Embertani tanszék

Az Embertani tanszéken a korábbi tradícióknak megfelelően a fő kutatási irányvonalat a történeti antropológiai vizsgálatok – régészeti ásatásokból származó emberi csontvázmaradványok tanulmányozása – képviselik.

Ezen kutatások anyagát a tanszék jelentős tudományos értékű, közel 25 ezer, a neolitikumtól Kr.u. 18. századig terjedő időszakból származó emberi csontvázat magában foglaló gyűjteménye biztosítja. Az un. hagyományos történeti embertani vizsgálatok (a csontvázak nemének és elhalálozási életkorának meghatározása, metrikus adataik felvétele, azok kiértékelése) mellett az elmúlt évtizedekben előtérbe került a különböző öröklődő anatómiai jellegek, nem-metrikus variációk tanulmányozása és a csontvázakon felismerhető kóros elváltozások vizsgálata. Ez utóbbiakkal kiegészülve már nemcsak az egykor élt népességek demográfiai és taxonómiai viszonyairól, hanem az egyes populációk rokonsági és egészségi állapotáról, legfontosabb (a csontvázakat is érintő) betegségeiről is információt kaphatunk. Mindezek a régen élt népességek biológiai rekonstrukcióját és jobb megismerését segítik elő.

A tanszék a történeti embertani kutatások mellett a ma élő népesség vizsgálatával is foglalkozik. Ennek két fontos kutatási területe a gyermekek növekedése és serdülése, valamint az ember lateralitása.
A biológus és biológia tanár szakos hallgatók számára a fenti tématerületeket a humánbiológia főtárgy és különböző speciális tárgyak keretében oktatjuk.

1. kép: Avar kori nő csonttuberkulózisa
2. kép: Koponyalékelés Kr.e. időből

Tovább az Embertani Tanszék honlapjára >>