A SZTE TTIK felvételi tájékoztató a 2010 szeptemberében induló képzésekről >> Biológus
mesterképzés >>
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Kedves Érdeklődő! Azok számára nyújtunk információt, akik ebben az évben vagy a későbbiekben a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán (SZTE TTIK) biológiai tanulmányokat szeretnének folytatni.
SZTE TTIK felvételi tájékoztató a 2010 szeptemberében induló képzésekről
A mesterképzésre való jelentkezés és bejutás feltételei A Biológus MSc-be ill a biológia tanári MSc-be való belépés tekintetében elvárt általános és szakmai kompetenciák: A felvételhez előzményként elfogadott alapszakok, valamint a kritérium ismeretkörök és kredit értékek: a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszak: biológia BSc, biológia tanári főiskolai szintű végzettség a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott szakok, illetve kredit-követelmények: természettudományos alapszakok ill mesterszakok: A jelentkezőknek szóbeli szakmai elbeszélgetésen kell megjelenniük! 1. Fehérjék szerkezete és működésük jellemzői. Enzimek, biokatalízis.
A jelentkező felvételi pontszámának kiszámítási módja: A jelentkezéshez csatolandó dokumentumok:
A jelentkezőknek minden dokumentumot az OFIK-ba kell küldeniük!
2006-tól a biológusképzés az elfogadott európai gyakorlatnak megfelelően, kétszintűvé vált. A biológia alapszak 6 félévének sikeres teljesítésével az európai elvárásokat is teljes mértékben kielégítő, Európai Uniós szinten elfogadott alapfokozatú, úgynevezett BSc (bachelor of science) diploma szerezhető egyetemünkön. Mit is tanul a biológus hallgató az alapszak 6 féléve során? Az oktatott törzsanyag a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörökre épül. Egyrészt általános társadalom- és természettudományi alapismereteket, mint matematika, kémia, informatika, fizika, továbbá szakmai alapozó ismereteket, mint biokémia, sejtbiológia, növényszervezet- és rendszertan, állatszervezet- és rendszertan sajátítanak el a diákok. Ezen kívül a szakmai törzsanyag tárgyait, mint az összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia, ökológia, etológia, természet- és környezetvédelem hallgatják a diákok. Specializálódásra a szakirányok keretében van mód.
Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez legalább középfokú nyelvvizsga szükséges. A biológia alapdiplomát szerzett hallgatók alkalmassá válnak a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, új biológiai ismeretek megszerzésére, és ismerik a legfontosabb kutatási módszereket. Gyakorlati és laboratóriumi ismereteik alapján képesek a biológiai jellegű, elsősorban gyakorlati problémák felismerését és önálló megoldását igénylő munkakörök betöltésére, azaz biológiai feladatok megtervezésére, megoldására, értékelésére, műszerek és berendezések kezelésére, a mérési adatok feldolgozására, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, természetvédelmi szervezeteknél, környezetvédelmi, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási vagy egészségügyi analitikai laboratóriumokban a napi feladatok ellátására. Az alapképzés végén kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy az alapszakra épülő valamely mesterképzésben tanulmányaikat tovább tudják folytatni. Munkájuk eredményét hatékonyan tudják kommunikálni, idegen nyelven is. Az alapképzés biológia vagy természetismeret tanári szakirányát végzettek részt vehetnek az iskolákban a szakterületükhöz kötődő oktatás előkészítésében, szervezésében, oktatási segédanyagok készítésében. Az alapképzés nem titkolt célja azonban az is, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre. Mi vár a hallgatókra a BSc diploma megszerzése után?
A biomérnök alapszak képzési célja: Biomérnök alapszak
A biomérnökök az alapképzésben felkészülnek a
Mit is tanul a biomérnök hallgató az alapszak 7 féléve során?
A biomérnök hallgatók alapképzését az intézményen kívül teljesített hosszabb
szakmai gyakorlat teszi teljessé. Választható szakirányok
Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez legalább középfokú nyelvvizsga szükséges. A biomérnök alapdiplomát szerzett hallgatók alkalmassá válnak a biológia, kémia és a mérnöki tudományok érintkezési területére eső, széleskörűen értelmezett biotechnológiai iparágakban (gyógyszer- és élelmiszeripar), rokon iparágakban és más kapcsolódó területeken (élelmezés- és táplálkozástudomány, agrobiológia, környezet- és egészségvédelem) biológiai, genetikai, molekuláris biológiai, kémiai alapú technológiák alkalmazására. Irányítják a technológiai folyamatokat és az azokat működtető személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végső minőségellenőrzést végeznek, részt vesznek a kutatás-fejlesztési, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Biomérnöki ismereteiket a szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazhatják. Munkájuk eredményét — szakmai és nem szakmai körök számára egyaránt — hatékonyan tudják kommunikálni, az informatika eszközeit felhasználva, idegen nyelven is. Az alapképzés nem titkolt célja azonban az is, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre. Mi vár a hallgatókra a BSc diploma megszerzése után?
Az alapszakra épülő biológus mesterképzés további 4 félév elvégzése után MSc (master of science) diplomát nyújt. A mesterdiplomát szerzett hallgató képes új tudományos felismerések elérésére a biológiai és rokontudományok (kémia, informatika, környezettudomány, fizika) területén. Ők biztosítják a szakember-utánpótlást a magasabb szintű ismereteket igénylő kutatásokhoz, fejlesztésekhez. Középiskolai tanárként, tudásuk átadásával részt vállalnak a következő generációk egyetemi tanulmányokra történő felkészítésében. A mesterképzésen belül az alábbi szakirányok választhatók:
Az SZTE TTIK-n közel negyven éve magas színvonalú és igen eredményes molekuláris szemléletű biológusképzés folyik. A Szegedi Biológiai Központ (SZBK) intézeteivel szoros együttműködést tartunk fenn az SZBK megalakulása óta. A molekuláris biológia specializációt és posztgraduális képzést választó és azt sikeresen teljesítő hallgatók száma évről évre nő. A molekuláris biológusok molekuláris biológiai módszerekben szereznek jártasságot, melyek alkalmazásával képesek a genetika, az élettan, a mikrobiológia, a biokémia, az egészségügy és számos más biológiai területen folyó kutatómunka eredményeit értelmezni. Napjainkban a neurobiológia egyik jelentős hazai intézménye az SZTE, amelyen
belül elsősorban a TTIK-n és az Általános Orvostudományi Karon, valamint az
SZBK-ban folynak ilyen jellegű kutatások. A fenti intézmények a neurobiológiai
oktatásban is együtt vesznek részt. A képzés célja, hogy a hallgatók beható Képzettségük alapján a növénybiológia MSc fokozatot szerzett hallgatók rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek birtokában képesek alkalmazott növénybiológiai, növényélettani, környezetvédelmi és ökofiziológiai vizsgálatokat megtervezni és értékelni. A területen alkalmazott modern vizsgálómódszerek elsajátítására az SZTE Növénybiológiai Tanszékén, a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetében és a Gabonatermesztési Kutató Intézetben nyílik lehetőség. Az egyre szaporodó természet- és környezetvédelmi gondok megoldásához és megelőzéséhez a mesterképzésben részt vevő hallgatók olyan ismereteket szereznek, melyek ökológiai-szünbiológiai elméleti és alkalmazott problémák megoldására szolgálnak. Az Ökológia MSc-vel végződő képzés olyan alapismereteket és szakismereteket biztosít a végzett hallgatóknak, melyek segítségével ökológiai-természetvédelmi feladatok elemzésére, értékelésére, tanácsadói és szakértői képességek birtokába jutnak a diákok. Lehetőség van továbbá az angol tudományos szaknyelv magas szintű ismeretének elsajátítására, a felső vagy középfokú "C" szintű nyelvvizsgával rendelkező, biológiai tanulmányokat folytató hallgatók számára. A biológus angol szakfordító szakot a sikeresen teljesített első év után lehet felvenni. Tanári MSc –biológia tanár képzés Rövid történet:
A Szegedi Tudományegyetemen folyó biológus képzés története akkor kezdődött, amikor az Egyetem 1921-ben Szegedre költözött, gyökerei azonban a Kolozsvári Egyetemig nyúlnak vissza. A természettudományos képzésben mindig jelentős szerepet játszott a biológia, és olyan neves professzorok tanították a szakterület iránt érdeklődőket, mint a Nobel díjas biokémikus Szent-Györgyi Albert, a botanikus Győrffy István, az egyetem Füvészkertjének megalapítója, vagy az idegrendszer felépítésének kutatásában nemzetközi hírnevet szerzett Ábrahám Ambrus. Az említett kutatók tudományos munkássága is fémjelzi a Szegedi Tudományegyetemen azóta is megvalósuló magas színvonalú oktatást és kutatást. A biológia robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan új tudományos műhelyek alakultak, s ma a Biológus Tanszékcsoport alábbi kilenc tanszékén folyik a biológia nagy területeit magába foglaló oktatás és kutatás. Biokémiai
és Molekuláris Biológiai Tanszék
Élettani,
Szervezettani és Idegtudományi Tanszék
Sejtbiológia
és Molekuláris Medicina Tanszék
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
A biokémia és molekuláris biológia oktatás keretében az élő szervezetek molekuláris felépítésével, az életfolyamatok molekuláris mechanizmusával foglalkozunk. Megismertetjük az aminosavak és az ezen molekulákból felépülő fehérjék szerkezetét és funkcióit, rávilágítunk a szervezetben folyó kémiai változásokat katalizáló enzimek jelentőségére és feladataira, szabályzásuk lehetőségeire. Továbbá a szénhidrátok, a lipidek, a nukleinsavak szerkezetét mutatjuk be, valamint ezen makromolekuláknak az élő szervezetekben zajló bioszintézisét és lebontási útvonalait is taglaljuk. Fontos részét képezi a biokémia tárgyának, az anyagcsere folyamatok összehangolt, többszintű szabályozása, az egyes sejtekben, szövetekben és szervekben folyó általános és specifikus anyagcsere-útvonalakról, illetve az ezeket érintő betegségekről, defektusokról is szó esik. Rávilágítunk a biológiai membránok szerkezetére és a membránokon keresztül folyó transzport mechanizmusokról. Választ kaphatunk például olyan kérdésekre, mint hogy hogyan hasznosítják a növények a napfény energiáját, vagy hogy milyen molekulák és kémiai változások képezik az izmok összehúzódásának, vagy a látásnak alapját. A tanszéken folyó kutatások egy része az enzimek stabilitás vizsgálatával és stabilizálási lehetőségeivel foglalkozik. Célunk az, hogy az enzimek stabilitásának növelésével megalapozhassuk szélesebb körű gyakorlati alkalmazásukat. Az intézetben folyó környezeti biokémiai kutatómunka keretében halakon tanulmányozzuk a különböző környezetszennyező anyagok, mint nehézfémek, gyom- és rovarirtók hatását. Vizsgáljuk továbbá olyan enzimrendszerek aktivitását is, melyek az élő szervezetek védekezési mechanizmusaiban és a stressz válaszban aktiválódnak.
Biotechnológiai Tanszék
Közismert, hogy a következő évtizedek csúcstechnológiai húzóágazata a biotechnológiai ipar lesz nálunk is, ez az élenjáró fejlettségű országokban már megvalósult. Szeged és a régió ebből a szempontból kiemelt fontosságú versenyképességi pólus, amit a nemzeti Biopolisz program is fémjelez. A nagy szellemi értéket hordozó termékek kifejlesztéséhez a modern biológia elméleti és gyakorlati elemeinek alapos ismeretével felfegyverzett szakemberekre van szükség. Tanszékünk az általános és molekuláris biotechnológia oktatását végzi, emellett felkaroltuk a rohamosan fejlődő bioinfomatikus képzést és részt veszünk a környezettudományi szakok oktatásában. Kutatási területeink az un. “fehér” biotechnológia, tehát az élettudományok ipari és környezetvédelmi kérdéseit célozzák meg. Elsősorban a megújuló energiaforrások (hidrogén és biogáz) biotechnológiai úton történő hatékony előállítását elősegítő alap és alkalmazott kutatásokat végzünk, de vizsgáljuk a bioremediációs (veszélyes hulladékok biológia ártalmatlanítása) eljárások molekuláris alapjait és gyakorlati megvalósítását is. Az ország legnagyobb és méltán világhírű molekuláris biológiai kutatóintézettével, az MTA Szegedi Biológiai Központjával (SzBK) szoros együttműködésben végezzük munkánkat. Saját modern műszerparkunkon kívül az SzBK-ban levő világszínvonalú genomikai és proteomikai technikákat is használják a nálunk dolgozó hallgatók.
Élettani, Szervezettani és Idegtudományi
Tanszék
Az élettan a biológia egyik legátfogóbb, integráló tudománya. Legegyszerűbb megközelítésben azt lehetne mondani, a Tanszék azt oktatja, hogyan működik a szervezetünk. Az élettan olyan kérdésekre keresi a választ, hogy pl. miként működik a szívünk, keringési rendszerünk, vesénk? Miként valósul meg, pl. egy harmonikus mozgássorozat? Mindezen működések szabályozását hogyan valósítja meg a hormonrendszer és az idegrendszer, mely alapja olyan folyamatoknak is, mint amilyen a tanulás, emlékezés, gondolkodás. A Tanszék más kurzusain a hallgatók megismerkedhetnek az idegrendszerre ható anyagok, mérgek hatásmechanizmusával, idegrendszeri megbetegedések patomechanizmusával, vagy pl. a gyógyszerkutatással kapcsolatos kísérletek tervezésével. A Tanszék kutatási területe a neurobiológia. Az alkalmazott metodikák tárháza széles, a molekuláris biológiai módszerektől a fény- és elektronmikroszkópos hisztológiai technikákon, az in vivo és in vitro elektrofiziológián át, a magatartás-vizsgáló módszerekig terjed. Tanszékünk oktatja a humán- és állatélettant, ami az egyik legátfogóbb tárgy a biológia tudományok területén. Minden biológia szakos egyetemista tanulja majd ezt a tárgyat a B-szinten, Összehasonlító Élettan néven. A hallgatók e tárgy keretében ismerkednek meg az állatok és az ember szervezetének működésével. Ezen kívül oktatunk még Toxikológiát, Pszichofiziológiát és Pszichofarmakológiát. További speciális kurzusokon ismerkedhetnek meg a hallgatók a központi idegrendszer fiziológiás és kóros működésével.
Embertani Tanszék
A történeti antropológia a régészeti ásatásokból származó emberi csontvázmaradványok tanulmányozása. Ezen kutatások anyagát a tanszék jelentős tudományos értékű, közel 25 ezer, a neolitikumtól Kr.u. 18. századig terjedő időszakból származó emberi csontváz gyűjteménye biztosítja. A hagyományos történeti embertani vizsgálatok mellett az utóbbi évtizedekben előtérbe került a különböző öröklődő anatómiai jellegek, nem-metrikus variációk tanulmányozása és a csontvázakon felismerhető kóros elváltozások vizsgálata. Ez utóbbiakkal kiegészülve már nemcsak az egykor élt népességek demográfiai és taxonómiai viszonyairól, hanem az egyes populációk rokonsági és egészségi állapotáról is információt kaphatunk. A tanszék a történeti embertani kutatások mellett a ma élő népesség vizsgálatával is foglalkozik. Ennek két fontos kutatási területe a gyermekek növekedése és serdülése, valamint az ember lateralitása. A fenti tématerületeket a Humánbiológia és a Humánökológia kurzusok keretében oktatjuk.
Genetikai Tanszék
A tanszék az előadások és gyakorlatok során a modern biológia igen gyorsan fejlődő és izgalmas területére enged betekintést a hallgatóknak. Aki kicsit is érdeklődik a biológia iránt, az már biztos hallott DNS klónozásról, genomszekvenciáról. A genetikát tanulók megismerkednek e fogalmak és sok-sok hozzájuk hasonló modern ismeretanyag pontos tartalmával, elméleti alapjaival és gyakorlati jelentőségével. A genetika oktatásán át a hallgatók a sejteket alkotó és együttműködéseikkel az életjelségeket biztosító makromolekulák szerkezetéről és működéséről és sok-sok ezekhez kapcsolódó, a mindennapi életünkre is közvetlen hatással lévő új felfedezésről kapnak áttekintést. A tárgy oktatásában a terület jeles hazai képviselői, a Szegedi Egyetem és a Szegedi Biológia Központ nemzetközileg elismert oktatói és kutatói vesznek részt.
Mikrobiológiai Tanszék
Az alapképzésben a mikrobiológia alapkurzuson vírusok,
baktériumok és eukarióta mikroorganizmusok (elsősorban gombák) felépítésével,
anyagcseréjével, szaporodásával ismerkednek a hallgatók. A gyakorlatok során
lehetőségük nyílik az alapvető mikrobiológiai vizsgálati módszerek
elsajátítására is. Azok a hallgatók, akik diploma- vagy szakdolgozatukat
mikrobiológiai témában szeretnék elkészíteni bekapcsolódhatnak a tanszéken
folyó kutatómunkába.
Növénybiológiai Tanszék
A növényi test szerveződésének, növekedésének és fejlődésének megismerése, a környezethez való alkalmazkodó képességének tanulmányozása nemcsak tudományos szempontból érdekes feladat, de gazdasági jelentőséggel is bír. A Növénybiológiai Tanszéken oktatott tárgyak mindezek megértésében segítik a hallgatókat, a növénybiológia iránt komolyabban érdeklődők pedig több érdekes kutatási témához is kapcsolódhatnak. Kurzusainkon a hallgatók megismerkednek növények felépítésével, egyedfejlődésük, szaporodásuk folyamataival és rendszertanával. A továbbiakban a víz- és az anyagtranszport mechanizmusait, a fotoszintézis folyamatait és ennek ökológiai vonatkozásait, valamint a növényi jelérzékelés és jeltovábbítás tanulmányozzák. A növényi hormonális rendszer és a legújabb stresszélettani eredmények sem maradnak ki az alapkurzus tananyagából. A kutatási témáink mindegyikében közös vonás, hogy a növényeket érő kedvezőtlen környezeti hatásokra adott sejt- és szervszintű válaszokat keresik. Kedvezőtlen környezeti feltétel lehet például az extrém hőmérséklet, a szárazság, az erős fénysugárzás, vagy a talajokat szennyező nehézfémek és más toxikus anyagok jelenléte. A fotoszintézis kutatását segítő berendezések képesek a levél szén-dioxid felvételét, a gázcserenyílásokon való vízpárologtatást és az elektrontranszport-lánc sebességét egyidejűleg regisztrálni változó mérési körülmények között. A levelekből mezofill sejteket izolálhatunk, s akár egy adott sejt fotoszintetizáló képességét is tanulmányozhatjuk. A tanszéki kutatások egy másik iránya a védett fajok megőrzése, főként szaporodási sajátságaik és a változó környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodásuk feltárásán keresztül. Az oktatásban és kutatásban jelentős szerepet kap a Füvészkert, mint „élő laboratórium”.
Ökológiai Tanszék
Az ökológia és rokontudományai az egyed feletti biológiai szerveződési szintekkel foglalkozó tudományterület, mely az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött és modernizálódott világszerte, és a XXI. században új kihívásokkal néz szembe. Az emberiség kezdi felismerni a Földi források végességét és az életközösségek és a bioszféra sebezhetőségét. Ahhoz, hogy életünk, tevékenységünk fenntartható legyen, elengedhetetlen az ún. ökoszisztéma szolgáltatások ismerete, a természetes és mesterséges (agrár) életközösségek szerkezetének, működésének, kölcsönhatásainak feltárása. Az Ökológiai Tanszék fő oktatási és kutatási tevékenysége éppen az életközösségek szerkezetével és működésével kapcsolatos (általános és elméleti ökológia, szünbotanika, szünzoológia), mely kérdések megválaszolása elképzelhetetlen taxonómiai ismeretek nélkül, (zootaxonómia, cönotaxonómia). A fajpopulációk és életközösségek szerveződésének törvényszerűségeire hatással vannak az elterjedési mintázatok (biogeográfia, biotikai térképezés). A taxonómiai és biogeográfiai mintázatok értelmezésében ma már felhasználjuk a molekuláris biológia eszköztárát is (evolúcióbiológia, populációgenetika, filogeográfia). Az ökológiai kutatások egyik fontos alkalmazási területe a természet- és környezetvédelem. Tájátalakító beavatkozások megkezdése előtt manapság már előírás az előzetes hatásbecslés elkészítése. Kurzusainkon hatáselemzések, -modellezések, környezeti kockázatbecslések elvégzésére is felkészítjük hallgatóinkat. A legújabb elméleti ökológiai ismeretek mellett az állandóan bővülő módszer- és eszközkínálattal is lépést tartunk. A biológus és környezettudományi szakos hallgatók ismereteinek elmélyítését laboratóriumi mérési és elemzési gyakorlatok mellett az ország különböző részein tartott terepgyakorlataink is segítik.
Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék
A Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék az Általános Orvostudományi Kar és a Természettududományi és Informatikai Kar közös tanszéke. Tanszékünk felatada a sejtbiológia, a celluláris és molekuláris neurobiológia, illetve a molekuláris medicina elméleti és gyakorlati tárgyainak a magas szintű oktatása és sikeres tudományos kutatása. Legfontosabb kutatásainkat három területen végezzük: 1) Vizsgáljuk a neuronális szignál-transzdukció során lejátszódó alapvető sejtbiológiai és molekuláris mechanizmusokat élettani, kórélettani és kísérletes körülmények között in vivo és in vitro rendszerekben; 2) Tanulmányozzuk azokat az in vivo és in vitro körülményeket, amelyek a felnőtt őssejtek plaszticitásáért és a neuronális sejtsors-választásáért felelősek; 3) Vizsgáljuk az Alzheimer kór molekuláris és sejtbiológiai alapjait, különös tekintettel a mikroglia szerepére. |
