Home - ETR Útmutatók - ETR Belépés - Tanrend - Linkek - BTCS Fórum
 

 

 

 

 

 

 

A SZTE TTIK felvételi tájékoztató a 2015 szeptemberében induló képzésekről >>
A mesterképzésre való jelentkezés és bejutás feltétele >>
Biológia alapképzés >>

Biomérnök alapképzés >>

Biológus mesterképzés >>
Tanári mesterszak - biológia tanár >>


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kedves Érdeklődő!

Azok számára nyújtunk információt, akik ebben az évben vagy a későbbiekben a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán (SZTE TTIK) biológiai tanulmányokat szeretnének folytatni.

SZTE TTIK felvételi tájékoztató a 2017 szeptemberében induló képzésekről
http://www.felvi.hu

 

Mesterképzésre (MSc) való jelentkezés és bejutás feltételei:

A Biológus MSc-be való belépés tekintetében elvárt általános és szakmai kompetenciák: Az MSc szintre belépni kívánóknak tudniuk kell a biológia legfontosabb tudományterületeinek alapismereteit, képesnek kell lenniük a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, az alapelvek gyakorlati alkalmazására, és kísérleti eredmények kritikus értékelésére. Ismerniük kell a kutatás alapvető módszereit, etikai vonzatait. Képesnek kell lenniük arra, hogy ismereteiket idegen (lehetőleg angol) nyelvű szakirodalom önálló feldolgozásával folyamatosan bővítsék. Birtokában kell lenniük olyan gyakorlati kompetenciáknak, amelyek egyszerűbb laboratóriumi műveletek és terepi vizsgálatok elvégzésére, kivitelezésére és értékelésére alkalmassá teszik.

A felvételhez előzményként elfogadott alapszakok, valamint a kritérium ismeretkörök és kredit értékek:

a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszak: biológia alapképzési (BSc) szak

a bemenethez meghatározott kreditek teljesítésével elfogadott szakok, illetve kredit-követelmények:

Természettudomány képzési területről a környezettan, az agrár képzési területről a természetvédelmi mérnöki, a műszaki képzési területről a biomérnöki alapképzési szak, továbbá azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma a korábbi tanulmányokból 100 kredit az alábbi területekről:
matematika területéről legalább 6 kredit,
informatika területéről legalább 6 kredit,
fizika területéről legalább 4 kredit,
kémia területéről legalább 20 kredit,
biológia területéről legalább 60 kredit,

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 70 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. Ezek a tárgyak egyeztetés után az SZTE Biológia BSc hálótervéből vehetők fel:https://www.etr.u-szeged.hu/etr/tanterv.aspx

Biológiából a kritérium ismeretkörök a következők:
sejtbiológia legalább 4 kredit,
biokémia legalább 4 kredit,
növényszervezettan legalább 2 kredit,
alapszintű növényélettan legalább 4 kredit,
ökológia és/vagy biogeográfia és/vagy természetvédelem legalább 4 kredit,
állatszervezettan legalább 4 kredit,
összehasonlító élettan legalább 4 kredit,
mikrobiológia legalább 4 kredit,
genetika legalább 4 kredit,
molekuláris biológia legalább 4 kredit

A jelentkezőknek szóbeli szakmai elbeszélgetésen kell megjelenniük!


A felvételi szakmai beszélgetés témakörei az MSc a Szegedi Tudományegyetemen

1. Fehérjék szerkezete és működésük jellemzői. Enzimek, biokatalízis.
2. Biológiai membránok és membrántranszport folyamatok.
3. Az anyagcsere általános áttekintése – lebontó utak, energia transzformálás.
4. A DNS szerepe, replikáció és sejtciklus.
5. A transzkripció és a génműködés szabályozása.
6. A fehérjebioszintézis makromolekuláinak jellemzői és folyamata.
7. A vírusok. Kialakulásukra vonatkozó elméletek, általános jellemzésük, rendszerezésük.
8. A prokarióta élőlények jellemzése, a pro- és eukarióta sejt szerveződése. A gomba, a növényi és az állati sejt összehasonlítása.
9. A szív és a keringési rendszer szerveződése a gerinces állatokban.
10. A kiválasztó szervrendszer a gerinces állatokban.
11. A gerinces idegrendszer szerveződésének alapelvei.
12. Testfolyadékok, szív és keringés.  A vér és összetevői, véralvadás.
13. Légzés: strukturális és mechanikai szempontok, légcsere, gázcsere a tüdőben, oxigénszállítás, széndioxid-szállítás.
14. Kiválasztás: a vese szerkezetének és működésének összefüggése.
15. Táplálkozás és emésztés: a tápcsatorna szerkezetének és működésének összefüggése, emésztés és felszívódás.
16. Endokrinológia: endokrin rendszerek, hormonok és hatásmechanizmusuk.
17. Izomélettan: neuromuscularis ingerület áttevődés, a harántcsíkolt és a simaizom összehasonlítása.
18. Idegrendszer: szenzoros működés, mozgás-szabályozás, magasabb idegi funkciók.
19. A gerinctelen állatok főbb törzsei.
20. Az ízeltlábúak törzse.
21. A gerincesek filogenetikai rendszerének főbb elágazásai.
22. A növényi szövetek. A kétszikűek és egyszikűek szervei közötti hasonlóságok és különbségek kiemelése.
23. A szárazföldi növények nemzedékváltokozása.
24. A növények ásványos táplálkozása.
25. A növények fotoszintézisének fény- és sötétszakasza. A CO2 fixálásának C3-as és C4-es útja.
26. A legismertebb növényi hormonok: az auxinok és a citokininek fiziológiai hatása.
27. A nyitvatermők fontosabb taxonjainak jellemzése.
28. A zárvatermők eredete, általános jellemzése, a főbb fejlődési vonalak filogenetikai áttekintése.
29. Populációk kölcsönhatásai.
30. A természetvédelem célja és társadalmi szerepe.
31. A mendeli genetika. Mitózis és meiózis, nemhez kötött öröklődés. A crossing-over és a rekombináció.
32. A genetikai anyag megváltozása. Gén- és kromoszóma mutációk és következményeik.
33. Természetes szelekció, adaptáció, genetikai sodródás, molekuláris evolúció, fajképződés.



A felkészüléshez ajánlott  irodalom:


Összehasonlító élettan:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina,2005

Állatszervezettan:

Bagyánszki Mária és Fekete Éva (2006?2007): Összehasonlító állatszervezettani előadások 1-2.

Növényélettan

A növényi anyagcsere 1-2. Szerk. Láng F. ELTE Eötvös kiadó, 2002

 

Növekedés- és fejlődésélettan. Szerk. Erdei L. JATEPress, 2004.

Mikrobiológia

Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998

Biokémia, molekuláris biológia

Ádám  - Dux-  stb, ORVOSI BIOKÉMIA  Medicina Könyvkiadó Rt. Bp. 2004

 

Bálint Miklós MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA  I, II, III   Nemzeti tankönyvkiadó Bp. 2002

Genetika

A tanszék honlapján genetika előadási anyag http://genetika.bio.u-szeged.hu/GenBS/genBS1.html

 

Tankönyv: Griffiths et al. An introduction to Genetic analysis, Freeman and Co., 2000

Antropológia

Bodzsár, É. (1999):Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés.  ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

 

Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A Hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.

 

Farkas Gyula (2001): Fejezetek a biológiai antropológiából I. - JATEPress Szeged

Növénytan

American Journal of Botany (2004): Commemorating the 90th anniversary of the American Journal of Botany. 91(10): 1437-1741. (Internetről elérhető, tematikus szám.)

 

Kiss Keve Tihamér (1998): Bevezetés az algológiába. - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 283 pp.

 

Farkas Edit (2007): Lichenológia - a zuzmók tudománya. - MTA Algológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 193 pp.

 

Orbán Sándor (1999): Általános briológia. - EKTF Líceum Kiadó, Eger, 305 pp.

 

Podani János (2003): A szárazföldi növények evolúciós rendszertana. - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 296 pp.

 

Borhidi Attila (1995): A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 484 pp.

 

Mihalik E., Nyakas, A., Kálmán, K., Nagy, E. Növényanatómiai praktikum.
JATEPress 1999.



A jelentkező felvételi pontszámának kiszámítási módja:

Összpontszám:
A mesterképzésre jelentkezők összpontszámát (maximum 100 pont) a következő módon számoljuk:
• a bemenet feltételeit teljesítő alapképzésben, mesterképzésben, illetve korábbi főiskolai vagy egyetemi képzésben szerzett oklevél minősítésének négyszerese, maximum 20 pont
• felvételi szakmai beszélgetés, maximum 70 pont
• többletpontok, maximum 10 pont.

Többletpontok:
• második államilag elismert vagy azzal egyenértékű C típusú nyelvvizsga középfok esetén 3 pont, felsőfok esetén 5 pont 
• szakmai publikációs tevékenység, konferencia előadás, felsőfokú intézmények közötti szakmai versenyen elért versenyhelyezés, maximum 7 pont
• előnyben részesítés jogcímen maximum 2 pont.

A jelentkezéshez csatolandó dokumentumok:

  • Oklevél másolata
  • Oklevélmelléklet vagy leckekönyv másolata
  • A hivatkozott tárgyak tematikái (SZTE TTIK esetében nem kell)
  • Többletpontokra jogosultsághoz igazoló dokumentumok (nyelvvizsga bizonyítvány, előnyben részesítést – hátrányos helyzet, GYES – igazoló dokumentumok, szakmai publikációs tevékenység, konferencia előadás, felsőfokú intézmények közötti szakmai versenyen elért versenyhelyezés igazolása).

A jelentkezőknek minden dokumentumot a Felvi elektronikus felvételi (E-felvételi) felületén kell feltölteniük!

A szóbeli elbeszélgetésre szíveskedjék az összes eredeti dokumentumot magával hozni!

 

A biológia alapszak (BSc)

2006-tól a biológusképzés az elfogadott európai gyakorlatnak megfelelően, kétszintűvé vált. A biológia alapszak 6 félévének sikeres teljesítésével az európai elvárásokat is teljes mértékben kielégítő, Európai Uniós szinten elfogadott alapfokozatú, úgynevezett BSc (bachelor of science) diploma szerezhető egyetemünkön.

Mit is tanul a biológus hallgató az alapszak 6 féléve során?

Az oktatott törzsanyag a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörökre épül. Egyrészt általános társadalom- és természettudományi alapismereteket, mint matematika, kémia, informatika, fizika, továbbá szakmai alapozó ismereteket, mint biokémia, sejtbiológia, növényszervezet- és rendszertan, állatszervezet- és rendszertan sajátítanak el a diákok. Ezen kívül a szakmai törzsanyag tárgyait, mint az összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia, ökológia, etológia, természet- és környezetvédelem hallgatják a diákok. Specializálódásra a szakirányok keretében van mód.


VÁLASZTHATÓ SZAKIRÁNYOK

  • Sejt- és molekuláris biológus
  • Szupraindividuális biológus

Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez legalább középfokú nyelvvizsga szükséges. A biológia alapdiplomát szerzett hallgatók alkalmassá válnak a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, új biológiai ismeretek megszerzésére, és ismerik a legfontosabb kutatási módszereket. Gyakorlati és laboratóriumi ismereteik alapján képesek a biológiai jellegű, elsősorban gyakorlati problémák felismerését és önálló megoldását igénylő munkakörök betöltésére, azaz biológiai feladatok megtervezésére, megoldására, értékelésére, műszerek és berendezések kezelésére, a mérési adatok feldolgozására, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, természetvédelmi szervezeteknél, környezetvédelmi, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási vagy egészségügyi analitikai laboratóriumokban a napi feladatok ellátására. Az alapképzés végén kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy az alapszakra épülő valamely mesterképzésben tanulmányaikat tovább tudják folytatni. Munkájuk eredményét hatékonyan tudják kommunikálni, idegen nyelven is. Az alapképzés biológia vagy természetismeret tanári szakirányát végzettek részt vehetnek az iskolákban a szakterületükhöz kötődő oktatás előkészítésében, szervezésében, oktatási segédanyagok készítésében. Az alapképzés nem titkolt célja azonban az is, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre.

Mi vár a hallgatókra a BSc diploma megszerzése után?

  • Biológia mesterképzés (MSc) Magyarországon vagy külföldön
  • Laboratóriumi operátorok lehetnek: kutatóintézetben, agráriparban, egészségügyben, gyógyszeriparban, környezetvédelemben
  • Biológiai ismereteket igénylő feladatok ellátása: intézményekben, környezetvédelemben
  • Oktatási előkészítő feladatok alsó-, közép- és felsőoktatásban

Biomérnök alapszak (BSc) szak

A biomérnök alapszak képzési célja:

Olyan biomérnökök képzése, akik korszerű természettudományos elméleti és gyakorlati ismereteik révén képessé válnak arra, hogy a tudományos életben, a gazdaság különböző intézményeiben, valamint az iparban önálló szervezői és irányító feladatokat lássanak el, továbbá a képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

A biomérnökök az alapképzésben felkészülnek a:

  • biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,
  • laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,
  • bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott szakiránynak megfelelő szakterületen,
  • részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,
  • a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,
  • a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,
  • legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

Mit is tanul a biomérnök hallgató az alapszak 7 féléve során?

  • természettudományos alapismeretek: matematika, fizika, általános kémia, szerveskémia, biológia, biokémia, informatika;
  • gazdasági és humán ismereteket: mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;
  • szakmai törzsanyagot: biológiai rendszerek működése; fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnika; géptan és művelettan; technológia; a specializálódáshoz szükséges további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

A biomérnök hallgatók alapképzését az intézményen kívül teljesített hosszabb szakmai gyakorlat teszi teljessé.
A biomérnök képzést alapvetően a Természettudományi és Informatikai Kar és a Mérnöki Kar tanszékei és intézetei végzik.

Választható szakirányok

Az alapképzésen belül három szakirány választható:

  • Alkalmazott biotechnológia
  • Élelmiszerminősítő
  • Környezetvédelmi

Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez legalább középfokú nyelvvizsga szükséges. A biomérnök alapdiplomát szerzett hallgatók alkalmassá válnak a biológia, kémia és a mérnöki tudományok érintkezési területére eső, széleskörűen értelmezett biotechnológiai iparágakban (gyógyszer- és élelmiszeripar), rokon iparágakban és más kapcsolódó területeken (élelmezés- és táplálkozástudomány, agrobiológia, környezet- és egészségvédelem) biológiai, genetikai, molekuláris biológiai, kémiai alapú technológiák alkalmazására. Irányítják a technológiai folyamatokat és az azokat működtető személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végső minőségellenőrzést végeznek, részt vesznek a kutatás-fejlesztési, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Biomérnöki ismereteiket a szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazhatják.

Munkájuk eredményét — szakmai és nem szakmai körök számára egyaránt — hatékonyan tudják kommunikálni, az informatika eszközeit felhasználva, idegen nyelven is. Az alapképzés nem titkolt célja azonban az is, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre.

Mi vár a hallgatókra a BSc diploma megszerzése után?

  • Laboratóriumi „operátorok” lehetnek - kutatóintézetben, élelmiszeriparban, egészségügyben, gyógyszeriparban, környezetvédelemben
  • Biomérnöki ismereteket igénylő feladatok ellátása - intézményekben, iparban, szolgáltatásokban, kereskedelemben
  • Mesterképzés (MSc) Magyarországon vagy külföldön

A biológus mesterképzés (MSc)

Az alapszakra épülő biológus mesterképzés további 4 félév elvégzése után MSc (master of science) diplomát nyújt. A mesterdiplomát szerzett hallgató képes új tudományos felismerések elérésére a biológiai és rokontudományok (kémia, informatika, környezettudomány, fizika) területén. Ők biztosítják a szakember-utánpótlást a magasabb szintű ismereteket igénylő kutatásokhoz, fejlesztésekhez. Középiskolai tanárként, tudásuk átadásával részt vállalnak a következő generációk egyetemi tanulmányokra történő felkészítésében. A mesterképzésen belül az alábbi szakirányok választhatók:

  • Idegtudomány és humánbiológia
  • Molekuláris, immun- és mikrobiológia
  • Növénybiológia
  • Ökológia, evolúció és konzervációbiológia

Az SZTE TTIK-n közel negyven éve magas színvonalú és igen eredményes molekuláris szemléletű biológusképzés folyik. A Szegedi Biológiai Központ (SZBK) intézeteivel szoros együttműködést tartunk fenn az SZBK megalakulása óta. A molekuláris, immun- és mikrobiológia specializációt és posztgraduális képzést választó és azt sikeresen teljesítő hallgatók száma évről évre nő. A molekuláris biológusok molekuláris biológiai módszerekben szereznek jártasságot, melyek alkalmazásával képesek a genetika, az élettan, a mikrobiológia, a biokémia, az egészségügy és számos más biológiai területen folyó kutatómunka eredményeit értelmezni.

Napjainkban a neurobiológia egyik jelentős hazai intézménye az SZTE, amelyen belül elsősorban a TTIK-n és az Általános Orvostudományi Karon, valamint az SZBK-ban folynak ilyen jellegű kutatások. A fenti intézmények a neurobiológiai oktatásban is együtt vesznek részt. A képzés célja, hogy az Idegtudomány és humánbiológia specializációt választó hallgatók beható ismereteket szerezzenek a neurobiológia, kémia és a neuroélettan területein. A mesterfokozat megszerzése után önálló és irányító tevékenységet végezhetnek a neurobiológiai alkalmazott vizsgálatok és egészségügyi fejlesztések kapcsán, gyógyszergyártással foglalkozó vállalatoknál, valamint a kémia és a biológia területeit alkalmazó kutató-fejlesztő intézetekben.

Képzettségük alapján a növénybiológia MSc fokozatot szerzett hallgatók rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek birtokában képesek alkalmazott növénybiológiai, növényélettani, környezetvédelmi és ökofiziológiai vizsgálatokat megtervezni és értékelni. A területen alkalmazott modern vizsgálómódszerek elsajátítására az SZTE Növénybiológiai Tanszékén, a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetében és a Gabonatermesztési Kutató Intézetben nyílik lehetőség.

Az egyre szaporodó természet- és környezetvédelmi gondok megoldásához és megelőzéséhez az Ökológia, evolúció és konzervációbiológia mesterképzésben részt vevő hallgatók olyan ismereteket szereznek, melyek ökológiai-szünbiológiai elméleti és alkalmazott problémák megoldására szolgálnak. A képzés olyan alapismereteket és szakismereteket biztosít a végzett hallgatóknak, melyek segítségével ökológiai-természetvédelmi feladatok elemzésére, értékelésére, tanácsadói és szakértői képességek birtokába jutnak a diákok.

Lehetőség van továbbá az angol tudományos szaknyelv magas szintű ismeretének elsajátítására, a felső vagy középfokú "C" szintű nyelvvizsgával rendelkező, biológiai tanulmányokat folytató hallgatók számára. A biológus angol szakfordító szakot a sikeresen teljesített első év után lehet felvenni.


Tanári MSc –biológia tanár képzés:

A mesterdiplomát szerző biológia tanárok közvetíthetik az általános iskolákban és középiskolákban az 5-12. osztályok tanulói számára az alapvető természeti, és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló biológiai törvényszerűségeket, ezek elméleti értelmezését. A tanulmányaikra építve biztos és magas szintű szakmai tudással, nagy áttekintéssel rendelkeznek, és megfelelő elméleti és gyakorlati jártasságot szereznek a biológia tanításában.
Középiskolai tanárként, tudásuk átadásával részt vállalnak a következő generációk egyetemi tanulmányokra történő felkészítésében.


Rövid történet

A Szegedi Tudományegyetemen folyó biológus képzés története akkor kezdődött, amikor az Egyetem 1921-ben Szegedre költözött, gyökerei azonban a Kolozsvári Egyetemig nyúlnak vissza.

A természettudományos képzésben mindig jelentős szerepet játszott a biológia, és olyan neves professzorok tanították a szakterület iránt érdeklődőket, mint a Nobel díjas biokémikus Szent-Györgyi Albert, a botanikus Győrffy István, az egyetem Füvészkertjének megalapítója, vagy az idegrendszer felépítésének kutatásában nemzetközi hírnevet szerzett Ábrahám Ambrus. Az említett kutatók tudományos munkássága is fémjelzi a Szegedi Tudományegyetemen azóta is megvalósuló magas színvonalú oktatást és kutatást. A biológia robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan új tudományos műhelyek alakultak, s ma a Biológus Tanszékcsoport alábbi kilenc tanszékén folyik a biológia nagy területeit magába foglaló oktatás és kutatás.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biotechnológiai Tanszék

Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

Embertani Tanszék

Genetikai Tanszék

Mikrobiológiai Tanszék

Növénybiológiai Tanszék

Ökológiai Tanszék

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

 

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

A biokémia és molekuláris biológia oktatás keretében az élő szervezetek molekuláris felépítésével, az életfolyamatok molekuláris mechanizmusával foglalkozunk. Megismertetjük az aminosavak és az ezen molekulákból felépülő fehérjék szerkezetét és funkcióit, rávilágítunk a szervezetben folyó kémiai változásokat katalizáló enzimek jelentőségére és feladataira, szabályzásuk lehetőségeire. Továbbá a szénhidrátok, a lipidek, a nukleinsavak szerkezetét mutatjuk be, valamint ezen makromolekuláknak az élő szervezetekben zajló bioszintézisét és lebontási útvonalait is taglaljuk. Fontos részét képezi a biokémia tárgyának, az anyagcsere folyamatok összehangolt, többszintű szabályozása, az egyes sejtekben, szövetekben és szervekben folyó általános és specifikus anyagcsere-útvonalakról, illetve az ezeket érintő betegségekről, defektusokról is szó esik.

Rávilágítunk a biológiai membránok szerkezetére és a membránokon keresztül folyó transzport mechanizmusokról. Választ kaphatunk például olyan kérdésekre, mint hogy hogyan hasznosítják a növények a napfény energiáját, vagy hogy milyen molekulák és kémiai változások képezik az izmok összehúzódásának, vagy a látásnak alapját.

A tanszéken folyó kutatások egy része az enzimek stabilitás vizsgálatával és stabilizálási lehetőségeivel foglalkozik. Célunk az, hogy az enzimek stabilitásának növelésével megalapozhassuk szélesebb körű gyakorlati alkalmazásukat. Az intézetben folyó környezeti biokémiai kutatómunka keretében halakon tanulmányozzuk a különböző környezetszennyező anyagok, mint nehézfémek, gyom- és rovarirtók hatását. Vizsgáljuk továbbá olyan enzimrendszerek aktivitását is, melyek az élő szervezetek védekezési mechanizmusaiban és a stressz válaszban aktiválódnak.

 

Biotechnológiai Tanszék

Közismert, hogy a következő évtizedek csúcstechnológiai húzóágazata a biotechnológiai ipar lesz nálunk is, ez az élenjáró fejlettségű országokban már megvalósult.

Szeged és a régió ebből a szempontból kiemelt fontosságú versenyképességi pólus, amit a nemzeti Biopolisz program is fémjelez. A nagy szellemi értéket hordozó termékek kifejlesztéséhez a modern biológia elméleti és gyakorlati elemeinek alapos ismeretével felfegyverzett szakemberekre van szükség.

Tanszékünk az általános és molekuláris biotechnológia oktatását végzi, emellett felkaroltuk a rohamosan fejlődő bioinfomatikus képzést és részt veszünk a környezettudományi szakok oktatásában. Kutatási területeink az un. “fehér” biotechnológia, tehát az élettudományok ipari és környezetvédelmi kérdéseit célozzák meg. Elsősorban a megújuló energiaforrások (hidrogén és biogáz) biotechnológiai úton történő hatékony előállítását elősegítő alap és alkalmazott kutatásokat végzünk, de vizsgáljuk a bioremediációs (veszélyes hulladékok biológia ártalmatlanítása) eljárások molekuláris alapjait és gyakorlati megvalósítását is. Az ország legnagyobb és méltán világhírű molekuláris biológiai kutatóintézettével, az MTA Szegedi Biológiai Központjával (SzBK) szoros együttműködésben végezzük munkánkat. Saját modern műszerparkunkon kívül az SzBK-ban levő világszínvonalú genomikai és proteomikai technikákat is használják a nálunk dolgozó hallgatók.

 

Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

Az élettan a biológia egyik legátfogóbb, integráló tudománya. Legegyszerűbb megközelítésben azt lehetne mondani, a Tanszék azt oktatja, hogyan működik a szervezetünk. Az élettan olyan kérdésekre keresi a választ, hogy pl. miként működik a szívünk, keringési rendszerünk, vesénk? Miként valósul meg, pl. egy harmonikus mozgássorozat? Mindezen működések szabályozását hogyan valósítja meg a hormonrendszer és az idegrendszer, mely alapja olyan folyamatoknak is, mint amilyen a tanulás, emlékezés, gondolkodás.

A Tanszék más kurzusain a hallgatók megismerkedhetnek az idegrendszerre ható anyagok, mérgek hatásmechanizmusával, idegrendszeri megbetegedések patomechanizmusával, vagy pl. a gyógyszerkutatással kapcsolatos kísérletek tervezésével.

A Tanszék kutatási területe a neurobiológia. Az alkalmazott metodikák tárháza széles, a molekuláris biológiai módszerektől a fény- és elektronmikroszkópos hisztológiai technikákon, az in vivo és in vitro elektrofiziológián át, a magatartás-vizsgáló módszerekig terjed.

Tanszékünk oktatja a humán- és állatélettant, ami az egyik legátfogóbb tárgy a biológia tudományok területén. Minden biológia szakos egyetemista tanulja majd ezt a tárgyat a B-szinten, Összehasonlító Élettan néven. A hallgatók e tárgy keretében ismerkednek meg az állatok és az ember szervezetének működésével. Ezen kívül oktatunk még Toxikológiát, Pszichofiziológiát és Pszichofarmakológiát. További speciális kurzusokon ismerkedhetnek meg a hallgatók a központi idegrendszer fiziológiás és kóros működésével.

 

Embertani Tanszék

A történeti antropológia a régészeti ásatásokból származó emberi csontvázmaradványok tanulmányozása. Ezen kutatások anyagát a tanszék jelentős tudományos értékű, közel 25 ezer, a neolitikumtól Kr.u. 18. századig terjedő időszakból származó emberi csontváz gyűjteménye biztosítja. A hagyományos történeti embertani vizsgálatok mellett az utóbbi évtizedekben előtérbe került a különböző öröklődő anatómiai jellegek, nem-metrikus variációk tanulmányozása és a csontvázakon felismerhető kóros elváltozások vizsgálata. Ez utóbbiakkal kiegészülve már nemcsak az egykor élt népességek demográfiai és taxonómiai viszonyairól, hanem az egyes populációk rokonsági és egészségi állapotáról is információt kaphatunk.

A tanszék a történeti embertani kutatások mellett a ma élő népesség vizsgálatával is foglalkozik. Ennek két fontos kutatási területe a gyermekek növekedése és serdülése, valamint az ember lateralitása. A fenti tématerületeket a Humánbiológia és a Humánökológia kurzusok keretében oktatjuk.

 

Genetikai Tanszék

A tanszék az előadások és gyakorlatok során a modern biológia igen gyorsan fejlődő és izgalmas területére enged betekintést a hallgatóknak. Aki kicsit is érdeklődik a biológia iránt, az már biztos hallott DNS klónozásról, genomszekvenciáról. A genetikát tanulók megismerkednek e fogalmak és sok-sok hozzájuk hasonló modern ismeretanyag pontos tartalmával, elméleti alapjaival és gyakorlati jelentőségével.

A genetika oktatásán át a hallgatók a sejteket alkotó és együttműködéseikkel az életjelségeket biztosító makromolekulák szerkezetéről és működéséről és sok-sok ezekhez kapcsolódó, a mindennapi életünkre is közvetlen hatással lévő új felfedezésről kapnak áttekintést. A tárgy oktatásában a terület jeles hazai képviselői, a Szegedi Egyetem és a Szegedi Biológia Központ nemzetközileg elismert oktatói és kutatói vesznek részt.

 

Mikrobiológiai Tanszék

Az alapképzésben a mikrobiológia alapkurzuson vírusok, baktériumok és eukarióta mikroorganizmusok (elsősorban gombák) felépítésével, anyagcseréjével, szaporodásával ismerkednek a hallgatók. A gyakorlatok során lehetőségük nyílik az alapvető mikrobiológiai vizsgálati módszerek elsajátítására is.
A mesterképzésben tartott kurzusok a mikrobiológia legújabb eredményeit, aktuális kérdéseit érintik.

Azok a hallgatók, akik diploma- vagy szakdolgozatukat mikrobiológiai témában szeretnék elkészíteni bekapcsolódhatnak a tanszéken folyó kutatómunkába.
Egyebek mellett az alábbi témák közül választhatnak:
1. Gomba-gomba parazitizmus és a parazitizmus biokémiai háttere.
2. Mikotoxint termelő gombák azonosítása és jellemzése élelmiszereinkről.
3. Kórokozó gombák ellen aktív hatóanyagok vizsgálata
4. Színanyag termelés genetikai módosítása járomspórás gombákban

 

Növénybiológiai Tanszék

A növényi test szerveződésének, növekedésének és fejlődésének megismerése, a környezethez való alkalmazkodó képességének tanulmányozása nemcsak tudományos szempontból érdekes feladat, de gazdasági jelentőséggel is bír. A Növénybiológiai Tanszéken oktatott tárgyak mindezek megértésében segítik a hallgatókat, a növénybiológia iránt komolyabban érdeklődők pedig több érdekes kutatási témához is kapcsolódhatnak.

Kurzusainkon a hallgatók megismerkednek növények felépítésével, egyedfejlődésük, szaporodásuk folyamataival és rendszertanával. A továbbiakban a víz- és az anyagtranszport mechanizmusait, a fotoszintézis folyamatait és ennek ökológiai vonatkozásait, valamint a növényi jelérzékelés és jeltovábbítás tanulmányozzák. A növényi hormonális rendszer és a legújabb stresszélettani eredmények sem maradnak ki az alapkurzus tananyagából.

A kutatási témáink mindegyikében közös vonás, hogy a növényeket érő kedvezőtlen környezeti hatásokra adott sejt- és szervszintű válaszokat keresik. Kedvezőtlen környezeti feltétel lehet például az extrém hőmérséklet, a szárazság, az erős fénysugárzás, vagy a talajokat szennyező nehézfémek és más toxikus anyagok jelenléte.

A fotoszintézis kutatását segítő berendezések képesek a levél szén-dioxid felvételét, a gázcserenyílásokon való vízpárologtatást és az elektrontranszport-lánc sebességét egyidejűleg regisztrálni változó mérési körülmények között. A levelekből mezofill sejteket izolálhatunk, s akár egy adott sejt fotoszintetizáló képességét is tanulmányozhatjuk.

A tanszéki kutatások egy másik iránya a védett fajok megőrzése, főként szaporodási sajátságaik és a változó környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodásuk feltárásán keresztül.

Az oktatásban és kutatásban jelentős szerepet kap a Füvészkert, mint „élő laboratórium”.

 

Ökológiai Tanszék

Az ökológia és rokontudományai az egyed feletti biológiai szerveződési szintekkel foglalkozó tudományterület, mely az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött és modernizálódott világszerte, és a XXI. században új kihívásokkal néz szembe.

Az emberiség kezdi felismerni a Földi források végességét és az életközösségek és a bioszféra sebezhetőségét. Ahhoz, hogy életünk, tevékenységünk fenntartható legyen, elengedhetetlen az ún. ökoszisztéma szolgáltatások ismerete, a természetes és mesterséges (agrár) életközösségek szerkezetének, működésének, kölcsönhatásainak feltárása.

Az Ökológiai Tanszék fő oktatási és kutatási tevékenysége éppen az életközösségek szerkezetével és működésével kapcsolatos (általános és elméleti ökológia, szünbotanika, szünzoológia), mely kérdések megválaszolása elképzelhetetlen taxonómiai ismeretek nélkül, (zootaxonómia, cönotaxonómia). A fajpopulációk és életközösségek szerveződésének törvényszerűségeire hatással vannak az elterjedési mintázatok (biogeográfia, biotikai térképezés). A taxonómiai és biogeográfiai mintázatok értelmezésében ma már felhasználjuk a molekuláris biológia eszköztárát is (evolúcióbiológia, populációgenetika, filogeográfia).

Az ökológiai kutatások egyik fontos alkalmazási területe a természet- és környezetvédelem. Tájátalakító beavatkozások megkezdése előtt manapság már előírás az előzetes hatásbecslés elkészítése. Kurzusainkon hatáselemzések, -modellezések, környezeti kockázatbecslések elvégzésére is felkészítjük hallgatóinkat. A legújabb elméleti ökológiai ismeretek mellett az állandóan bővülő módszer- és eszközkínálattal is lépést tartunk. A biológus és környezettudományi szakos hallgatók ismereteinek elmélyítését laboratóriumi mérési és elemzési gyakorlatok mellett az ország különböző részein tartott terepgyakorlataink is segítik.

 

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

A Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék az Általános Orvostudományi Kar és a Természettududományi és Informatikai Kar közös tanszéke. Tanszékünk felatada a sejtbiológia, a celluláris és molekuláris neurobiológia, illetve a molekuláris medicina elméleti és gyakorlati tárgyainak a magas szintű oktatása és sikeres tudományos kutatása. Legfontosabb kutatásainkat három területen végezzük: 1) Vizsgáljuk a neuronális szignál-transzdukció során lejátszódó alapvető sejtbiológiai és molekuláris mechanizmusokat élettani, kórélettani és kísérletes körülmények között in vivo és in vitro rendszerekben; 2) Tanulmányozzuk azokat az in vivo és in vitro körülményeket, amelyek a felnőtt őssejtek plaszticitásáért és a neuronális sejtsors-választásáért felelősek; 3) Vizsgáljuk az Alzheimer kór molekuláris és sejtbiológiai alapjait, különös tekintettel a mikroglia szerepére.