Általános információk
Magunkról
BSc/MSc-képzés
Kutatás
+Doktori képzés
+Működési Szabályzata
+Képzési Terv
+Minőségbiztosítási Terv
+Önértékelés
Felvételizőknek
Bizottságok
 
Hírek, rendezvények
Galéria
 

Oktatási tevékenységben részt vevő egységek:
Biológia Intézet
Földrajzi és Földtudományi Intézet
Kémiai Intézet
Fizikai Intézet
Mérnöki Kar
Általános Orvosi Kar
 


 
SZTE TTIK
Főoldal > Doktori Iskola
Doktori Iskola

 ÖNÉRTÉKELÉS


 A dokumentum letöltése pdf fájlban.

1, A Környezettudományi Doktori Iskola (KTDI) eddigi tevékenységének összefoglalása

 

A Szegedi Tudomány jogelődje József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara a doktori programok 1992-es akkreditációja során már környezettudományi doktori programot kívánt alapítani a több éve folyó környezettudományi kutatásokra alapítva. A MAB a kért állásfoglalásában elzárkózott a környezettudományi doktori program akkreditációjától, ezért az akkor elfogadható tudományterületekhez kapcsolódva a következő, a környezettudományhoz kapcsolódó doktori programok kapták meg akkreditációjukat:

 

I. Környezeti biokémia és biotechnológia program

II. Természetvédelmi ökológia program

III. Regionális folyamatok földrajzi és földtani elemzése program

III./1. Geomorfológiai és geoökológiai értékelések

III./2. A városklíma és a légszennyeződés problémái napjainkban

IV. Környezeti kémia program

IV./1. Környezeti kémia és analitika

IV./2. Környezeti kémiai technológia

IV./3. Kolloid rendszerek a környezeti kémiában

V. Környezetföldtan program
 

A rendszerváltás időszakban indult be a környezetvédelmi posztgraduális képzés is, amely jelenleg is folyik és eddig közel 700 szakember vett részt a képzésben. Ezt követte a környezettan tanár, majd a környezettudományi szak bevezetése a nappali alapképzésben. A bolognai rendszerre való áttéréssel az Egyetem akkreditálta környezettan és környezetmérnök alapképzést, a környezettudományi és környezettanár mesterképzést és a környezetmérnök mesterképzés szakindítása folyamatban van. Ezek a szakok jelentették és jelentik a doktori képzés szakmai megalapozását.

A már felsorolt doktori programokban a szervezett képzés 2001-ben végrehajtott strukturális átalakításáig 169 hallgató vett részt a doktori képzésben és közülük 124 megszerezte végül fokozatát.

A 2001-ben megalakult Környezettudományi Doktori Iskolában a fenti programok integrálódtak továbbá új programokkal is bővült a képzési kínálat az alábbiaknak megfelelően:

 

I. Környezeti biokémia és biotechnológia (Dr. Nemcsók János egyetemi tanár)

I./1. Környezeti biokémia (Dr. Nemcsók János egyetemi tanár)

I./2. Biotechnológia (Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár)

II. Természetvédelmi ökológia (Dr. Gallé László egyetemi tanár)

III. Környezeti geográfia (Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár)

III./1. Geomorfológiai és geoökológiai értékelések (Dr. Mezősi Gábor)

III./2. A városklíma és a légszennyeződés problémái napjainkban (habil. Dr. Keveiné, dr. Bárány Ilona egyetemi docens)

V. Környezetföldtan program (Dr. Hetényi Magdolna akadémikus, egyetemi tanár)

VI. Környezetfizika (Dr. Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár)

VII. Környezeti kémia program (Dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár)

VII./1. Környezeti kémia és analitika (Dr. Dombi András egyetemi docens)

VII./2. Környezeti kémiai technológia (Dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár)

VII./3. Kolloid rendszerek a környezeti kémiában (Dr. Dékány Imre akadémikus)

 

Ezen a helyen is meg kell emlékezni néhai Burger Kálmán professzorról, az MTA rendes tagjáról, akinek kitartó, állhatatos, céltudatos és következetes tevékenysége eredményeként alakult a máig is jól működő szervezet. Halála után helyét Kiricsi Imre professzor vette át.

Az elmúlt évek alatt a doktori iskola és a doktori programok szerkezetében is bekövetkeztek változások. A Doktori Iskola vezetését Kiricsi Imre halála után Dombi András professzor vette át, majd tőle Kónya Zoltán kapta meg a feladatot, akinek vezetésével a korábbiakhoz hasonló tartalmas és eredményes munka folyik a doktori iskolában. Dr. Nemcsók János professzor helyett Dr. Vigh László akadémikussal karöltve Dr. Rákhely Gábor lett a Környezeti és biotechnológiai program vezetője. Dr. Mezősi Gábor professzor helyett Dr. Rakonczai János a Környezeti Geográfia program vezetője. Önálló programmá nőtték ki magukat a Környezeti Kémia programban lévő alprogramok.

Az alkalmazott kutatások iránt megmutatkozó igény, a területen folyó kutatások tudományos igényessége és alapossága indokolttá tette a környezetmérnöki program megalakulását Dr. Hannus István és Dr. Hodúr Cecília professzorok vezetésével.

Jelenleg a következő programok (a vezetők megjelölésével) működnek a Környezettudományi Doktori Iskolában:

 

Környezettudományi Doktori Iskola (vezető: Dr. Kónya Zoltán egyetemi tanár)

 

1.             Környezeti biokémia és biotechnológia (vezető: Dr. Rákhely Gábor egyetemi docens)

2.             Természetvédelmi ökológia (vezető: Dr. Pénzes Zsolt egyetemi docens)

3.             Környezeti geográfia (vezető: Dr. Rakonczai János egyetemi docens)

4.             Környezetföldtan program (vezető: Dr. Hetényi Magdolna akadémikus, Professor Emerita)

5.             Környezetfizika (vezető: Dr. Bozóki Zoltán, tudományos tanácsadó)

6.             Kolloid rendszerek a környezeti kémiában (vezető: Dr. Tombácz Etelka egyetemi tanár)

7.             Környezeti kémia és analitika(vezető: Dr. Dombi András Professor Emeritus)

8.             Környezeti kémiai technológia (vezető: Dr. Kónya Zoltán egyetemi tanár)

9.             Környezetmérnöki program (vezető: Dr. Hodúr Cecília egyetemi tanár)

 

A Doktori Iskolában folyó szervezett képzés célja a hallgatók önálló tudományos munka végzésére való alkalmasságuk kialakítása. Ez alapvetően három területre összpontosul.

Az első fő területen a hallgatók szakmai kurzusokat hallgatnak. A kurzusok összeállításánál törekedtünk arra, hogy legyenek közöttük általános felkészülést szolgáló alapkurzusok, amelyek a környezet- és természetvédelem biológiai, fizikai, földtudományi és kémiai alapvető ismereteibe vezetnek be. Ebbe a körbe tartozónak tekintjük a terület jogi, szervezési, gazdálkodási és közegészségügyi hátterét bemutató kurzusokat. Ezen kurzusok egy részét a környezettudományi kutató és a környezettan tanárképzésben is meghirdetjük, és azoknak ajánljuk, akik nem környezettudományi alapvégzettségűek. A kurzusok másik része a környezettudomány diszciplináinak speciális kurzusai és szorosan kapcsolódik az Iskolában folyó tematikus képzéshez. A kurzusszerű képzés harmadik lehetősége más tudományterületek által meghirdetett kurzusokba való bekapcsolódás. A kölcsönösség és az universitas szellemének megfelelően természetesen lehetőséget adunk arra is, hogy más doktori iskolák által felvett kurzusokat is felvegyék hallgatóink.

A képzés második fő, és talán legfontosabb területét a kutatómunka végzése jelenti. Ez döntően ún. tutori rendszerben folyik, azaz a hallgató csatlakozik a doktori iskola valamely kutatóműhelyéhez, és ezen belül egy tanárához (témavezető), ahol megfelelő szakmai háttér, infrastrukturális háttér és finanszírozás rendelkezésre áll, ezek munka eredményes lezárásához kielégítő garanciákat biztosítanak. A doktori iskola tagjai által meghirdetésre javasolt témák előzetes normakontrolja a Doktori Iskola Tanácsának feladata és felelőssége. A Tanács megvizsgálja, hogy a meghirdetendő téma beletartozik-e az Iskola kompetenciájába, megvan-e a téma művelésének személyi, tárgyi (eszköz-, és műszerállomány) és financiális feltételei. A személyi feltételek közül fontos szempont, hogy a témának vannak-e publikus előzményei, amire épül a munka, továbbá a témavezető rendelkezik-e olyan publikációs háttérrel, ami nem teszi kétségessé a hallgató eredményeinek közzétételét. A képzés ezen része kiterjed a szakmai eredmények publikálására való felkészítésre is, úgymint dolgozatok készítése, szakmai előadások tartása. Törekedünk arra, hogy a szervezett képzésben részt vevő minden hallgató más, hazai és külföldi kutatóműhely munkájába is bekapcsolódjék bizonyos (néhány hónapos) időtartamban.

A szervezett képzés fontos, a szakmai felkészülés szinte elengedhetetlen elemének tartjuk, hogy a hallgatók gyakorlatok, szemináriumok tartásával bekapcsolódjanak a graduális oktatásba. Erre lehetőséget biztosítunk és elvárjuk, hogy legalább két szemeszteren keresztül ilyen jellegű oktatási tevékenységet végezzenek hallgatóink.

A Doktori Iskola potenciális hallgatói a graduális környezettudományi képzésben diplomát szerző hallgatók mellet főleg a biológus, fizikus, földtudományi és kémiai végzettséggel rendelkezők kerülnek ki. Ennek megfelelően a Szegedi Tudományegyetemen e területeken az alapképzésben részt vevő hallgatók tanulmányi teljesítményét figyelemmel kísérjük és lehetőséget biztosítunk számukra, hogy graduális hallgatóként bekapcsolódjanak a környezettudományi kutatásokba (például tudományos diákköri munka, illetve szak- és diplomadolgozat készítés keretében). Ez hatékony módja a doktori képzésre alkalmas és érdemes hallgatók előszelekciójának. Az elektronikus hálózatok adta lehetőségek, valamint a képzésben részt vevő oktatók szakmai kapcsolatainak kihasználásával az egyetemen kívül is megfelelő információs tevékenységet folytatunk.

Az arra érdemes hallgatók végső kiválasztása természetesen felvételi eljárás keretében történik. A kellő időben közzéteendő felvételi felhívásban meghirdetjük a magasabb rendű jogszabályokkal összhangban a felvétel feltételeit és a felvételi eljárásban alkalmazandó értékelés módját a Doktori Iskola Tanácsának jóváhagyásával. A felvételiző jelentkezését az iskola által meghirdetett tématerületek valamelyikére adja be és megadhatja egy potenciális témavezető nevét is. Ezt a témavezetőt a vonatkozó felvételi eljárásba megfigyelőként bevonjuk. Az alkalmazandó felvételi értékelés pontszámításon alapul és egy minimális ponthatár (60%) felett az elért pontszámok alapján rangsoroljuk a jelentkezőket. Azokban az esetekben, ahol a felvételnek létszám korlátjai lesznek (mint például az állami ösztöndíjra felveendők száma) ott a teljesített felvételi pontszám lesz a mérvadó. A felvételi eljárásban szerezhető pontszámok három, közelítőleg egyenlő súllyal figyelembe veendő területről kerülnek ki, a diploma megszerzéséhez mutatott tanulmányi teljesítményből, az alapképzésben mutatott többlet tanulmányi és kutatási munkából és az előre megadott tematikájú felvételi vizsgán nyújtott teljesítményből. Azon hallgatók esetében, akik más forrásból fedezik ösztöndíjukat és képzési költségüket, a döntési eljárásba bevonjuk a finanszírozót is.

 
Számszerűsíthető eredmények
 

A Környezettudományi Doktori Iskola indulása óta 173 hallgató kezdte meg tanulmányait a szervezett képzésben, akik közül 99 hallgató abszolutóriumot szerzett; a Doktori Iskolában összesen 90-en szereztek fokozatot. A disszertáció elkészítéséhez és a fokozat megszerzéséhez a három éves tanulmányok csak egészen kivételesen elegendőek, átlagosan erre öt évre van szükség.

 

Az iskola tudományos teljesítménye az alábbi számokkal jellemezhető az elmúlt 5 évben (2009-től):

 
Tudományos folyóiratban megjelent publikációk száma:
453
ezek összesített impakt faktora (ahol az releváns)
429,6
Konferencia kiadványokban megjelent teljes terjedelmű dolgozatok száma:
> 200
Nemzetközi konferencián elhangzott előadások száma:
> 150
Hazai konferenciákon elhangzott előadások száma:
> 200
 

A programban részt vevő oktatók (törzstagok, témavezetők) nagy aktivitással vettek részt tudományos pályázatokon és az olyan elnyert pályázataik száma, ami valamilyen mértékben kapcsolható a doktori képzéshez meghaladja a kétszázat és ezen pályázatokon elnyert támogatás mértéke a három milliárd forint felett van. Külön kiemelendők ezek közül az ugyan nem nagy támogatási összeget jelentő, de a hallgatók szempontjából döntő jelentőségű és a Doktori Iskola nemzetközi ismertségét és rangját jelentősen emelő mobilitási pályázatok.

A Környezettudományi Doktori Iskola akkreditációja óta a 90 fokozatot szerzett fiatal szakember közül a Szegedi Tudományegyetem oktatója és kutatója lett 15 fő. Más felsőoktatási intézményben dolgozik 6 fő. Hazai kutatóintézetben posztdoktori és kutatói álláson helyezkedtek el 11-en. Fokozatott szerzett volt hallgatónk közül számos külföldön dolgozik. Többen a közigazgatásban (Alsó Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség), még többen a versenyszférában dolgoznak.

 

A Doktori Iskola vezetője Dr. Kónya Zoltán egyetemi tanár. Szerteágazó és eredményes kutatómunkáját az alábbi főterületekkel lehet jellemezni:

 
Személyi adatok
Születési hely, idő:      Budapest, 1971. január 10.

Munkahely:                 Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, 6720 Szeged, Rerrich Béla tér 1., Tel./Fax: 544-620/544-619

E-mail: konya@chem.u-szeged.hu

Beosztás:                     tanszékvezető egyetemi tanár, MTA doktora (2011)

 
Oktatási tevékenység

Oktatás:                                   Környezetvédelmi Technológia, Fizikai gépek és műveletek, Környezettechikai gépek és műveletek, Erősített polimerek, Nanotechnológia, Nanobiotechnológia, Nanokompozitok, Nanotechnológia a környezetvédelemben

Diplomamunka témavezetés:  >50 hallgatónak témavezetés

Ph.D. témavezetés:                  11 hallgatónak befejezett és 5 hallgatónak futó (társ)témavezetés

 
Kutatási témák

Freonok reakciója zeolitokon (1994-) Ph.D. téma

Szén nanocsövek szintézise és vizsgálata (1997-)

Acilezési reakciók vizsgálata szilárd savakon (1997-)

Szervetlen nanocsövek szintézise (1998-)

Szervetlen nanorészecskék szintézise, jellemzése és felhasználása (2001-)

Nanoszerkezetek környezettudományi alkalmazásai (2004-)

Felületikémiai vizsgálatok (2008-)

Nanobiotechnológia (2010-)

 
Külföldi kutatási projektek

Freonalapanyagok szintézise, LaRoche Co. USA; Utilization of carbon nanotubes, UOP, USA; Esterification of coconut fatty acids, UNILEVER Co., USA; Carbon Nanotubes based chip-cooling, Finnország

 
Tanulmányutak
1995

Unicam Ltd., Cambridge, United Kingdom: Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia továbbképzés (1 hét)

1997-1999

Laboratoire de RMN, Facultés Universitaires Notre-Dame de la Paix, Namur, Belgium: Szén nanocsövek előállítása és vizsgálata (Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, 3+3+5+3 hónap)

1998

Laboratoire de RMN, Facultés Universitaires Notre-Dame de la Paix, Namur, Belgium: Preparation and characterization of carbon nanotubes (PAI Reduced Dimensionality Systems Fellowship, postdoc, 1 év)

2001

Lawrence Berkeley National Laboratory, Prof. Gábor A. Somorjai csoportja (postdoc, 1 év), UC Berkeley, California

2003-2008

Lawrence Berkeley National Laboratory, Prof. Gábor A. Somorjai csoportja (MTA-NSF, 5 x 1 hét), UC Berkeley, California

2012-2014

University of Oulu, Finnország, Prof. Krisztian Kordas (3 x 1 hét)

 
Nemzetközi tudományos együttműködések

-          Prof. János B.Nagy, Namur, Belgium

-          Prof. Gábor A. Somorjai, Berkeley, California, USA

-          Prof. Anna Corrias, University of Kent, UK

-          Prof, Maria Francesca Casula, Cagliari, Olaszország

-          Prof. Krisztian Kordas, University of Oulu, Finnország

-          Prof. P.M. Ajayan, Rice University, USA

 
Hazai tudományos elismerések
1998-2001.

35 év alatti OTKA témavezetése

2000-2003.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
2001-2004.
FKFP pályázat (216/2001.)
2001-2004.

35 év alatti OTKA témavezetése

2003-2004.
Magyary Zoltán Ösztöndíj
2004.
Polányi Mihály Ifjúsági Díj (2003. évre)
2004-2007.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
2005.
Habilitáció Kémia Tudományban (SZTE 10/2005.)
2004-
SZTE Környezettudományi Doktori Iskola törzstag
2011.
MTA Doktora cím
2012-
MTA Fizikai Kémiai Bizottság tag
2013-
OTKA Természettudományi és Műszaki Kollégium tag
 
Nemzetközi szakmai élet

-       Szervezőbizottsági tagja a "3rd Pannonian Int. Symposium on Catalysis" nemzetközi konferenciának (Velem, 1995)

-       Szervezőbizottsági tagja a "Zeocat'95" nemzetközi konferenciának (Szombathely, 1995)

-       Szervezőbizottsági tagja a "1st FEZA Intl. Zeolite" nemzetközi konferenciának (Eger, 1999)

-       Főszervezője a szegedi SIWAN’2003, SIWAN’2004, SIWAN’2007, SIWAN’2008, SIWAN’2012 és SIWAN’2014 konferenciáknak

-       Vendégszerkesztője az Applied Catalysis A speciális számának (2004)

-       Szervezőbizottsági tagja a Magyar Nanotechnologiai Szimpoziumnak (2005)

-       2009-től COST Action MP0901 (Designing novel materials for nanodevices – from Theory to Practice – NanoTP) Management Committee tag

 
Publikációs tevékenység
-       Könyv/könyv fejezet: 1/10

-       SCI által referált dolgozatok száma: >200

-       Előadások, poszterek száma: >200 (15 meghívott)

-       Szabadalmak száma: 12

-       Összesített hatástényező (impact factor): >460

-       Független hivatkozások száma: >3900

-       Hirsch-index: 35 (Web of Science)

 
Tudományos szervezeti tevékenység

-       Az MTA Katalízis Munkabizottság és az MTA Környezeti Kémiai Bizottság tagja

-       Magyar Kémikusok Egyesületének tagja

-       Német Kémikusok Egyesületének tagja

-       Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society) tagja

-       Magyar Zeolit Társaság tagja

-       Magyar Mikroszkópos Társaság vezetőségi tagja

-       Magyar Anyagtudományi Egyesület vezetőségi tagja

-       Editora a NanoPages Springer folyóiratnak, tagja a Catalysis Letters és Topics in Catalysis Springer folyóiratok szerkesztőbizottságainak

-       Ügyvezető Bizottsági tag (Management Committee Member): COST Action MP0901: Designing novel materials for nanodevices - from Theory to Practice (NanoTP)

 

A Környezettudományi Doktori Iskola belső szervezete

 

A környezettudományi Doktori Iskolában a Szegedi Tudományegyetem három karáról (az anyakar Természettudományi és Informatikai Kar mellett az Általános Orvostudományi Kar és a Mérnöki Kar) továbbá az MTA külső Kutatóintézeteiből (Természettudományi Kutatóközpont és Szegedi Biológiai Kutatóintézet) vesznek részt oktatók. Az oktatókkal a KTDI vezetése tartja a kapcsolatot. A KTDI Tanácsában minden egység képviselettel rendelkezik. Hasonlóan képviselettel rendelkezik minden program (tekintettel arra, hogy minden törzstag a KTDI Tanácsának tagja. A napi teendők ellátása a KTDI titkárának a feladata, összhangban a KTDI vezetőjével, illetve annak helyettesével. Az oktatók és hallgatók a KTDI életének minden lényeges eleméről értesülnek részben a KTDI honlapjáról, részben a fontosabb eseményekről küldött elektronikus tájékoztatásokról.

 

A Környezettudományi Doktori Iskola helye az intézmény szervezetében

 

A Környezettudományi Doktori Iskola vezetője, illetve helyettese révén képviseleti joggal rendelkezik az Egyetemi Doktori Tanácsban és a Természettudományi Kar Doktori Tanácsában. A KTDI oktatói rendszeresen részt vesznek nemcsak a saját, hanem a társtudományok doktori iskoláinak doktori cselekményeiben (szigorlatok, védések) bizottsági tagként és opponensként is.

A KTDI munkája szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy oktatóink és hallgatóink bekapcsolódnak a nagy egyetemi és regionáliskutatási programokban tevékeny résztvevőként, sőt esetenként néhány hallgató tanulmányait is ezek a programok támogatják. Ezek közül a nagy programok közül kiemelendő a sikeresen lezárult Dél Alföldi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK) és Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Kutatóközpont (KN RET), valamint a DEAK folytatásaként a DEAK ZRt-ben GOP támogatással jelenleg is folyó kutatások. Ennek jelentőségét azért is érdemes külön kiemelni, mert ezekben a programokban az esetek egy részében a régióban felmerülő kutatási igények megoldása folyik. Ennek révén a doktoranduszok is betekintést nyernek a versenyszféra tevékenységébe és jól használható kapcsolatokat alakítanak ki a versenyszféra szereplőivel.

 

A Környezettudományi Doktori Iskola hazai társadalmi és nemzetközi kapcsolatai

 

Az előző pontban már említettük a versenyszférával való kapcsolatokat, aminek fontosságát nem lehet elegendő mértékben emlegetni.

A regionális kapcsolatok kialakításának legjelentősebb fóruma a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága (MTA SZAB). Oktatóink és hallgatóink rendszeresen bekapcsolódnak a SZAB illetékes szakbizottságainak munkájába. A Környezettudományi Doktori Iskola vezetőjének kezdeményezésére évek óta ún. „aranykurzusokat” hirdetünk meg, amelyeken a környezettudomány és környezetvédelem egy-egy rangos nemzetközi vagy hazai képviselőjét hívjuk meg, akik kutatásaik valamelyik részterületéről tartanak előadásokat. Ezek az előadások szakmai diszkussziókkal és szinte mindig kötetlen beszélgetésekkel végződnek. Ennek eredményeként már több hallgatónk is kapott meghívásokat rövidebb-hosszabb idejű tanulmányutakra.

A KTDI több oktatója tagja az MTA Környezetkémiai Bizottságának és az MTA számos munkabizottságának. Ezeken a munkabizottsági üléseken nagyon gyakran részt vesznek, vehetnek a doktoranduszok is.

Szoros kapcsolatot tartunk fel azon hazai felsőoktatási intézményekkel, ahol környezettudományi, környezetvédelmi oktatás folyik. Ennek egyik tartalmi és formai eleme az évente megszervezett találkozók, konzultációk. Ennek keretében természetesen a doktori képzés és terítékre kerül. Ezen túlmenően gyakori meghívást kapunk az ország más doktori iskoláitól, amiben az ott folyó doktori cselekményekben való részvételre kapunk meghívást. Esetenként így más iskolák oktatási, kutatási főirányai mellett a részletekbe is kellő mélységű betekintést nyerhetünk.

A KTDI oktatói nemzetközi kapcsolatainak felsorolására a jelen megszabott terjedelem nem ad lehetőséget, ezek az egyes oktatók honlapjain részletesen megtekinthetők. A már említett aranykurzusok mellett ezen kapcsolatoknak közvetlen haszna abban nyilvánul meg, hogy a különböző mobilitási és egyéb pályázatok révén szinte minden hallgatónk eljut legalább egyszer külföldre hosszabb-rövidebb idejű tanulmányútra.

Nemzetközi kapcsolatainknak fokmérője lehet, hogy jelenleg több hallgatónk is részt vesz közös képzésben külföldi egyetemekkel együttműködésben.  

 

2. A doktori iskola infrastrukturális feltételei

 

Az infrastrukturális feltételeket célszerű kétféleképpen csoportosítani, az általános oktatási és a kutatási feltételek megléte szerint.

Az SZTE József Attila Információs központjának impozáns új épületében működik az egyetem Központi Könyvtára. Itt több mint 10000 darabból álló, közvetlenül a környezettudományhoz és környezetvédelemhez kapcsolódó könyvből, folyóiratból álló. Nyomtatott és elektronikus formában meglévő gyűjtemény áll a hallgatók rendelkezésére. A környezettudományhoz kapcsolódó társtudományokból a gyűjtemény tételeinek száma a fentiek többszöröse. Ezen kívül a tanszéki könyvtárak és a témavezetők saját kollekciói is a hallgatók rendelkezésére állnak.

Ezen a helyen is ki kell emelni az országos szinten létrehozott és működtetett EISZ jelentőségét, ami széles körű és naprakész hozzáférést biztosít a különböző szakirodalmi adatbázisokhoz. Ezen szolgáltatás nélkül lényegesen nehezebb lenne a kutatások helyzete, így annak megtartásáért minden lehetőséget meg kell ragadni.

Az egyetemi Információs Központban minden hallgatónak teljes körű hozzáférési joga van. Különböző pályázati és egyéb források felhasználásával elértük, hogy minden hallgatónk rendelkezik a kutatóhelyén saját használatra személyi számítógéppel.

A kutatási infrastruktúra milyenségének és mennyiségének mérőszáma lehet, hogy a Szegedi Tudományegyetem a különböző alap- és alkalmazott kutatási támogatások felsőoktatásra jutó részének több mint 10%-át megszerzi és ezzel a minden tekintetben az első három hazai egyetem egyike vagyunk. Ismert az, hogy ezen pályázatok elbírálásának egy szempontja (az ötlet eredetisége, a kutatók megfelelősége mellett) a kutatási infrastruktúra megléte. Ezekről részletes információ szerezhető a doktori képzésben részt vevő tanszékek honlapjáról. A teljesség igénye nélkül, szemléltetésképpen bemutatunk néhány olyan nagyműszert és eszközt, ami a hallgatók rendelkezésére áll: röntgendiffrakciós berendezés, kisszögű röntgenszórás mérésére alkalmas berendezés (nanotudományok!), sztatikus és dinamikus fényszórás mérése, termikus analízis (DTG, DTA, DSC), fajlagos felület mérése, atomerő mikroszkóp, elektronmikroszkópok (TEM, SEM), teljes szerves szémtartalom (TOC/TOX) mérése, ultraibolya, látható és infravörös spektrométerek, esetenként in situ mérésekhez beépítve, fluoreszcens spektrofotométer, különböző elválasztáson alapuló analitikai berendezések (GC, HPC, EC) esetenként tömegspektrométerrel kombinációban (GC-MS, HPLC-MS, EC-MS), kémiai fotokémiai reaktorok, hangolható lézerforrások, kaszkádlézerek, fotoakusztikus detektorok, erősítők, spektrum analizátorok, biológiai és földtudományi helyszíni vizsgálatokhoz eszközpark, terepjárók, kutatóállomás a Kiskunsági Nemzeti Parkban.    

 
3. C-SWOT analízis
 

C(onstraints): Külső korlátok, feltételek

A doktori képzés minősége erősen függ az abban részt vevők felkészültségétől. Tekintettel arra, hogy jelenleg felsőoktatásban kerülő hallgatók populációja jelentősen lecsökkent (az 1975-ben születettek által reprezentált demográfiai csúcshoz képest a felére. Ez óhatatlanul a kiválasztási bázis szűkülését jelent. Ezt erősíti, hogy megnőtt az egyéb, felkapott versenyszakmák iránti érdeklődés (kimeneti szabályozás), így mindenképpen a megfelelő minőségű választék csökkenésével kell számolni. A kiválasztás megbízhatóságának növekedését (a mesterfokozatra való bejutás egy többletszűrési lehetőség) remélhetjük attól, hogy az elkövetkező években a bolognai rendszervben tanuló hallgatók bejutnak a doktori képzésbe.

A másik alapvető külső tényező a kutatás finanszírozásának esetlegessége. Az elmúlt években kiírt kutatási pályázatok nagyon hullámzó tendenciát mutattak, az elmúlt két évben az a tendencia csökkenő. A jelenlegi gazdasági világválság miatt kicsiny a valószínűsége ezen tendencia megfordulásának.

 

S(trengths): Erősségek

A Szeged Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán folyó doktori képzés talán a legjelentősebb és legeredményesebb oktatási tevékenységünk. Ez a következőkben mutatkozik meg;

1.             Magas fokú szakmai felkészülésre serkenti a képzésben részt vevő oktatókat. Ez az inspiráció több területen is megnyilvánult. Egyfelől szervezett kurzusok tartásával átfogó, és naprakész ismeretekkel kellett rendelkezni a tudományterületről. Másfelől a kutatott tématerület folyamatos figyelése és követése elengedhetetlen a téma művelése szempontjából. Ez megnyilvánul egyfelől az irodalom nyomon követésében, másfelől hazai és nemzetközi kutatóműhelyekkel való folyamatos kapcsolatépítésben.

2.             Kis csoportokban folyó, hatékony interaktív kurzusok kialakulása. A doktori programban meghirdetett kurzusokat csak néhány hallgató veszi fel, ami lehetővé teszi a hallgatók aktív bekapcsolódását a kurzusok anyagába kérdések megfogalmazásával, az aktuális témák megvitatásával, más tématerületekkel való kapcsolatok és csatlakozási pontok feltárásával.

3.             A szakirodalmak eddiginél hatékonyabb beszerzési kényszere. A doktorandusz hallgatók szakmai felkészülésének elvárt és hatékony módja az egyéni felkészülés, amihez megfelelő szintű szakmai anyagokat kell biztosítani a legfrissebb folyóiratok és szakkönyvek beszerzésével

4.             Aktív pályázati tevékenység a kutatás feltételeinek biztosítására. Az állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatók képzésére biztosított dologi költségek a képzési kiadások csak egy töredékének biztosítására elegendőek. A doktori képzéshez elengedhetetlenül szükséges kutatási műszerpark biztosítása, fejlesztése és működtetése szinte kizárólag pályázati forrásokból volt biztosítható. További forráskiegészítésre volt szükség az eszközpark folyamatos pótlására, felújítására, a vegyszerek és egyéb kisértékű eszközök, folyóiratok, könyvek beszerzéshez és a hallgatók bekapcsolásához a tudományos közéletbe (konferenciák, tanulmányutak). Mindezek csak nagyon aktív és hatékony pályázati tevékenységgel biztosíthatók.

5.             Publikációs motiváció. A doktori képzési program fokozatszerzéssel végződő eredményes lezárásához jól megállapított és körülhatárolt publikációs tevékenységet kell felmutatnia a jelöltnek. Ebben a publikációs tevékenységben meghatározó szerepe van a jelölt mellett a témavezetőnek. Szakmai és morális okokból ez a képzésben részt vevő oktatókat is fokozott publikációs tevékenységre készteti, ami a kutatóműhely tudományos rangja megítélésének egyik legjelentősebb fokmérője.

 

W(eaknesses): Gyengeségek, javítandó területek

1.             A versenyszféra nem kielégítő motivációja a doktori képzés finanszírozásában.  A különböző doktori programjaink szervezett képzésében nagyon eltérő arányokban vettek részt az állami ösztöndíjban részesülők mellett az egyéb ösztöndíjban részesülő hallgatók. Az egyéb, e célra megszerzett források jelentős hányada is államilag finanszírozott projektekből származott. Célja a doktori képzésnek azonban a megfelelő színvonalú tudományos utánpótlás biztosítása mellett a magasan kvalifikált szakemberek biztosítása a versenyszféra, a közigazgatás és más egyéb területek számára is. Ezen területek igényeinek kielégítéséhez azonban be kell vonni az igénylők anyagi forrásait is. Az elmúlt időszakból levonható tanulságok egyik legfontosabbika minél szélesebb közönségkapcsolatok (P+R) kialakítása a források ez irányú hányadának növelésére.

2.             A versenyszféra szakmai problémáinak megoldása. A doktori programjainkban folyó kutatások döntő többsége alapkutatás jellegű, vagy az alkalmazásokat megalapozó kutatás volt. Az előzőekben már más szempontból indokolt kapcsolatteremtés a források bevonása mellet a ténylegesen jelentkező szakmai problémák feltárására és az egyébként kielégítően működő kutatóműhelyekbe való behozására is kell irányulnia.

3.             Nagyhatékonyságú műszerparkok pótlásának, felújításának problémái. A természettudományokban a világszínvonallal való lépéstartáshoz megfelelő eszköz és műszerparkkal kell rendelkezni. Az elmúlt tizenöt év ugyan jelentős előrelépést eredményezett e területen is, azonban a teljes vizsgálati spektrum lefedéséhez további fejlesztésekre van igény. Másrészt a meglévő műszerparkunk jelentősen amortizálódik mind fizikailag mind erkölcsileg (elévülés). A szükséges eszközök beszerzésére a felsőoktatásnak, így egyetemünknek sincs elegendő forrása, sőt még az esetleges pályázati lehetőségeknél esetenként az ún. önrész előteremtése is problematikus. Rentábilis beszerzésükhöz és működtetésükhöz elengedhetetlen, hogy regionális és országos igényeket is kielégítsenek és ennek megfelelően beszerzésükhöz az igénylők forrásait is bevonjuk. Ez egy további érv a közönségkapcsolatok szélesítése mellett.

4.             A nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek nem kellő kiaknázása. A Környezettudományi Doktori iskola működése során a legjelentősebb előrelépése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése terén következett be. Ezen lehetőségekhez nagymértékben hozzájárult csatlakozásunk az Európai Unióhoz. A közös kutatási együttműködések növekedésével csak kisebb mértékben növekedett a szervezett doktori képzés területén kialakult együttműködéseink. Hallgatóink részképzésben és tanulmányutakon való részvételére ez kevésbé volt jellemző, azonban külföldi partnereinktől viszonylag kis számban érkeztek hallgatók, noha a feltételek ehhez Egyetemünkön és a Környezettudományi Doktori Iskolában is biztosítottak. Az ilyen csereképzésben rejlő lehetőségeket sokkal nagyobb mértékben ki kell használni. A hozzánk érkező hallgatók a legjobb hírvivői és reklámozói egyetemünknek, városunknak és országunknak. A leendő kutatók, a versenyszféra és közigazgatás meghatározó szakemberei között így kialakuló kapcsolatok a jövő építésében alapvető és elengedhetetlen tényezők lesznek.

5.             A természettudományos szakma presztízsének csökkenése. Az elmúlt tíz év egyetemünkön jelentkező negatív tendenciáinak egyik legjelentősebbike az, hogy – néhány kivételtől, mint a biológia, vagy informatika eltekintve – a természettudományos szakmák iránti érdeklődés és a bekerülő hallgatók felkészültsége csökkent. A ránk és a doktori képzésre vonatkozó tanulságokat azonban le kell vonni és a lehetőségeink adta tennivalókat nem szabad elmulasztani e téren sem.

6.             A doktori képzés belterjessége. Az immár huszonkét éve folyó szervezett doktori képzésre döntően egyetemünkön diplomát szerzett hallgatók jelentkeztek, ami részben természetes, részben nem különbözik más egyetemek gyakorlatától. A szellemi pezsgés, a szemléletmód tágítása és a széles körű hazai kapcsolatok építése szempontjából azonban kívánatos, hogy a kiválók kiválasztásánál minél szélesebb bázisból merítsünk. Az információ terjedése és terjesztése adta lehetőségeket (pl. internet) e téren is gyümölcsöző módon ki kell használni.

7.             A számítógépes hálózatok és adatbázisok nem kellő mértékű kihasználása. Az elektronikus hálózatok és adatbázisok használásában és kihasználásában bekövetkezett óriási előrelépés ellenére ezek kihasználása elmaradt a lehetőségektől. Ebben meghatározó tényező, hogy a szakma szempontjából igazán értékes információk hozzáférésének nagyobb hányad nem ingyenes. A hozzáférési jogok megvásárlásához nincs elegendő forrása a doktori képzést folytató intézeteknek. A kérdés megoldásához a szakterületek kutatóintézeteinek és felsőoktatási intézményeinek összefogására lenne szükség, amit a jövőben nekünk is szorgalmazni kell.

 

O(pportunities): Fejlesztési lehetőségek

Az eddigiekből kiderül, hogy melyek azok a fejlesztési lehetőségek, amelyeket a Környezettudományi Doktori Iskola saját hatáskörében meg tud tenni.

·         Közönségkapcsolatok fejlesztése a versenyszférával

o   a hallgatók tanulmányainak finanszírozás céljából,

o   kutatási problémák megismerése és kutatási kapacitások kiajánlása végett,

o    műszerparkok létrehozása a versenyszféra támogatásával, és mérések végzése.

·         Nemzetközi kapcsolatok szélesítése

o   külföldi hallgatók képzésbe való bevonása végett,

o   nemzetközi pályázatokban való intenzívebb részvétel.

·         Összefogás más intézményekkel elektronikus adatbázisokhoz való közös hozzáférés céljából.

·         Képzés „belterjességének” csökkentése.

 
T(hreats): Veszélyek

Az elkövetkező években a Környezettudományi Doktori Iskolát fenyegető veszélyek közül talán a legjelentősebb a bekerülő hallgatók számának és felkészültségének csökkenése. Ezzel sajnos együtt jár, hogy az oktatók között is tapasztalható a kontraszelekció jelei. További veszély, hogy a KTDI korfája az elöregedés jeleit mutatja, az elmúlt években nyugállományba vonult korosztály megfelelő szintű utánpótlása bizonyos szakterületeken problematikus. Megfelelő színtű utánpótlás biztosítása a versenyszféra „agyelszívó” (brain drain) tevékenysége miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy az ország gyászos gazdasági helyzete és a világban általánosan jelentkező gazdasági válság előreveti az egyetemek, így a Környezettudományi Doktori Iskola szellemi és materiális erőforrásainak leépülését, aminek visszaállítása nagyon hosszú időt és sokkal több anyagi áldozatot igényel, mint a jelenleg meglévő és a Környezettudományi Doktori Iskolára jellemző magas színvonal megőrzése.

 

Szeged, 2014. szeptember 11.

 


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

FELVÉTELIZŐKNEK
   
  Alapképzések
+ Környezettan
+ Környezetmérnök
  Mesterképzések
+ Környezettudományi
+ Környezetmérnök mesterszak