| A tárgy kódja és neve | BTCS011E Szakirodalmazás technikája |
| Meghirdető tanszék(csoport) | Biológus Tanszékcsoport |
| Felelős oktató | Dr. Marton János |
| Kredit | 1 |
| Heti óraszám | 1 |
| Típusa | előadás |
| Számonkérés | kollokvium* |
| Teljesíthetőség feltétele | - |
| Párhuzamos feltétel | - |
| Előfeltétel | - |
| Helyettesítő tárgyak | - |
| Periódus | őszi félév |
| Javasolt félév | 7. |
| Kötelező v. kötelezően választható | kötelező: B, ANB |
| Megjegyzés |
|
Informatikai alapok: Az információ filozófiai megközelítései. A szakirodalmi informatika fogalmi behatárolása. Tudomány és szakirodalom. Az új tudományos eredmény fogalma, kritériumai. Adalék és áttörés. A tudomány előrehaladásának trial and error jellege. A tudományos információ expressziója a kezdetektôl a tudományos folyóiratcikkig. A tudományos folyóiratcikk, mint a tudományos információ központi egysége. A folyóiratcikk és a tudományos folyóirat kilátásai az információs társadalomban és az elektronikus publikáció korszakában. Elsôdleges és másodlagos szakirodalom. A szemle szakirodalom típusai, szerepe, kritikai kezelése.Konferenciák és tudomány. Együttmuködés a tudományban. A láthatatlan kollégium. A tudományos szakirodalom, mint és a tudomány elôrehaladásának biztosítéka. Esettanulmány: a C vitamin kémiai azonosítása, Szent-Györgyi szerepe Szakirodalmi tájékozódás: Tantárgy és téma. Az oktatás, mint a tudományos kutatás megalapozása. A tudományos ismeret korszerusége. Az ötlet ellenôrzését, illetve igazolását célzó vizsgálatok informatikai megalapozása. A releváns szakirodalom. A relevancia határának megvonása. A tájékozódás alapvetô módszerei. A témaindítás, a szintentartás és az expanzió. A gyakorlat-elmélet átmenetek szakirodalmi megalapozása. A referálólapok alaptípusai. Az elektronikus referálólap elônyei a papír változattal szemben. Deszkriptorok és természetes nyelv. A szakirodalmi tezaurusz elônyei és hátrányai. A Boole algebra pozitívumai és korlátai. A kérdésfelvetés illesztése. A kérdések korlátozásainak elônyei és veszélyei. A több irányból való tartalmi megközelítés módszerei. A BIOSIS adatbázis. Folyóiratkör, terjedelem, indexek. A BIOMEDNET adatbázis. A MEDLINE adatbázis. Folyóiratkör, terjedelem, indexek. A MESH deszkriptorrendszer. A szabad tárgyszavas kereséssel való kombinálás. A Science Citation Index adatbázis. a Source Index, a Citation Index, a Permuterm Subject Index és a Corporate index. A hivatkozott szakirodalom felhasználásának lehetôségei a tájékozódásban. Több referálólap kombinálásának lehetôségei. A klasszikus cikkek azonosítása, keltett visszhangjuk tartalmi elemzése. Bibliometriai alapok: A tudomány dimenziói és dinamikája. A szakterület kutatócsoportjainak azonosítása. Tudománytérképezés idézetelemzéssel. Együttidézési kapcsolatok. Együttidézési clusterek. Magfolyóiratok. Kiválasztás, kontrollálás. Magfolyóiratok kiválasztása idézetelemzéssel. Bradford törvénye és kritikája. A szakirodalom szóródása és koncentrálódása. Az informatikai felezési idô és az elavulás. Idézettség és tudományos színvonal: Az idézettség és a tudományos jelentôség kapcsolata. Az idézési motívumok és a tudományos érték. A negatív idézetek és a tudományos jelentôség. A tudományos vita. Láthatóság és idézettség. A Máté effektus. A tudomány nemzetközisége. "Nemzeti tudományok". A nyelvi korlátok. Hazai és külföldi közlés.A tudományos folyóiratok idézettsége és tudományos jelentôsége. Az impact factor. Lotka törvénye és kritikája. A tudományos aktivitás. A publikálj, vagy pusztulj jelenség ismeretelméleti következményei.Az idézési potenciál szakterületi különbségei. A szakterületek összehasonlítására tett kísérletek. Az eltérô idézési esélyek lehetséges okai. Egyének és csoportok tudományos értékelése. Az egyének esetében követendô óvintézkedések. A kutatócsoportok értékelése a láthatatlan kollégiummal való összevetés segítségével. Az objektivitás, a megbízhatóság és az igazságosság a tudománymetriai értékelésben. |
|