésre. Az atomreaktorok működésének alapelvei.
Radioizotópok alkalmazása analitikai (az izotóphígítás elve, radiometrikus titrálások - titrálási görbék) célokra.
Munka radioaktív izotópokkal.



Ajánlott irodalom

  1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina:
  2. Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
  3. Számolási feladatok a tanszék honlapján