Home - ETR Útmutatók - ETR Belépés - Tanrend - Linkek - BTCS Fórum
 

 

 

 

 

 

Növénybiológiai Tanszék
 
Témavezetők

Dr. Erdei László tanszékvezető e. tanár
1. A nitrogénmonoxid (NO), mint jelátvivő anyag szerepe a növények abiotikus stressz akklimatizációs folyamataiban.
2. Fitoremediáció: a környezet megtisztítása növényekkel.
3. Környezetkímélő növénytermesztés. (BSc)

Dr. Tari Irma
- A szalicilsav, mint allelopatikus anyag hatásai a növényekre
- Az etilén szerepe a növények stresszreakcióiban
- Az abszcizinsav, mint növényi stresszhormon

Dr. Horváth Ferenc és Dr. Wodala Barnabás
Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák
1, Membrántranszport, jelérzékelés és továbbítás a környezeti stresszhez való alkalmazkodás során
2, A patogéntámadásra adott növényi immunválasz
3, Nehézfémek és sókezelés hatása növényi fotoszintézisre

Kísérletes szakdolgozati témák
1, Elicitorok hatása zárósejtek iontranszport folyamataira: patch clamp mérések
2, Vicia sztómazáródását kiváltó elicitorok tesztelése
3, A kapszaicin receptor TRPV1 ioncsatorna nehézfém-érzékenysége: növényi vegyületek hatása az állati sejtek nem-szelektív kation csatorna működésére
4, Zárósejtek fotoszintetikus aktivitásának napi változásának tanulmányozása, sztómadenzitás mérése levélszegmensekben
5, Nehézfémek és sókezelés hatása a növényi fotoszintézisre
6, Gyökerek hőkezelésének hatása a sztómaműködésre és fotoszintézisre

Dr. Pécsváradi Attila:
- A növényi glutamin-szintetáz mérése és vizsgálata poliakrilamid gélelektroforetikus technikákkal

Dr. Csiszár Jolán e. docens és Gallé Ágnes tanársegéd
1. Az oxidatív stressz és az antioxidánsok.
2. Antioxidáns enzimek.
3. Glutation transzferáz, glutation peroxidázok.
4. A Bax-indukálta sejthalál és a kivédésében szerepet játszó növényi fehérjék.
5. Abszcizinsav-indukálta bioszintézis és jelátvitel.
6. Növényi RNS-izolálás, cDNS szintézis elmélete és gyakorlata.
7. Számítógépes adatbázisok használata kódoló szekvenciák, génvariációk keresésére, azonosítására. (Búza, paradicsom növényekben az abszcizinsav bioszintézis vagy -jelátvitel, etilén bioszintézis enzimei ill. az oxidatív stressz kivédésében fontos fehérjék esetében).
8. A Real-Time PCR és alkalmazása.

Dr. Laskay Gábor:
Kísérletes szakdolgozati és TDK témák Alapképzésben tanuló Biológus, valamint Biológia BSc hallgatóknak:
- Az intracelluláris kommunikáció (sejtorganellumok közötti üzenetváltás) tanulmányozása.
- A sejtek életképességét mérő új teszteljárások kidolgozása.
- Vitális sejtélettani paraméterek (Ca2+-koncentráció, pH, membrán-potenciál) tanulmányozása.
- A sejtek redox-állapotának tanulmányozása.
- Transz-plazmamembrán elektron-transzport tanulmányozása.

Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Alapképzésben tanuló Biológia tanárszakos, valamint Biológia BSc hallgatóknak:
- Kommunikáció a sejtek világában: a szignalizáció evolúciója.
-  Hasonlóságok és különbségek a növényi és állati sejtek szignalizációs repertoárjában.
- Új utak a növényi szignalizációban: az arabinogalaktán fehérjék.
- Hogyan tudjuk mérni a sejtek életképességét?
- Öngyilkos sejtek: a programozott sejthalál az evolúcióban.
- Öregedés sejtszinten: a gerontogének.
- Mitől rák a rák: az onkogének és a tumor szupresszor gének.
- Mérgek az élővilágban: az életképességet súlyosan károsító természetes anyagok hatásmechanizmusa.
- Út a Nobel-díjig: a fontosabb biológiai felfedezések története. 
- Áldás vagy átok: a gyógyászatban alkalmazott rákellenes szerek hatásai és mellékhatásai.

Dr. Mihalik Erzsébet:
Önálló tevékenységen alapuló témák (régi rendszerben tanulók és BSC-sek számára is)
- Magbank vizsgálatok nyílt homoki gyepeken
- Védett növényfajok propagulum termelő képességének vizsgálata
- Vizsgálatok különböző architekturális sajátosságú és szaporodási stratégiájú
fajok ex situ  populációin   (ivari sajátosságok, reproduktív fitnessz, életkor
függő és környezeti feltételek által előidézett változások)

Irodalmi feldolgozáson alapuló témák (BSC_s hallgatóknak)
- Ex situ megőrzést igénylő védett, veszélyeztetett növényfajok általános
jellemzése,  előfordulása, veszélyezetettségük okai
- A talaj magbank szerepe a biológiai sokféleség fenntartásában

Dr. Bagi István:

  1. Adventív növények a magyar flórában

     A magyar flórában több száz adventív növényfaj fordul (fordult) elő. Ezek jelentős része nem bír lényeges szereppel, a természetközeli növénytársulások struktúráját nem, vagy alig befolyásolja. Mintegy 40-50 faj azonban a természetes vagy a természetközeli társulások erős átalakulását, degradációját, felbomlását okozza (transzformer faj). Természetvédelmi szempontból ezek jelenléte nemkívánatos, ugyanakkor elméleti szempontból fontos annak vizsgálata, hogy a természetes állományokba való behatolást mely tényezők segítik elő; a behatoló növényfaj mely populációbiológiai, (szaporodás)stratégiai vagy morfológiai sajátosságai játszanak abban szerepet, hogy a természetes társulásokba sikeresen behatoljon és ott tartósan fennmaradjon, továbbá melyek azok az ökológiai tényezők, melyek terjedését elősegítik, illetve a másik oldalról szemlélve a kérdést, miért képtelen egy-egy természetes növénytársulás az agresszív behatolónak ellenállni.
A szakdolgozó feladata a kiválasztott adventív növényfaj hazai és külföldi szakirodalomra alapozott monografikus feldolgozása, emellett önálló vizsgálatok végzése az adventív növényfajnak az általa veszélyeztetett társulásokban mutatott populációdinamikai sajátosságaira vonatkozóan, melyeknek ki kell terjednie az intakt és az invázióval különböző mértékben érintett társulások struktúrális (minimum fajösszetételben megnyilvánuló) különbségeinek dokumentálására és statisztikai feldolgozására.

  1. A magyar flóra természetes fajainak ökológiai - cönológiai vizsgálata

      Magyarországon mindezidáig nem indult meg a természetes (vagy akár adventív) flórának olyan szintű szisztematikus feldolgozása, mint az például a Journal of Ecology számaiban megjelenő British Flora. A British Flora a vonatkozó szakirodalom áttekintése alapján közli a bemutatott növény legfontosabb strukturális - morfológiai jellemzőit, elterjedésére vonatkozó aktuális és történeti adatokat, populációbiológiai jellegzetességeit, környezeti igényeivel kapcsolatos eredményeket, cönológiai jellemzőit, egyáltalán minden olyan fontos ismérvét, amelynek ökológiai jelentőséget lehet tulajdonítani. Hasonló, a hazai flóra fajainak feldolgozására irányuló munkára - túl a Soó (1964-80) által jegyzett Synopsison - a hazai flóra fajainak jellemzéséhez alapvető szükség mutatkozik.
  A szakdolgozó feladata, hogy az általa szabadon választott faj magyarországi és releváns  külföldi irodalmát lehetőleg teljeskörűen feldolgozza, az irodalomban nem szereplő vagy ellenőrzésre szoruló, elsősorban a szaporodásbiológiai, a szociális magatartás típusra irányuló jellemzők megállapítására ökológiai - cönológiai alapvetésű, terepen és/vagy kondícionált körülmények között végrehajtandó kísérleti, illetve dokumentatív munkát végezzen, ha szükségesnek látszik (pl. mert a faj ritka) a faj természetes élőhelyeire vonatkozó, elsősorban talajtani vizsgálatokat végezzen, vizsgálja a faj, vagy valamely populációja fenotipikus plaszticitását, az összefüggéseket statisztikai módszerekkel igazolja.

  1. A magyar vegetáció növénytársulásai

      A magyar cönológiai szakirodalomban igen kevés olyan publikáció jelenik meg, amely valamely növénytársulást, vagy valamely magasabb cönotaxon áttekintő jellemzését adja. Legtöbbször a standardok is hiányoznak, néhány kis területhez kötődő cönológiai felvétel közlése nem teszi lehetővé az adott szüntaxon változatosságának felmérését. Sokszor azok az alap karakterisztikák is hiányoznak a felvételekből, amelyeknek közlését az alkalmazott iskola (elsősorban a Zürich-Montpellier) megköveteli, pl. szociabilitás, mindamellett hiányoznak a fiziognómia egyéb jellegzetességeire utaló adatok (pl. növekedési formák). A hiányos dokumentáltság gyakorlatilag lehetetlenné teszi, finomabb részletek kimutatására alkalmas cönológiai standardrendszer kialakítását.
   A szakdolgozó feladata az általa kiválasztott társulásnak nagyobb területre kiterjedő dokumentálása, amelynek ki kell terjednie mind a florisztikai, mind a fiziognómiai jellemzőkre, továbbá vizsgálatokat kell végeznie az adott társulás környezeti (elsősorban talaj) igényeire vonatkozóan, adatait statisztikailag fel kell dolgoznia, részben az adott társulás alacsonyabb egységeinek kimutatása, részben a rokon társulásoktól való elhatárolás érdekében.

  1. Adott területek vegetációtérképezése florisztikai és tradícionális cönológiai feldolgozása

     A magyar vegetáció területekhez, leginkább kistájakhoz kötődő feldolgozása hiányzik. Vannak területek, melyeket többször és alaposan kutattak, míg másokról soha elfogadható szintű vegetációtérkép, cönológiai feldolgozás, vagy akár enumeráció sem készült. Másik fajtája a megjelent publikációknak az "Adatok a/az .... flórájához" típusú, melyek elsősorban a ritkább növények megtalálására, újrafelfedezésére irányulnak, vagyis egy-egy jól meghatározott terület flórájával kapcsolatos információknak csak egy kis részét közlik. Megjegyzendő, hogy az e témát választó hallgatók, építve megszerzett ismereteikre, gyakorlatilag infrastruktúrális háttér nélkül is hasznos és értékes tudományos dokumentáló munkát végezhetnek későbbi működésük környékén.
 A szakdolgozó feladata valamely általa kiválasztott, földrajzilag jól körülhatárolt, nem túl kis kiterjedésű kiterjedésű terület flórájának és vegetációjának teljeskörű dokumentálása, táji szinten az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR), az érdekesebb területrészek esetében ZM-vegetációtérképezés alkalmazásával. A dokumentáció magában foglalja az enumeráció elkészítését (részben akár foltszinten), a fontosabb és ritkább fajok előfordulásának ponttérképen történő rögzítését, vegetációtérkép készítését, melynek léptéke 1:10.000-nél nagyobb nem lehet, a megkülönböztetett vegetációs egységek megfelelő dokumentálását, a vegetációs egységek előfordulásának okaira vonatkozó vizsgálatok végzését, leíró és statisztikai elemzésüket.

Kolbert Zsuzsanna tanársegéd
1. A nitrogénmonoxid (NO) jelmolekula szerepe a növényekben.
2. A nitrogénmonoxid (NO) és hidrogén-peroxid (H2O2) kimutatása
növényekben fluoreszcens mikroszkópos technikával.

Guóth Adrienn tud. s. munkatárs
Fiziológiai és hormonális (abszcizinsav) változások szárazság toleráns és szenzitív búzafajtákban ozmotikus stressz alatt.

Szepesi Ágnes tanársegéd
Az aszkorbát-glutation ciklus enzimeinek tanulmányozása